Kiállítás nyílik a cseh mesehős, Kisvakond kalandjaiból

A nagy sikerre való tekintettel a Millenáris meghosszabbította a Kisvakond és barátai című kiállítását. A kis, szürkenadrágos cseh mesehőssel így - március 29-e helyett - április 5-ig lehet ismerkedni. Sokunk kedvenc gyermekkori rajzfiguráját és kitalálóját, Zdenek Milert rajzfilmek és eredeti rajzok mutatják be a Millenáris Piros-fekete Galériájában. Az eredetileg ingyenesen látogatható kiállítást a hosszabbítás egy hete alatt egységesen 200 forintért lehet megtekinteni. 

Kisvakondról, az egyik legismertebb cseh "hős"-ről ősszel a Cseh Centrum mutatott be egy kisebb kiállítást, most ennek a tárlatnak a bővített változatát láthatjuk két és fél hétig a Millenáris Piros-Fekete Galériájában. A kiállításon a rajzfilmhez készült vázlatok, skiccek és eredeti grafikák is ki lesznek függesztve, de talán még érdekesebb, hogy folyamatosan peregnek majd egymás után a rajzfilmek, és mindenféle Kisvakond-relikviát lehet beszerezni a kiállításra érkező cseh Kisvakond-bolt kínálatából. Március 28-án az egész nap a cseh kultúra és gasztronómia jegyében telik, többek között hét cseh sörgyár kínálja kóstolásra a termékeit, a gyerekeket pedig ezen a napon a Kisvakond-kiállításon berendezett külön játszóház várja.

Akinek ezt a mókás rajzfilmfigurát köszönhetjük, Zdenek Miler, most februárban töltötte be 88. évét. Egy Prága melletti kisvárosban született, és már gyerekkorában imádott festeni, ezért aztán a művészeti gimnázium és főiskola után, még a világháború alatt elkezdett dolgozni a zlíni rajzfilmstúdióban, majd 1945-től Prágában, a legendás Jirí Trnka stúdiójában folytatta a munkát.

Első filmje, A milliomos, aki elrabolta a napot című, meglehetősen komor látványvilágú mese 1948-ben készült el, és arról szól, hogy mindenki megbetegszik a faluban, és az orvosok szerint az egyetlen ellenszer a betegségre a napfény, erre a falu leggazdagabb embere, a milliomos ellopatja az égről a Napot, hogy csak neki süssön, nehogy ő beteg legyen. Persze a nap iszonytató hője megöli őt, és végül egy kislány találja meg a bezárt, majd elszabadult Napot, és visszaviszi az égre. (Itt lehet egy képkockát megnézni a rajzfilmből, amiből kiderül, hogy mennyire borús a rajzfilm.)

A nagy lehetőség 1954-ben jött el az akkor 33 éves Zdenek Miler számára. Azt a feladatot kapta ugyanis a csehszlovák államtól, hogy készítsen filmet a gyerekeknek a szocialista gazdaság vívmányairól, elsőként a textiliparról. Miler a propaganda-feladattól fázva, de a Walt Disney-féle amerikai rajzfilmek állathőseitől lenyűgözve olyan figurát keresett maga körül, amely még nem szerepelt rajzfilmben, de képes elkapni a nézők figyelmét és elnyerni szeretetét. Ötlete az volt, hogy ne a propagandafilmekben gyakran feltűnő narrátor "bácsi" magyarázza el a gyerekeknek, hogy készül a szövetnadrág, hanem egy szerethető állatkarakter, aki megtölti élettel a filmet.

Az anekdota szerint akkor találta meg hősét, amikor átesett egy nagy buckán, egy bosszantó vakondtúráson. "Hosszú időbe telt, míg rájöttem, amikor Kisvakondot rajzolom, voltaképpen magamat rajzolom" - mondta hőséről Miler, aki később többször elmesélte az újságíróknak, hogy nem volt könnyű dolga Kisvakond kitalálásával, hiszen a vakond nem egy túl kedves és szimpatikus állat. Bosszantja a kertészeket, és csak néz vaksin a világba. Azért is találta neki ki a zsebes nadrágot, hogy közelebb hozza az emberekhez hősét.

Két év kellett hozzá, míg az általunk is ismert állatfigura megszületett a rajzasztalon. Az első Kisvakond-epizód, A Kisvakond nadrágja 1957-ban rögtön megnyerte Velencében az Ezüst Oroszlánt. A kis mesehős annyira sikeres lett, hogy sorban rendelték Milertől a folytatásokat, aki látva Kisvakond népszerűségét, "elnémította" kis barátját, innentől kezdve csak lányainak, Kateriának és Barborának a sikkantgatásai és sóhajtozásai adtak a vakondnak hangot. Kisvakond így tudott nemcsak a volt szocialista államokban, de Németországban és Japánban is hatalmas népszerűségre szert tenni (tekintélyes rajongói klub működik mindkét országban).

A Kisvakond a közép-európai filmgyártás legkelendőbb exportcikke lett, kalandjait 85 ország vásárolta meg. 1954 és 2002 között összesen több mint hatvan epizód készült el, amelyekben Kisvakond autót vásárol, ismerkedik a tranzisztoros rádióval, a rágógumival és a sünnel, meglátogatja az állatkertet, beszerez egy tévét és egy rakétát, felfedezi a gyufa működési elvét, hóembert épít, telefonál és kertészkedik. Az utolsó rész 2002-ben készült el, ezután már nem valószínű, hogy születik kisvakondos történet, Miler ugyanis levédette a jogokat, és ő maga már nem tervezi a folytatást.

Kisvakond kiállítás - Millenáris Piros-Fekete Galéria (II., Kis Rókus u. 18-20.), 2009. március 20 - április 5. hétfőtől csütörtökön reggel tíztől este hatig, péntektől vasárnapig pedig reggel tíztől este nyolcig látogatható. Belépőjegy: 200 Ft.