Vágólapra másolva!
Amikor három héttel ezelőtt a Cornexi-Alcoa nőikézilabda-csapata menesztette Szabó Edina vezetőedzőt, felmerült a gondolat: miért van oly' kevés női szakvezető a sport világában. Tény: se a magyar, se a nemzetközi gyakorlatban nem bevett szokás, hogy egy csapat kispadjára női trénert nevezzenek ki. Hogy a férfiúi szigornak, esetleg lélektani, pszichológiai okoknak van jelentősége ebben, azon szakemberek évek óta vitatkoznak. Az [origo] összeállította tízes listáját a legsikeresebbnek tartott női edzőkről.

Nem sikerült világbajnoki címet nyernie az amerikai nőikosárlabda-válogatottnak, pedig a Dream Team nagy reményekkel vágott neki a brazíliai vb-nek, januárban például női szakvezetőt nevezett ki Anne Donovan személyében.

A 45 éves tréner persze nem akárki a kosárlabdában, a ridgewoodi születésű sportvezető játékosként a legnagyobbak közé tartozott, persze nemcsak két méter feletti magassága miatt.

Játékosként az Old Dominion University (ODU) játékosaként brillírozott, profi karrierje során játszott a japán Sizuka, illetve az olasz Modena csapataiban 1983-89 között. Olimpián háromszor szerepelt, 1984-ben és 1988-ban aranyérmet is szerzett. Visszavonulása után az ODU-nál lett másodedző (1989-1995), majd az East Carolina University irányítását vette át (1995-1997).

Edzői pályafutása az ABL-ben szereplő Philadelphia Rage-nél folytatódott, innen már csak egy lépés volt a WNBA. Ott először az Indiana Fever, majd a Charlotte Sting következett, utóbbit 2001-ben döntőbe vezette. A legnagyobb sikert azonban a Seattle Storm élén érte el, 2004-ben első női edzőként bajnoki címhez segítette a gárdát.

2006 januárjában nevezték ki az Egyesült Államok nőikosárlabda-válogatottjának élére, megbízatása a pekingi olimpia végégi tart.