Társoldalunk:

Fantomoktól üldözve győznek a magyar futók

2012.04.06. 22:09

Az északi-sarktól a görög dögtelepeken át Las Vegasig sok magyar hosszútávfutó-siker született a közelmúltban. Legutóbb Muhari Gábor döntötte meg a hatórás futás világcsúcsát, pedig a veszprémi pálya nem könnyítette meg a dolgát. Valóban futásra termettek a magyarok, vagy más okai vannak a kiugró eredményeknek?

Több jelentős magyar futósiker született a közelmúltban, Tóth István északi-sarki maratont nyert, Lubics Szilvia az Athén és Spárta közti, egy dögtelepen is keresztülvezető 246 kilométeres Spartathlonon lett első, Erdélyi Zsófia élete első maratonján, 44 ezer induló közül győzött Las Vegasban, hétvégén pedig a hatórás futás világcsúcsának megdöntésével folytatódott a sorozat.

Muhari Gábor március 10-én Ausztriában már megdöntötte Bogár János országos csúcsát, majd a hónap utolsó napján, Veszprémben hat óra alatt 92 613 métert futva az archívumokba száműzte a lengyel Tomasz Chawawko világrekordját.

Világcsúcs időprésben

A Viking SE - M-Training színeiben indult futó 425 méterrel múlta felül a korábbi rekordot, és saját bevallása szerint a legnehezebben az utolsó előtti órát viselte. "Célom volt, hogy valahogy többet menjek az előző világcsúcsnál. Négy óra után sokkal jobban álltam annál a részidőnél, de a szám jellegéből adódóan akkor lassultam valamennyit. Kezdtek nehezedni a lábaim, és a részidőkön is láttam, hogy lassulok, de egy egydecis tömény cukoroldat segítségével megoldottam ezt. Próbáltam elkerülni a nagyobb visszaesést, a legnehezebb az utolsó előtti óra volt, mert az utolsóban már éreztem, hogy meglesz a csúcs" - mesélte az [origo]-nak Muhari.

A jelenleg Ausztriában, minőségbiztosítóként dolgozó sportembernek a veszprémi kötődése is segített, oda járt ugyanis egyetemre, így a versenyen jó néhány régi ismerőse drukkolt neki. A pálya azonban nem volt ennyire barátságos: "Volt benne egy kis emelkedő, ezért nagyon nehéz volt belőni az iramot. Nem is sikerült, mert pontosan világcsúcsiramban akartam menni, de az elején jóval gyorsabb voltam. Fel is merült bennem, hogy ez sok lesz, mert energiatakarékos futásra törekedtem, de annyira könnyen mentem, hogy inkább nem aggódtam miatta. Egy sík pályán azért egyszerűbb dolgom lett volna."

Muhari a világcsúcs során 66,7 kört tett meg az 1388 méteres pályán, mégsem panaszkodott monotóniára, mert mindig volt mire figyelnie, rendszeresen vett magához frissítőt és ellenőrizte a pulzusát - elsősorban éppen azért rendezik körpályán a hatórás versenyeket, mert így jóval könnyebb biztosítani az orvosi ellátást és a frissítést.

Csak 15 másodpercet lassult

Klasszikusan egy adott távot kell megtenniük a futóknak, Veszprémben viszont egy adott idő alatt kellett a legtöbbet kihozniuk magukból. A verseny előtt két héttel a bécsi félmaratonon bronzérmes Muhari úgy érzi, a hatóráson "van bizonyos időprés az emberen."

forrás: Futohetvege.hu

"Ha jönnének a feketék, tarolnának"

A közelmúlt fényes sikerei dacára Ujj Zoltán, az Ultrafutók Magyarországi Szövetségének elnöke nem gondolja, hogy magyaros sportnak lehetne nevezni a hosszútávfutást.

"A franciák, az olaszok, a németek és az amerikaiak a legerősebb nemzetek, de a kezdetektől voltak jelentős magyar futók, mint Bogár János, aki 24 órás futásban Eb-t nyert, vagy a nőknél Bérces Edit, akinek négy világcsúcsa még ma is él. Magyarország nincs az élvonalban, de időről időre vannak kiemelkedő versenyzőink. Mivel a maratonnál hosszabb távok amatőr versenyek, mi is ott tudunk lenni" - magyarázta az elnök. "A nemzetközi futóéletben az 1500-nál hosszabb távokat a feketék uralják, ha az ultrafutásba pénz áramlana, a fehérek azonnal esélytelenné válnának" - tette hozzá.

Magyarországon nincs sivatag, sem sarkköri körülmények, mégis több futónk is sikeresen felkészül a szélsőséges versenyekre. "A sport itthon rengeteget esett vissza az elmúlt húsz évben, ami most van sport címén, az egy katasztrófa. Viszont az ultrafutásban a lelki tényezők szerepe lényegesen nagyobb, mint a rövid távokon. Ismerem Lubicsot, Muharit, Bogárt, és azt látom rajtuk, legalább ötven százalékban ezen múlik a teljesítményük. Ha csak a fizikai rész számítana, elmaradnánk a nyugati versenyzőktől, mert nekünk nincs olyan sportorvosi hátterünk" - hívta fel a figyelmet Ujj.


Tovább árnyalja a képet, hogy rengeteg ultrafutást szerveznek egy évben, a nemzetközi szövetség honlapja mintegy 150-et sorol fel, míg az Ultramarathonrunning.com 673-at gyűjtött össze, vagyis a magyar sikerek jókora merítésből kerülnek ki. Az UMSZ elnöke szerint Magyarországon nagyjából ötszáz ultrafutó van, azaz ennyien teljesítenek legalább egy versenyt egy évben.

Muhari két tendenciát lát: hobbifutó vonalon erősödik a magyar tömegbázis, másrészt a nemzetközi szinten jó eredményeket elérők közt kicsi az utánpótlás. "Lenne még miben fejlődnünk, maratonon a nőknél három olimpiai A szintesünk, a férfiaknál egy B szintesünk van."

Felvágta az ereit, hogy ihasson

Muhari is inkább maratonokban gondolkodik, eddig négy ultraversenyen indult, a legextrémebb egy hegyi futás volt: "Az 55 kilométeres tereptúrán 2800 méteres szintkülönbség volt, néha már csak négykézláb mentem, a végén pedig konkrétan egy sípályán jöttünk le."

Olyan verseny is van, amelyen hat-hét napig kell futni a Szaharában, a futóknak pedig előre be kell fizetniük a saját temetkezési költségüket. "Egyszer ugyanis találtak egy embert, aki már a vizeletét is megitta, az ereit is felvágta, de úgy besűrűsödött a vére, hogy nem tudta meginni, ekkor hozták ezt a bizonyos szabályt" - meséli Ujj. "Egészen brutális 30-40 kilométert lefutni a Szaharában. Nepálban 5000 méter fölött zajlott egy többnapos maraton, ilyen magasságban a levegő sűrűsége csak a fele a tengerszintinek, így minden teljesítmény kétszeresen nehéz."


Nem csak a hőség vagy az oxigénhiány tehet igazán extrémmé egy ultraversenyt. A tizennégy Spartathlont teljesítő Lőw András elmondta: "A Barkley Marathon szereti úgy hívni magát, mint a világ egyik legkeményebb futóversenye. Ez százmérföldes verseny Tennesseeben, amelyet az első, 1986-os kiírás óta csak tizenhárman tudtak lefutni a rendelkezésre álló hatvan órán belül, mert meredek hegyoldalban van, és fejben nagyon ott kell lenni." Az idei Barkley Marathon március 31-én indult, a kétszáz indulóból négyen teljesítették, előtte tehát 25 év alatt kilencen fejezték be.

Ilyen körülmények közt hallucinációk is előfordulhatnak. "Kialvatlanul, fáradtan, mikor minden az ember sonkájában van, megesik ilyesmi. Egy Spartathlonon minden útjelzőtáblában futót véltem felfedezni, máskor pedig egy hosszú, 70-80 kilométeres szakaszon leelőztem valakit, majd a maradék tizenvalahány kilométeren végig azt hallgattam, ahogy a fülem mögött liheg. Mikor beérkeztem, kiderült, hogy a közelemben sincs senki, de arra jó volt, hogy az előző napi rontásaim után az összetettben sikerült megelőznöm azt a jóembert" - emlékezett Lőw.

Muhari szerint nem szükségszerű, hogy hallucinációk lépjenek fel, attól fordulhatnak elő, ha a vércukorszint nagyon leesik, többek között ennek elkerüléséért kell rendszeresen frissíteni.

Rábeszélték a vébére

A hatórás világrekordernek edzői képesítése is van, és miután három éve Ausztriában dolgozik, saját magának írja az edzéstervet. "Kint sima nyolcórás munkám van, amennyi idő marad, annyit tudok mellette edzeni."

Forrás: Futohetvege.hu

Bár az áprilisi száz kilométeres vébére elutazik Olaszországba, inkább a maratonokra koncentrálna a későbbiekben: "Eleinte a hatórásnál sem szerettem volna többet futni, de itt már olyan kicsi a különbség, hogy nem sokat számít."

"Munka mellett a felkészülés annyi időt elvesz, hogy hétköznaponta másra nem is marad időm. Ez hosszabb távon meglehetősen fárasztó tud lenni, éppen ezért egy ideje már nem tervezek magamnak egész éves, teljes versenyprogramot, hanem többször beiktatok két-három hónapos pihenőket, vagy amennyire éppen szükségem van a feltöltődéshez" - mondja a futó, akit épp egy Mozart 100-meghívás gondolkodtatott el. A 94 kilométeres versenyt júniusban rendezik a Salzburg melletti hegyekben. "Még egy nagyobb erőpróbára is fel lehet készülni két-három hónap alatt, ugyanakkor olyan hiányérzet nincs bennem, hogy valamelyik versenyt mindenképp teljesíteni kell."

Utazott-e a lengyel a motorháztetőn?

Mivel az ultrafutók amatőrök, a profi maratonokról ismerős buszra szállós történetek is ritkák. Az évente öt-hat versenyt szervező Ujj csak két esetről tud: "Ilyenkor nagyon nagy a kockázata, hogy kizökken a fejben összerakott teljesítménye. Az egyik Bécs-Budapesten volt egy pletyka, hogy az egyik lengyel futó pár kilométert motorháztetőn vitette magát, de ezt senki nem tudta bizonyítani. Elképzelhető, mert ott nagy pénzdíjak voltak, tehát megérte volna csalni, de kicsit olyan ez, mint a kabaréban: 'láttam olyat, aki hallotta, hogy valaki mesélt róla.' Érdemben nem éri meg csalni, mert azonnal látható, tíz másodpercért meg minek?"

KAPCSOLÓDÓ CIKK