Vágólapra másolva!
A magyar hegymászók idén túléltek lavinát és terrortámadást, volt, akinek a teljesítményét az orvosok sem tudták hova tenni, Erőss Zsolt és Kiss Péter halála azonban megrendítette a sportágat. Cikkünkben áttekintettük az év legfontosabb eseményeit, és Barabás László szakíró segítségével megpróbáljuk megválaszolni, a tragédiával tényleg lezárult-e a magyar hegymászás sikerkorszaka.

Álomszerűen indult az idei hegymászóidény, hiszen a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat elérte a tizennégyből a tizenegyedik célpontot: Erőss Zsolt és Kiss Péter május 20-án feljutott a 8586 méteres Kancsendzöngára, kipipálva a sorozat egyik legnehezebb hegyét. A magyarok azonban több mint 24 órás mászáson voltak túl, csak este 6-ra értek fel a csúcsra, és innentől kezdve egyre rosszabb lett a helyzetük.

Erőss Zsolték 24 órás csúcstámadással jutottak fel a Kancsendzöngára Fotó: Mario Vielmo

„Zsolt a csúcson még nem panaszkodott, sőt viccelődött, a visszaúton hirtelen és váratlanul lett rosszul” - mondta az Origónak a 4bakancs.com szakportál főszerkesztője, Barabás László, aki napi kapcsolatban volt az expedíciót vezető Kollár Lajossal. Két órával a lefelé indulás után, este 8-kor Erőss már azt mondta a rádióba, annyira legyengült, hogy nem tud tovább menni, és lemaradt a többiektől. Végül mindkét magyar a szabad ég alatt éjszakázott, 8300 méteren, -30 fokban. Erőss kedd hajnalban bírt csak tovább indulni, ekkorra Kiss Péter visszament hozzá, és együtt ereszkedtek.

Dél körülre Erőss Zsoltnak sikerült 8100 méterig lejutnia, ahol mintegy három órát aludt a hóba lekuporodva, az expedíciót vezető Kollár Lajos jelentése szerint ekkor már újra egyedül volt. Ébredése után elindult a 7600 méteren lévő négyes táborba, ez volt az utolsó hír a két hegymászóról, akiket ezen a magasságon keresni sem lehetett. Néhány nappal később biztossá vált, hogy már nincsenek életben.

Kiss Péter első nyolcezresére remek teljesítménnyel jutott fel Fotó: Mario Vielmo

Barabás László szerint három tényező együttes hatása vezetett Erőss Zsolt és Kiss Péter halálához. „Az egyik a taktika, amiben túlzott kockázatot vállaltak egy ilyen hosszan tartó mászással (a legfelső négyes tábor helyett egy lentebbi táborból, 7250 méterről indultak, megnövelve a csúcstámadás hosszát). A másik a serpákkal folytatott viták, amelyek tovább nehezítették a mászást (a serpák a megbeszéltekkel ellentétben nem helyezték ki a csúcstámadást segítő köteleket). A harmadik a szokásos kevés folyadék, amivel a súlyt csökkentve a mászás hatékonyságát növelték, máskor belefért, de most nem.”

Bár Erőssék csúcstámadása idején más mászókkal is történt tragédia, volt, aki túlélte az extrém terhelést: a szintén oxigénpalack nélkül mászó olasz Mario Vielmo kevéssel Erőssék előtt indulva a csúcsról sikeresen leért a négyes táborba. Hajnali fél 4-re érkezett meg, összesen 30 órát mászott egyhuzamban fel és le.

Kollár Lajos expedícióvezető egyértelműen hibának értékelte az Erőssért visszaforduló Kiss Péter gesztusát, mondván 8000 méter fölött senkinek sem szabad a társával törődnie. Barabás László emberileg és erkölcsileg érthető tettnek, szakmailag hibának nevezte Kiss lépését. "Valóban példa nélküli ez, a rutinos mászók már tudják, hogy ott visszamenni segíteni nagyon kockázatos. Zsoltot valószínűleg lehozni úgyse tudta volna, legfeljebb lelki támasza tudott volna lenni." A szakíró hozzátette, Kiss szerinte elkerülte volna a tragédiát, ha folytatja az ereszkedést. "Biztosan megcsinálja, amilyen erőben volt, ráadásul ahogy egyre lejjebb jön, úgy kapta volna vissza az erejét. Az a baj, hogy pontos részleteket nem tudunk, de tény, hogy kettejük közül ő bírta jobban, ő volt jobb állapotban."

Évtizedekbe telhet, míg utolérik

A 45 évesen elhunyt Erőss Zsolt tíz nyolcezrest hódított meg, toronymagasan kiemelkedett a magyar mezőnyből: a második legsikeresebb Ugyan Anita négy, a többiek három csúcsig jutottak. Évtizedekig is eltarthat, míg valaki a nemzetközileg is elismert klasszis helyére lép, Barabás szerint a 26 évesen elhunyt Kiss Péter is nagyon sokra vihette volna. „Péter egy csiszolatlan gyémánt volt. Az első nyolcezresére ment ki, a szerződésében benne volt, hogy 7000 méter fölött, ha nem bírja, visszafordulhat, ezzel együtt csodálatosan teljesített, gyorsabb volt, mint Zsolt. Azzal vádolták az expedíciót, hogy felelőtlenség volt ilyen fiatalon ilyen nehéz nyolcezresre vinni, de ez a hegy volt a soron, a tehetségéről pedig meggyőződtek az alpesi mászásokon.”

Erőss Zsolt a tíz nyolcezreséből az utolsó kettőt műlábbal hódította meg Fotó: Mario Vielmo

A történtek hozadékaként a sportág iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt a sajtó és a közvélemény részéről, ezt Barabás is elismeri. „Fókuszba került a hegymászás, talán mert mindenki sikerélményekre várt a tragédia után.”

Bevállalós taktikával kerülték el a terrort

A sikerekre nem kellett sokat várni, július 19-én az erdélyi Török Zsolt több szempontból is bravúros teljesítménnyel hódította meg a 8125 méteres Nanga Parbatot egy román-magyar expedícióval. A mászása közben egy terrorcselekményben kilenc hegymászót megöltek, emiatt mindenkit leparancsoltak a hegyről. „Az volt a szerencséjük, hogy ők nem a hagyományos úton mentek, hanem a másik oldalról érkeztek, ezért maradhattak életben, és ezért hagyta fent őket a hatóság. Így viszont teljesen egyedül voltak a hegyen, az út kitaposása nélkül, serpák hiányában csak magukra számíthattak.” Tovább növelte teljesítményük értékét, hogy a Rupal-oldal rendkívül nehéz terep, nemzetközileg is kiemelkedő teljesítmény kell hozzá, itt magyar korábban még nem jutott fel. „Az egyik legnehezebb hegy, Török nem titkolt célja volt, hogy a hírhedt K2-re készüljön fel vele.”

Török Zsolt bravúros mászással jutott fel a Nanga Parbatra Forrás: 4bakancs.com / Cristian Tzecu

Az aradi Török Zsolt célba érése után három nappal újabb siker következett, ezúttal a Karakorom-hegységben, ahol Varga Csabának köszönhetően jutott fel a magyar zászló a 8035 méteres Gasherbrum II-re. A 31 éves nagyváradi mászó élete első nyolcezresét hódította meg, a csúcstámadásnál nagyot kellett küzdenie. „Az utolsó kétszáz méterre elment az erőm, hiába láttam a végét, csak lépésenként tudtam haladni” - mondta a Duna TV-nek. „Három órát szenvedtem ezen a szakaszon, állandóan elaludtam 1-2 percekre. Úgy el voltam szédülve, hogy azt se tudtam, hol vagyok, csak annyit tudtam, hogy menni kell felfele, és addig mentem, ameddig már nem volt semmi.” Fent olyan kábult volt, szinte nem is tudta, mit kell tennie, és még a hármas táborban se fogta fel, hogy fent volt a csúcson.

Hosszú távon neki is a K2 a kitűzött célja, korábban erről így nyilatkozott: „a világ legnehezebben teljesíthető csúcsa, a hegymászás alfája és ómegája. Minden benne van, a szépség, a kegyetlen erő, a sok technika, a magasság, az élet, a halál és a szerencse. Ez maga a hegymászás.”

Varga Csaba az utolsó 200 méteren három órát küzdött Forrás: 4bakancs.com

Kaptak egy új életet

A magyar sikersorozatot Lesták Erzsébet folytatta, aki első magyar nőként, hóviharban jutott fel a Sisapangma 8017 méteres központi csúcsára. Mivel csak a helyszínen derült ki számára, hogy a nemzetközi expedíciós csapatban egyedüli palack nélküli mászó lesz, egy helyben fogadott segítővel ment fel.

Az akklimatizáció közben, még az alaptáborban székestül felborult, és csak nyolc fejfájás-csillapítóval tudott továbbmenni. Az Origónak adott interjújából az is kiderült, a csúcson orvosilag felfoghatatlan, mindössze 28 százalékos oxigéntartalmat mértek a vérében. Ráadásul a betegsége miatt állandó trombózisveszélyben volt, így naponta kétszer injekciózta magát hasba a -40 fokos hidegben. Végül hóviharban mászta meg a Sisapangma központi csúcsát, a felsőre (8027 méter) nem volt lehetősége az időjárás miatt. Hatalmas harc volt számára a leereszkedés is, hazatérése után hetekig kezelték az orvosok. „Erzsi kitartása és hozzáállása bámulatos, amikor teljesen legyengülve hazajött, rögtön azt kezdte sorolni, milyen tervei vannak jövőre, és célba vette a Manaszlut (8163 méter)” - mondta Barabás László.

Lesták Erzsébet első magyar nőként jutott a Sisapangmára Forrás: Trekking-tours.hu

A világ legnehezebb hegyére, az Ama Dablamra induló Szlankó Zoltánék története kis híján újabb tragédiával terhelte meg a szezont, ám a három magyar páratlan szerencsével megúszott egy lavinát. „Zoliék az alaptáborig sem jutottak el, az akklimatizációs túrán, 5200 méteren érte őket a baleset. A teljes expedíciót és az összes serpát elsodorta a lavina, csodaszámba megy a megmenekülésük.” A magyaroknak az volt a szerencséjük, hogy Szlankó Zoltánt valamiért mindössze egy 30-40 centis réteg fedte be. „Ő kimászott, és többórás ásással egyenként szedte elő a társait. Közben folyamatosan havazott, és teljesen rájuk sötétedett.” Csak végkimerültségükben adták fel a társaik keresését, végül három ember, egy serpa, egy szakács és egy hegyi szálláshely üzemeltetője a hó alatt maradt, őket nem tudták megmenteni. Ennek ellenére nem volt lelki törés a katasztrófát túlélő hegymászókban, Szlankó Zoltánban, Demény Gáborban és Horváth Csabában. „Túlélték, kaptak még egy életet, és ezt is a hegymászásnak szentelik” - mondta róluk a szakíró.

Erdélyből érkezhet az új lendület

A sikerek ellenére az Erőssék halálát hozó szezon végén sok kérdőjel maradt, és sokakban ott csenghetnek a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat egyik alapítójának, Kollár Lajosnak a szavai. Az expedíció vezetője a Kancsendzöngáról való hazatérés után azt mondta, a sorozat Erőssék halála után befejeződik, mert nincsenek olyan kaliberű hegymászók, akik képesek lennének a feladatra.

Barabás László ezt máshogy látja: „A kijelentést a tragédia utáni hangulatnak tudom be. Lehet, hogy az expedíciós társaságban hirtelen nem láttak olyat, aki továbbviheti, de vannak tartalékaink. Elég a szintén alapító Mécs Lacira gondolni, nem hiszem, hogy ő, akinek három nyolcezres van meg, ezentúl a babérjain ülne.”

Bár külhoni magyarként érték el a sikereket, Barabás úgy látja, Török és Varga bravúrjai is előrébb tolták a magyar hegymászósport szekerét, és javították a kilátásait is. „Csaba már több éve magyar állampolgár, és az is sokat elárul, hogy amikor regisztrált a csúcsra, Magyarországot jelölte meg hazájának. Török Zsolt román állampolgár és román társakkal érte el a sikert, de a határok légiesedésével ugyanolyan jól beilleszthető a magyar hegymászó-társadalomba.” Emlékeztetett arra, hogy a Kancsendzöngán Erőssék csapatában ott volt a szlovák Jaroslav Dudka is, így a későbbiekben lát esélyt egy erdélyi tagokkal bővített társaságra is.

Nanga Parbat Forrás: 4bakancs.com

Még három csúcs hiányzik

A világ nyolcezreseinek magyar gyűjteményéből a két legnehezebbnek számító csúcs, a K2 (8611 méter) és az Annapurna (8091 méter) hiányzik, valamint a Sisapangma 8027 méteres felső csúcsa. Barabás László biztos abban, hogy belátható időn belül meglesz mind a tizennégy hegycsúcs. „Nem kérdés, hogy sikerül-e, csupán csak az, hogy mikor. Csak meg kell nézni, Török Zsolt hogy mászta meg a világ egyik legnehezebb hegyét. A hidratálástól kezdve minden lépés profin volt kivitelezve, az ő személye nagyon előrelendítené a magyar hegymászást.”

A legjobb keretnek a jövőben is a Magyarok a világ nyolcezresein projektet tartja, mert az expedícióhoz szükséges pénz megszerzéséhez nekik van elég ismertségük a szponzoroknál. „El tudok képzelni egy együttműködést Kollár László és Török Zsolt között, de Varga Csaba és Szlankó Zoltán is alkalmas lehet a feladatra.” Lesták Erzsébet teljesítményét nagyra tartja, de úgy véli, ő külön utakat fog járni, és a kevésbé nehéz nyolcezresekkel folytatja majd.

Barabás úgy tudja, már jövőre meglehet az egyik hiányzó lépés, Szlankó Zoltán vezetésével indul expedíció a Sisapangma felső csúcsára: "Nem a normál úton indulnak, a központi csúcsot kihagyva egyből a főcsúcsra mennek majd."

Útban a Sisapangmára Forrás: Lesták Erzsébet

Mifelénk nem dívik az oxigénnel etetős csúcsturizmus

Bár ezt az expedíciók tálalásánál külön nem jeleztük, valamennyi idén próbálkozó mászónk tartotta azt a magyar hagyományt, hogy oxigénpalack nélkül vágott neki a hegynek. „Ez egyedi a világon, nálunk egyáltalán nincs expedíciós turizmus, ahol oxigénnel etetik, és szinte a hátukon viszik fel a résztvevőket. Nem tudom az okát, de nálunk csak ezt tekintik igazi hegymászásnak: amióta folyik a nyolcezresek magyar meghódítása, csak vészhelyzetben használnak oxigént a mászóink.”

Barabás László hangsúlyozta, bár a közvélemény csak az expedíciós hegymászás eredményeit kíséri figyelemmel, a magyar hegymászósport az alpesi mászásban, a boulderben és a sportmászásban is jól teljesít. Ezt a sokszínűséget tükrözi a 4bakancs.com szavazása, melyben több kategóriában is versenyt hirdettek, feltámasztva a hazai szövetség által korábban odaítélt Év hegymászója díjat. Jelen állás szerint egyedül a női kategóriában tudott jósolni a szakíró: "A toronymagasan vezető Lesták Erzsébet győzelme biztos, a többi elsőségért nagy csata folyik."