Módszeresen lökik ki a Bajnokok Ligája húsosfazeka mellől a kiscsapatokat

Mindazok, akik hevesen támadják a labdarúgó Bajnokok Ligája elitklubbá alakítását, egy úgynevezett „zárt bajnokság" létrehozásának ötletét, egy pillanatra elcsendesedtek akkor, amikor kialakult a 2019-20-as szezon nyolcaddöntőjének mezőnye. Azok pedig, akik támogatják egy elit-szuperliga létrehozásának tervét, most hangosan éljeneznek. Utóbbiak között ott van a sorozatot szervező UEFA is, amely a borzalmas nevű Európa Konferencia Liga létrehozásával tett is egy lépést a számára megfelelő irányba. A nagyobb lépést viszont pontosan azok a csapatok teszik, amelyek évről évre kilökik a húsosfazék mellől a kicsiket.

Mielőtt a helyzetelemzésbe belevágnánk, jöjjön néhány tény.

• A 2019-20-as szezonban a legjobb 16 közé csak öt liga, az öt európai topbajnokság (Premier League, La Liga, Ligue 1, Bundesliga, Serie A) képviselői jutottak be. Azaz csakis angol, spanyol, francia, német és olasz csapatok.)
• Amióta létezik a Bajnokok Ligája, soha ennyi gól – 308 – nem született a sorozat csoportkörében. Ez meccsenkénti 3,21-es gólátlagot jelent. Hogy mit jelent ezt a 308 gól, arra jó példa a 2013-14-es idény, amikor a teljes szezonban 362 gól esett. Csak 54-el több, mint most a csoportkörben,
• A Bayern München 24, a Tottenham 18, a PSG 17 találatot ért el. A Salzburg 16-ot, de ez a 16 sem volt elég ahhoz, hogy az osztrák csapat továbbjusson.

Az UEFA

az Európa Konferencia Ligát azért találta ki, hogy az alacsonyabban rangsorolt országok klubcsapatait ide pakolja be.

Ezeknek az országoknak a bajnokcsapatai elindulhatnak a BL-selejtezőben, de már a második számú kupasorozatot, az Európa-ligát is „tehermentesítenék" azzal, hogy onnan kizavarnák (pontosabban átzavarnák) a kiscsapatokat a harmadik számú kupasorozatba.

Egy spanyol kiscsapat, a Malaga szurkolói a Dortmund elleni BL-nyolcaddöntőben 2013-ban Forrás: AFP/ODD ANDERSEN/Odd Andersen

Mindezek elég rosszul hangzanak, de ha megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 8 idényben mi történt a Bajnokok Ligája selejtezőiben, akkor nem biztos, hogy az UEFA-t kell mindenért kárhoztatni. Megint jöjjön néhány tény.

• Az elmúlt 8 idényben (tehát a 2012-13-as szezontól a 2019-20-asig) két olyan szezon is volt, amikor a 6, illetve 10 selejtezőből a főtáblára érkezett csapat közül egy sem jutott tovább a BL egyenes kieséses szakaszába.
• Nyolc év alatt soha nem fordult elő, hogy a selejtezőben induló csapatok legalább fele továbbjusson a 16 közé.
• Ha a spanyol Malagát a „kiscsapatok" közé soroljuk (miért ne tennénk, nem a Real, nem a Barca és nem a Valencia, de még nem is a Sevilla), akkor az egyetlen együttes a délspanyol alakulat, amely csoportelsőként tovább tudott jutni a főtábláról, és amelyet semmiképpen sem sorolhatunk az elit-, vagy volt elitalakulatok közé.
• Nyolc év alatt a következő – selejtezőből érkező – csapatok élték túl a csoportkört és jutottak be a legjobb 16 közé a BL-ben: Ajax (2018-19), Sevilla, Liverpool (2017-18), Manchester City, Porto, Monaco (2016-17), Arsenal, Leverkusen, Porto (2014-15), Schalke, Zenit, Milan, Arsenal (2013-14), Celtic, Malaga (2012-13) Látható, hogy a Malaga mindenképpen kilóg a sorból, mert még a Zenit is képes volt egyszer (2008-ban) megnyerni az UEFA Kupát. A Malaga egy 2002-es Intertotó-győzelmen kívül semmit sem tud felmutatni.
• Az úgynevezett bajnoki ágról nyolc év alatt a Celtic Glasgow volt az egyetlen olyan csapat, amely a selejtezőben bajnokként indulva, azaz a bajnoki ágon élte túl a kvalifikációs szakaszt és jutott fel a főtáblára. Az összes többi feljutó a nem bajnoki ágról érkezett.

Azt gondoljuk, hosszabban nem kell sorolni a tényeket, mert ezek önmagukért beszélnek. Pedig a bajnoki és nem bajnoki ág szétválasztása, és a kettő létrehozása pontosan azért jött létre, hogy segítse a kiscsapatokat. Hiszen korábban (2005)

a magyar bajnok Debrecennel is előfordult, hogy a selejtezőben megkapta azt a Manchester Unitedet,

amely a Premier League 3. helyezettjeként indult a BL-ben. Mondanunk sem kell, hogy a DVSC-nek egyetlen pillanatnyi esélye sem volt a továbbjutásra. A bajnoki ágak megszületése ezt az akadályt is igyekezett eltüntetni. Hiába.

Park Ji Sung (jobbra) és Sándor Tamás harca a labdáért a Manchester United - Debrecen BL-selejtezőn 2005-ben Forrás: AFP/Martyn Harrison

Természetesen az, hogy a BL 2019-20-as szezonjában 308 gól esett, nem csak a kiscsapatoknak volt köszönhető. A Tottenham-Bayern München összecsapás sokáig emlékezetes marad, mert ezen 9 gól született, és a vendég németek nyertek 7-2-re.

Itt tehát két nagycsapat, és ami fontosabb, továbbjutó együttes rendezett gólfesztivált.

Ugyanakkor ebben az idényben akadt néhány tényleg meghökkentő eredmény.

• A török Galatasaray (alanyi jogon volt főtáblás) Madridban a Realtól 6, Párizsban a PSG-től 5 gólt kapott, és egyet sem lőtt.
• 0-3, 0-4, 0-5, 0-6: Ez az eredménysort a szerb Crvena zvezda mutatta fel. Hazai pályán hatot kaptak a Bayern Münchentől, négyet a Tottenhamtól. Münchenben hármat szedtek be, Londonban ötöt.
• Az olasz Atalanta – amely hatalmas hajrával továbbjutott a 16 közé – a Dinamo Zagrebtől 4-0-ra, a Manchester City-től 5-1-re kapott ki. Az Atalanta 8-12-es gólkülönbséggel jutott be a nyolcaddöntőbe.

Tudjuk, hogy a korábbi szezonokban is voltak ehhez hasonló, nagy gólkülönbségű meccsek, de ennyi semmiképpen. Ha 3-0-nál (vagyis háromgólos differenciánál) húzunk meg egy határvonalat, akkor:

• Az A-csoport 12 meccséből 4
• A B-csoport 12 meccséből 5
• A C-csoport 12 meccséből 5
• A D-csoport 12 meccséből 1
• Az E-csoport 12 meccséből 4
• Az F-csoport 12 meccséből 0
• A G-csoport 12 meccséből 1
• A H-csoport 12 meccséből 3 mérkőzés sorolható ezek közé.

Vagyis a 96 lejátszott alapszakasz-mérkőzésből 23 végződött nagy gólkülönbségű vereséggel, vagy győzelemmel.

Ez 24 százalékos mutató,

azaz az összes csoportmeccs csaknem negyede hozott kiütést.

Serge Gnabry élete meccsét játszotta a Tottenham ellen a Bayern színeiben. A München 7-2-re nyert Londonban Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

A nagycsapatok régi nyűgje az, hogy számukra semmilyen jelentőséggel, szakmai értékkel nem bír egy-egy

plzeni, moszkvai, donyecki, zágrábi, asztanai kirándulás.

A rengeteg utazás, a kiesett idő, az esetleges sérülésveszély mind-mind olyan tényezők, amelyek miatt – ha hivatalosan nem is – a színfalak mögött régóta megy a protestálás. Ezeket a hangokat az UEFA is hallja. Nézzünk most egy olyan csapatot, amelyet sokszor szoktunk példaként citálni, a Dinamo Zágrábot.

• 2012-13: A Zagreb a csoport 4. helyén végzett, kiesett
• 2015-16. A Zagreb a csoport 4. helyén végzett, kiesett
• 2016-17: A Zagreb a csoport 4. helyén végzett, kiesett
• 2019-20: A Zagreb a csoport 4. helyén végzett, kiesett

Ehhez nagyon nincs mit hozzáfűzni.

Kinek fog hiányozni a BL-ből egy Qarabag-Atletico Madrid meccs? A spanyoloknak egészen biztosan nem Forrás: AFP/Javier Soriano

Ugyanakkor tudjuk, hogy egy olyan kiscsapatnak, amely ritkán fér a zsírosbödön mellé, mekkora dolog, ha az európai futballóriásokkal játszhat. Az elmúlt 8 évben az ilyen meccsek közül:

• A 2012-13-as idényben: Cluj-Manchester United 1-2
• A 2013-14-es idényben: Plzen-Bayern München 0-1, Plzen-Manchester City 0-3
• A 2014-15-ös idényben: Maribor-Chelsea 1-1, Maribor-Schalke 0-1
• A 2015-16-os idényben: Makkabi-Chelsea 0-4, Makabbi-Porto 1-3
• A 2016-17-es idényben: Legia-Dortmund 0-6, Legia-Real Madrid 3-3
• A 2017-18-as idényben: Qarabag-Roma 1-2, Qarabag-Chelsea 0-4, Qarabag-Atletico Madrid 0-0
• A 2018-19-es idényben: Zvezda-PSG 1-3, Zvezda- Liverpool 2-0, Zvezda-Napoli 0-0
• A 2019-20-as idényben: Zvezda-Bavern 0-6, Zvezda-Tottenham 0-4

Ebből az eredménysorból messze kiemelkedik a Crvena zvezda 2-0-s győzelme a Liverpool ellen (a későbbi BL-győztest verték meg Belgrádban), de több hazai diadalt nem találunk a sorban. Az otthon játszó kiscsapatoknak egy döntetlen is hatalmas bravúr (ilyen a Maribor-Chelsea, vagy a Qarabag-Atlético meccs), de a vendégeket ez egyáltalán nem érdekli. Őket egy motiválja:

ezeket az összecsapásokat túlélni, és minél előbb hazautazni

Romániából, Csehországból, vagy éppen Kazahsztánból.

Megállapíthatjuk tehát, hogy ezeknek a kiscsapatok-nagycsapatok összecsapásoknak semmiféle hozzáadott értéke nincsen, ha a teljes BL-szezont nézzük.

A Maribor szurkolók biztosan szomorúak lennének, ha nem játszhatnának többet a Chelsea-vel. Londonban ellenben a hátuk közepére sem kívánnak egy újabb szlovén kirándulást Forrás: AFP/Jure Makovec

Ezeket a tényeket az UEFA is monitorozza, kétségünk ne legyen afelől, hogy az Európa Konferencia Liga létrehozása is pontosan a fenti számításokon alapul.

Európában az egyik olyan zárt elitbajnokság a csapatsportokban, ahonnan nem lehet sem kiesni, és ahová nem lehet feljutni,

a férfi kosárlabda Euroliga.

Azaz a magyar bajnokcsapat (tavaly a Falco) még a selejtezőben sem indulhat el, mert ennek a ligának nincs selejtezője. A Falco a FIBA Europe Bajnokok Ligájában szerepel– nem is rosszul, mert jelenleg reális esélye van a továbbjutásra.

De ez a harmadik számú európai kupasorozat a férfi kosárlabdában.

Minden más csapatjáték (futball, kézilabda, női kosárlabda, vízilabda) bajnokcsapatainak ma még van esélyük arra, hogy - a selejtezők leküzdése után – eljussanak a főtáblára.

Ezt a serleget nyerheti meg a férfi kosárlabda Euroliga győztes csapata. Ez a sorozat teljesen zárt bajnokság, nincs kieső, nincs feljutó, nincs selejtező Forrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Berk Ozkan

(Sarkított példa: ha a női kosárlabda NB I-ben ebben a szezonban a Csata nyerné az aranyat, akkor a bajnoki cím jogán nevezhetne a női kosárlabda Euroligába.) A jégkorong kicsit kilóg a sorból. Az orosz bázisú KHL Liga (a világ második legerősebb jégkorong-bajnoksága az NHL után) szintén zárt világ, oda nem lehet bejutni, csak ha meghívják a csapatot. (A 20 orosz csapaton kívül jelenleg lett, finn, fehérorosz, kazah és kínai együttes szerepel ebben a ligában.) A jégkorong Bajnokok Ligájában sincs esélye egy magyar csapatnak, ott is meghívásos alapon rakják össze a mezőnyt.

Az UEFA mellett

az EHF, azaz az Európai Kézilabda Szövetség az a szervezet, amely erősen afelé tolja a férfi Bajnokok Ligáját, hogy abból egy zárt elitbajnokság legyen.

A Telekom Veszprém (a képen pirosban Lékai Máté) van olyan erős, hogy a zártabb férfi kézilabda BL-ben is szerepelhessen Forrás: MTI/EPA/Sascha Steinbach

A 2020-21-es szezontól a férfi BL-ből 16 csapatos elitliga lesz, amelyben az EHF rangsora alapján már csak 12 bajnok lehet ott, négy további együttes pedig szabadkártyát kap. A férfi kézilabda BL tehát szép lassan alakul át azzá, amivé a labdarúgó Bajnokok Ligája most tart.

Mert ne legyen kétségünk, a labdarúgó BL selejtezői is hamarosan meg fognak szűnni.

Az Európa Konferencia Liga létrejöttével amúgy is csökken a selejtezőből a főtáblára jutó csapatok száma. Egyszer csak pedig azon vesszük észre magunkat, hogy az ajtók bezáródtak.

Ekkor majd a nagycsapatok megnyugszanak, a Real Madridnak, vagy a Manchester City-nek nem kell utazást szerveznie Plzenbe, Zágrábba, Boriszovba – és Budapestre sem.

Ezekért a meccsekért senki sem fog sírni

sem Angliában, sem Németországban, sem Olaszországban, sem Spanyolországban. Hogy miért nem? Pont ebben az írásban bizonyítottuk be.

Luis Figo ezt a serleget meg tudta nyerni. Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Nem kellett mást tenni, mint elővenni az eredményeket, és levonni a súlyos következtetéseket. A romantikus pillanatoknak vége.

Egy Steaua Bukarest, vagy egy PSV Eindhoven soha nem fog már BL-t nyerni.

(Vagyis: szinte biztosan soha.) És egy Crvena zvezda sem fog fináléba jutni.