Vágólapra másolva!
Napjaink legeredményesebb vízilabdaedzője kétségtelenül Joan Jané, a spanyol nemzeti válogatott katalán szakvezetője. Irányítása alatt hét év leforgása alatt egy olimpiai (1996, Atlanta) és két világbajnoki (1999, Perth és 2001, Fukuoka) aranyérem a spanyolok mérlege, s - nem mellékesen - a Manel Estiarte vezérelte atlantai aranygenerációt sikerült zökkenőmentesen lecserélnie egy újabbal.

Jané ugyan csak most kapta meg levélben a hivatalos felkérést, hogy az athéni olimpia befejezéséig hosszabbítson szerződést, ám Rafael Blanco, a Spanyol Úszószövetség elnöke már a fukuokai vb előtt szólt a szakembernek: dolgozzon csak nyugodtan, bármi is legyen az eredmény, hosszú távon számítanak rá.

Jané a 2002-es esztendőt a csapat még erősebbé kovácsolására szánja, ugyanis a Világkupa és a Világliga nem igazán rangos esemény ahhoz, hogy külön rákészüljenek. (Megjegyzendő, hogy talán még az Európa-bajnokság sem, ugyanis Jané mester a nyári, margitszigeti Eb-t feláldozta a fukuokai jó vb-szereplés érdekében.)

2003-ban viszont a barcelonai világbajnokságon presztízskérdés lesz a házigazdák jó szereplése. Jané mindenkire számít a fukuokai győzők közül, a Firenzében autóbalesetet szenvedett, 34 éves Salvador Gómeztől kezdve a 18 éves, Pescarában profiskodó hatalmas tehetségig, Guillermo Molináig.

Ch. Gáll András

Korábban:

Megvédték címüket a spanyolok (2001. 07.29.)