Nagyon kemény, igazi világbajnoki csatában 34-30-ra győzött a magyar nőikézilabda-válogatott a horvátországi vb negyedik mérkőzésén. A Radulovics-Ferling duó vezette együttes Kína legjobbjait verte, s nagyon közel került a továbbjutáshoz.
Pincési László helyszíni tudósítása Csáktornyáról
16. nőikézilabda-világbajnokság, D csoport, 4. forduló:
Magyarország - Kína 34-30 (14-14)
Cakovec, 1400 néző
vezette: Pereira, Sedrez (brazilok)
gól: Radulovics 8/2, Ferling 8, Lovász 6, Pigniczki 3, Kirsner 3, Siti E. 2, Kulcsár 2, Görbicz 1, Bohus 1, illetve Zsaj 9/4, Wu 6, Sun 6, Li 4, S. Wang 2/1, Liu 1, Lei 1, M. Wang 1
hetes: 2/2, illetve 5/5
kiállítás: 8, illetve 8 perc
Szombatra jócskán gyarapodott a magyarajkúak száma a határtól mindössze 25 kilométerre fekvő Csáktornyán. A 17 ezer lakosú horvátországi kisvárosban - történelmi viszontagságok ide vagy oda - elvétve lehet találkozni olyan helybélivel, aki magyarul szólalna meg. A hét vége azonban meghozta a magyar szurkolók kedvét is: délután háromkor már a "Ria, ria, Hungária!" kiáltástól volt hangos a sörsátor. Magyarok érkeztek az ország minden részéből: Győrtől Esztergomon és Budapesten át egészen Pécsig. Piros-fehér-zöld zászlóba öltözött a B szektor, amely a meccs kezdetére bizony szűkösnek bizonyult.
Mikulás-ünnep révén nemcsak a városka főtere borult pirosba, a lelátón a szurkolók java is a Hámori masszőrtől megirigyelt piros sapkát viselte. A lelátón feltűntek a magyar kézilabdaedzők is, Zsiga Gyula már kedd óta Csáktornyán tartózkodik, hiszen a Sport1-nél szakkommentátori feladatot lát el, de szombatra megjött Németh András (FTC), Köstner Vilmos (Vasas) és Róth Kálmán (Győr) is.
Mocsai Lajos rendhagyó módon 15 játékost küldött melegíteni, azt ugyan el tudta dönteni, hogy a kapusok közül ezúttal Sirina ül a lelátóra, ám mind Szrnka, mind Farkas ott volt a pályán. Az ok valószínűleg a frankfurti átlövő betegsége volt, hiszen a sajtónak kiosztott nevezési lapon Farkas neve nem szerepelt, ám muszáj volt melegítenie, hátha Szrnka mégsem vállalja a játékot.
|
7-4-nél az ázsiaiak koreai mestere időt kért, leteremtette tanítványait, s minden bizonnyal sokkal agresszív védekezésre bíztatta őket, mert Zsajék úgy jöttek vissza, mint akik (teknős)vért ittak. Zsinórban három góllal meg is lett az egyenlítés (7-7), sőt, 9-8-nál, Sun jobbszélről jobb kézzel lőtt góljával ismét Kína került előnybe (8-9).
Radulovics klasszikus átlövésből nem is nagyon tudott villogni, a nyitott védekezés egyik alapfeladata az ő semlegesítése volt, míg a két villámszélső remekelt, még az a Sun is, "rosszkézről" is négyszer mattolta Pálingert.
A 25. percben 12-12-nél Mocsai Lajos is időt kért, s Radulovics, valamint Görbicz találataival úgy tűnt, sikerült jó tanácsokkal szolgálni. Ám a végső három percben sikerült mindent elrontani, a félidő végére beállt a meccsnull (14-14).
A második játékrészt 3-2-1-es védekezési szisztémával, s hasonló elánnal kezdte az együttes, mint Szlovénia ellen. Pálinger remekelt, Kulcsár és Ferling ellenállhatatlan volt, pillanatok alatt 22-18-ra nőtt az előny. Tíz perccel a lefújás előtt még öt volt az előny, aztán Lei, Sun és Wang kicsit ránk ijesztett két perc alatt lőtt három góllal (29-27).
Szerencsére mindez csupán "múló rosszullét" volt, Radulovics és Lovász mindenkit megnyugtató találataival visszaállt a négygólos különbség (31-27). A végén még Lovász három élményszámba menő gólt lőtt, az ázsiaiak nem tudtak újítani, a 34-30-as győzelem abszolút megérdemelt.