Társoldalunk:

Pénzfeldobáson múlt a magyar kézilabda máig utolsó vb-aranyérme

2020.06.13. 08:57

Bár nem mindenkinek vannak emlékei a hatvanas évekből, a világbajnoki győzelemmel és a BEK-döntővel, valamint a sportági Hírességek Csarnokába illő egyéniségekkel ez volt a magyar női kézilabda egyik sikerkorszaka.

Minden sportágnak megvan a maga legendás történetei a magyar női kézilabda egyik ilyenje biztosan az 1965-ös világbajnoki selejtező, amelyet döntetlen állás után nem ráadás vagy hétméterespárbaj, hanem pénzfeldobás (!) döntött el.

A Tatára 1965 július elején oly magabiztosan érkező kelet németek persze nem gondolták volna, hogy alig két héttel később azt a bizonyos érmét átkozhatják. A magyar válogatott 8–6-ra nyert otthon, majd 6–4-re kapott ki háromezer tomboló német előtt Schwerinben.

A kézisek kézise szavazás a vadi új kézilabdázók Hírességek Csarnokába is bebocsátást enged a legjobbaknakForrás: --

Az idegenbeli mérkőzésen elévülhetetlen érdemeket szerzett Rothermel Anna – Elek Gyula felesége, az FTC-edző Elek Gábor édesanyja –, aki két hétméterest is hárított. Schmidt Jenőné megspórolt volna néhány ősz hajszálat, ha a hajrában belövi a maga büntetőjét, hiszen éppen a kipattanóból alakították ki a németek a 6–4-es végeredményt.

Elekné Rothermel Anna, aki Schwerinben két hétméterest is kivédettForrás: Képes Sport/Arcanum

Mondják, szerencséje annak van, aki többet tesz érte, higgyük el hát, hogy a magyarok dolgoztak igazán sokat a sikerért, mert a csapatkapitány Gurics Györgyné Pásztor Erzsébetnek kedvezett az „oroszrulett", a pénzfeldobás. Így a magyar válogatott útja vitt – kisebb történelmi fricskának beillő módon – az NDK-n keresztül az NKSZ-beli világbajnokságra. Pedig ha az NDK jut tovább, biztosan aranyérmes– mondta utóbb Guricsné.

Az idegtépő selejtezőhöz képest a nyolccsapatos vébé maga volt a sétagalopp. Kezdésként az első vb-t megnyerő Csehszlovákiát, aztán a másodikon aranyérmes Romániát egyaránt három góllal győzte le a csapat, amely már döntősként tömte ki a lengyeleket a csoporzáráson. A fináléban a jugoszlávok sem tudták megtörni a magyar válogatott lendületét, amely megnyerte a története első vébéjét.

Többen a siker egyik letéteményeseként emlegették a Dortmundban is nagyszerűen teljesítő, abban az évben a legjobb magyar kézilabdázónak megválasztott Rothermelt kapust, no meg Jóna Magdát, aki szerepelt már az 1957-es, ezüstérmet hozó első (kispályás) világbajnokságon. A pályafutását atlétaként kezdő játékos rettegett volt a kapunak háttal, feje felül eleresztett svédcsavarjai miatt. Nyert bajnokságot a Győri Vasas ETO-val, aztán aztán valamivel később a korszak sztáralakulatához, a Budapest Spartacushoz került, amelyben bajnok és kupagyőztes, továbbá gólkirálynő lett (pályafutása alatt összesen négyszer), és ezüstérmet szerzett a Bajnokcsapatok Európa-kupájában. Mindössze 58 évesen, 1993-ben hunyt el.

Offenburg, 1965. november 8. A csehszlovák Cifranizowa (b) és a magyar Balogh (j) harcol a labdáért a Női Teremkézilabda Világbajnokságon a Magyarország - Csehszlovákia mérkőzésen, az Oberrhein Halléban. MTI/UPIForrás: MTI/UPI/-

A Spartacus dominálta a hatvanas éveket, hét bajnoki címet nyert, 1960 és 1965 között minden ellenfelénél jobb volt, és 1967-ben is ünnepelhetett. Ráadásul sportág magyar történetében a Szpari volt az első, amely BEK-döntőt játszott, 1965-ben, ám a vb-sikerhez nem társult klubdiadal, hiszen az oda-visszavágós fináléban a dán Köbenhavn volt a jobb.
Az első magyar BEK-döntős csapat titka a világbajnok Jóna Magda fantasztikus lövőtechnikája, a másik pedig Stillerné Korcsmáros Klára kemény stílusú kapusjátéka volt– idézte fel a szép emlékeket a Nemzeti Sport hasábjain a tréner Nádori Pál.

A Spartacus egyeduralmát a Ferencváros törte meg, a zöld-fehér budapesti együttes ugyancsak világbajnokokkal négy év alatt háromszor is diadalmaskodott. A kevés kapott gólt – akárcsak a válogatott sikereit – sokan köszönhették Rothermel Annának.

Bár sorozatunkban elsősorban a sportág legjobb magyar játékosait keressük, ne feledkezzünk meg a karizmatikus, a válogatottat 23 éven át irányító szövetségi kapitányról, Török Bódogról sem.

Dortmund, 1965. november 13. Csenki Györgyné Varga Zsuzsanna (b) kapura dob Nada Vukovic mellett a Magyarország-Jugoszlávia mérkőzésen, a III. Női Kézilabda-világbajnokság döntőjében. A mérkőzést a magyar válogatott nyerte 5:3-ra. (MTI/UPI)Forrás: MTI/-

Az „aranyos" csapat tagjai sokszor méltatták, a vb után az NSZK-ban marad, így disszidáló Hanus Ágnes szerint olyan volt nekik, mint az apjuk, bármilyen problémával fordulhattak hozzá, a sportpszichológusuknak is tekintették – nem mintha abban az időben bevett lett volna az ilyen szakemberek segítséget. Dicsérték Bogyi bácsi közösségformáló erejét, s hogy mindig igazi úriemberként viselkedett. Játékosai szerették, maximum a kapusok bosszankodtak olykor, amikor a kedvenc teniszlabdával célba vette őket – mondta róla Bognár Erzsébet. Fleckné Babos Ágnes a szerinte aranyat érő nyugalmat és bizalmat emelte ki, amely a szövetségi kapitányból áradt a játékosok felé a döntő pillanatokban is.

Mester és válogatottja a magyar kézilabda első és mindmáig egyetlen világbajnoki győzelmét szerezte meg, ám igazságtalan lenne elfeledkezni, hogy a „hős-hőskorban" a nagypályás időszakban is került aranyérem a vitrinbe. A sportág elterjedését a férfiak 1938-as vébébronzérme is segítette, és bár a második világháború a sportban, így a kézilabdában is nyomot hagyott, 1949-ben, a budapesti rendezésű nagypályás vb-n a magyar női válogatott diadalmaskodott. Az utolsó versenyek egyikét nyerte, hiszen ezután a kispályás verzió került előtérbe.

A Kézisek kézisét, így a sportág Hírességek Csarnokának első tíz tagját kereső sorozatunkban kihagyjuk a nagypályás változatot, ám már a hatvanas években is találunk olyanokat, akiknek helye lehet benne.

A világbajnok magyar csapatForrás: MTI/Kovács Gyula

AZ 1965-ÖS VILÁGBAJNOK MAGYAR VÁLOGATOTT TAGJAI
Babos Ágnes, Balogh Márta, Csenki Györgyné Varga Zsuzsanna, Giba Márta, Gurics Györgyné Pásztor Erzsébet, Hajek Károlyné Végh Ágnes, Hanus Ágnes, Ignácz Ilona, Jánya Józsefné Bognár Erzsébet, Jóna Magda, Lengyel Erzsébet, Romhányi Józsefné Tóth Mária, Rothermel Anna, Schmidt Jenőné Holub Mária. Szövetségi kapitány: Török Bódog

Roska Emese Boglárka