Társoldalunk:

A koronavírus a sportot is térdre kényszerítette Olaszországban

2020.03.28. 13:00

Olaszországot példátlan módon viselte, viseli meg az egész világot sújtó koronavírus-járvány. A társadalom minden szeglete megérzi az óriási mértékű szociális és gazdasági veszteségeket, ami alól az olasz sportélet sem jelent kivételt. Nekik ráadásul még egy nagyon komoly váddal is szembe kell nézniük.

 

Nagy a baj Európa és a világ egyik legerősebb gazdaságával bíró országában, amely a sport területén ugyancsak a világ élmezőnyében foglal helyet – habár éppen ez az, ami most senkit, talán még magukat az olasz sportolókat sem érdekli.

Benne van a kezük?

Ha valakit hibáztatni kell, hibáztassuk inkább az UEFA-t, de utólag már késő okosnak lenni: ma már jól látszik, hogy nem lett volna szabad nézők előtt megrendezni az Atalanta–Valencia Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő első mérkőzését, amire nagyjából 40 ezren utaztak át Milánóba (az Atalanta a San Siróban játszotta hazai BL-meccseit) Bergamóból, és érkezett nagyjából ezer vendégszurkoló is. 

Az Atalanta-Valencia BL-mérkőzés egy biológiai bomba volt

Bergamo polgármestere, Giorgio Gori szerint súlyos következményei lettek annak, hogy február 19-én nézők előtt került sor az Atalanta-Valencia labdarúgó Bajnokok Ligája-mérkőzésre. Továbbra is Olaszország és Spanyolország a koronavírus-járvány európai gócpontjai. Ennek a két országnak a csapatai mérkőztek meg egymással Milánóban február 19-én a BL-ben 40 000 néző előtt.

Két nappal később megjelent az első fertőzött Lombardiában, három nappal később pedig az első haláleset is bekövetkezett. Feltehetően igaza van Giorgio Gori bergamói polgármesternek, amikor azt mondja: 

Ez a mérkőzés egy biológiai bomba volt, ami után a vírus terjedése rohamosan felgyorsult. Számos olyan szurkoló lehetett azon az estén a San Siróban, aki már magában hordozhatta a fertőzést.

A mai napig Lombardia Európa legsúlyosabban fertőzött régiója, a bergamói kórházakban pedig apokaliptikus állapotokról számolnak be.

Az olasz sportéletet az első esetek csak mérsékelten rázták meg: a járvány rohamos terjedésére reagálva először csak három tartományban, Lombaridában, Venetóban és Emilia Romagnában függesztették fel a sportesemények rendezését március 1-jén. Az ország olimpiai bizottsága (CONI) egy héttel később kapcsolt, amikor március 8-i hatállyal mindennemű olaszországi profi sporteseményt betiltott

A szigorú intézkedések összképét rontja, hogy Vincenzo Spadafora ifjúsági és sportminiszter csak március 26-tól zárta be az edzőtermeket, sportközpontokat, autó- és motorversenyeknek otthont adó pályákat, valamint az uszodákat. A tiltások harminc napig érvényesek, de korlátlan esetben meghosszabbíthatók az országban július 31-ig kihirdetett vészhelyzet idején.

Lassú döntések

Fontos a foci, ezt aláírjuk, de az élet talán még annál is fontosabb. Biztos, hogy így gondolják ezt az olasz foci irányítói is, ehhez képest hajmeresztő volt, amit a járvány korai szakaszában műveltek. Kezdetben valamiért azt hitték a liga vezetői, hogy elég lesz, ha elhalasztanak néhány meccset a február 21-23-i 25. fordulóból a legsúlyosabban érintett tartományokban (az Atalanta–Sassuolo, a Hellas Verona–Cagliari, az Inter–Sampdoria és a Torino–Parma meccsekre nem került sor), míg egy héttel később zárt kapuk mögött látták jónak folytatni a bajnokságot. 

Azt azért hozzá kell tenni, hogy Paolo dal Pino ligaelnök dolgát nem könnyítették meg a klubok sem. A bajnoki címért a Juventusszal és a Lazióval egyetemben harcban álló Internazionale elnöke, Steven Zhang, például a nyilvánosság előtt mondta el mindenféle sötét bohócnak a sportvezetőt, miután nem volt képes világos döntést hozni, például a Juve–Inter rangadóval kapcsolatban – amit végül zárt kapuk mögött nyert meg a torinói csapat március 8-án az elrendelt országos sportzárlat napján.

A Juventus játékosai ünneplik magukat az Inter elleni 2-0-s győzelem után az üresen kongó torinói Allianz StadionbanForrás: AFP/Vincenzo Pinto

A liga tervei szerint április 3-án újraindult volna a bajnokság, de amíg naponta hétszáz halálos áldozatot szed a járvány, addig ezt a forgatókönyvet el lehet felejteni. Az olasz bajnokságot mindenesetre megmentette az Európa-bajnokság elhalasztása, mert - hasonlóan más bajnokságokhoz - nem szorítja a torna rajtjának határideje. Jelen állás szerint több forgatókönyvet lapozgatnak a döntéshozók: vagy lefújják a bajnokságot a március 9-i (az utolsó teljes forduló utáni) állás szerint, ami a Juventus címvédését jelentené a Lazio és az Inter előtt, amit egyetlen csapat sem szeretne, vagy véget vetnek a bajnokságnak, de nem hirdetnek bajnokot, és nem lesz kieső, lesz viszont két feljutó a Serie B-ből (automatikusan a másodosztály első két helyezettje jut föl, a harmadik feljutó helyről pedig rájátszás dönt), így a következő élvonalbeli szezon 20 helyett 22 csapattal rajtolna.

De még az is szóba jöhet, és az Eb törlésével most ez tűnik a legvalószínűbb lehetőségnek, hogy a helyzet normalizálódása után hétközi fordulókkal meggyorsítva nyár közepére befejezik a bajnokságot (és az Olasz Kupát is, amiből még a két elődöntő visszavágója és a döntő van hátra).

Felelősök és felelőtlenek

A CONI és a futball-liga mellett mások is "sokat" tettek azért, hogy ha mást nem is, de a lakosságnak a fertőzéshez való hozzáállását rontsák. A Juventus három játékosa, sorrendben Daniele Rugani, Blaise Matuidi és Paolo Dybala is megbetegedett, a többiek pedig nem túl lelkesen tartották be a kötelező karantént, Gonzalo Higuaínt például a repülőtéren kapcsolták le, miután idő előtt igyekezett elhagyni Olaszországot. Dicséret illeti viszont Cristiano Ronaldót: a portugál sztárt már otthon, Madeirán érte Rugani bejelentése, és azonnal önkéntes karanténba vonult, jó példát mutatva a többieknek.

Az ilyen példamutatás követése nem erőssége Gennaro Gattusónak, aki március 21-én bejelentette, hogy két nappal később a Napoli újrakezdi az edzéseket. Az ötletet közfelháborodás követte, amire a nápolyiak kénytelenek voltak visszavonulót fújni. 

A Sampdoriára rájár a rúd
A genovai csapat borzasztóan szerepelt a bajnokságban, az utolsó néhány fordulóban tudtak csak kicsit távolabb kerülni a kieső helyektől. Ha ez nem lenne elég, akkor még itt van a koronavírus is, ami a fél csapatot leterítette: Manolo Gabbiadini volt az első sorban, hogy aztán március 13-án Omar Colley, Albin Ekdal, Antonio La Gumina és Morten Thorsby mellett még a csapatorvos, Amedeo Baldari is beteget jelentsen. Őket követte két nappal később Fabio Depaoli és Bartosz Bereszynski. A Hellas Veronából Mattia Zaccagniról, míg a Fiorentinából Patrick Cutronéról, German Pezzelláról és Dusan Vlahovicról lehet biztosan tudni, hogy pozitív lett a tesztje.

Nem csak a focit üti a járvány

Természetesen valamennyi sportágnak kijut a bajból, de ez mára már világszerte elmondható, hiszen egy-két kivételesen szerencsés (vagy felelőtlen) országtól eltekintve nem létezik sportélet most a világban. Az olaszokat csak azért vettük elő, mert sokáig náluk tűnt a legsúlyosabbnak a helyzet, illetve több kapcsolódási pontot is találunk a magyar sporttal.

Vízilabda

A férfi válogatott a tavalyi kvangdzsui világbajnokság megnyerésével már kvalifikált a jövő évi tokiói játékokra, a nőkre viszont még várt volna egy olimpiai selejtező, amit eredetileg éppen ők rendeztek volna meg március 8-15. között Triesztben. Ez az ismert okok miatt elmaradt, és a pótlásra kiírt május 17-24-i időpontra sem vennénk mérget, pláne, hogy azóta már június eleje is felmerült, a játékok halasztása pedig csak tovább bonyolítja a képet. A tornáról két csapat szerezhet kvótát, amire a házigazdán, valamint a holland és a görög csapaton kívül a magyar válogatott is eséllyel pályázna. Bíró Attila, a mieink szövetségi kapitánya az Origónak nyilatkozva elmondta: tudomása szerint minden ellenfelünk lelkesen készül a kvalifikációs tornára.

Kerékpár

Az olaszok egyik nemzeti sportja is megsínyli a járványt. A legnagyobb olaszországi versenyeket szervező RCS Sport március 6-i bejelentése szerint a jelenlegi helyzetben az eredetileg tervezett március 21.-i időpontban nem lehet megrendezni a Milánó-Sanremót, mint ahogyan a Tirreno-Adriaticót (március 11-17.) és a szicíliai körversenyt (április 1-4.) sem. Az RCS Sport várhatóan arra kéri majd a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) illetékeseit, hogy közösen találjanak új időpontokat a versenynaptárban.

2019. április 15-én Mauro Vegni, az RCS Sport első embere még azt jelenthette be, hogy Budapestről indul a 2020-as Giro d'ItaliaForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Ennél is fájóbb, és ez már bennünket is érint, hogy az eredetileg május 9-én Budapestről rajtoló Giro d'Itaia, a világ második legrangosabb, háromhetes körversenye is veszélyben van. Az biztos, hogy az eredeti időpontban nem kerül rá sor, és a legjobb esetben is ősszel sikerül bepótolni. Remélhetően az eredeti útvonallal, a három magyarországi szakasszal együtt.

Jól néztek ki az olimpiára

Március 16-án a madridi karate világkupán Angelo Crescenzo (férfi 67 kg) kvótát szerzett, ezzel 208. sportolóként csatlakozhatott a majdani tokiói olasz csapathoz (viszonyításként: a magyar csapat most 81 fős). Ha a kvalifikációs tornák újra elindulnak, még további kvótákat gyűjthetnek. A teljesség igénye nélkül erre megvan a lehetősége a fentebb említett női pólócsapatnak, a férfi kosarasoknak, akiknek a belgrádi selejtezőtornán ehhez a házigazda szerbeket is le kellene gyűrniük, a női és férfi 3x3-as kosárlabda-válogatottjuknak is. Minden bizonnyal ott lesznek a hagyományosan erős vívó számokban (számításaik szerint mindhárom fegyvernemben teljes létszámban állhatnak rajthoz mindkét nemben).

Ez mind elmarad
A fentebb már sorolt események mellett olyan nagy érdeklődésre számot tartó versenyekre nem került sor az országban, mint a milánói maraton, a két legendás Giro-győztesről elnevezett Coppi-Bartali Hét, a ritmikus gimnasztika világkupa-sorozat pesarói versenye, két vk-verseny mellett egy európai evezős regatta (Varese), a férfi és női rögbi Hat Nemzet Tornája sorozat olaszországi meccsei, az U20-as rögbi-vb, számos vitorlásverseny, köztük az Amerikai kupa Cagliariba kiírt fordulója, a cortinai alpesisí-vk-futam, egy snowboard-vk-forduló, az olasz úszók olimpiai válogatója, valamint az olasz–dél-koreai tenisz Davis-kupa-mérkőzés.

Miközben egyre több sportoló és klub ajánl fel egyre több pénzt a járvány ellen az első vonalban harcoló egészségügynek, addig a CONI és a sportminiszter azon dolgozik, hogy az olasz sportot is felvegyék a válság által leginkább sújtott ágazatok közé, és a költségvetésből kapott extra támogatásból tudják rendezni a soraikat, ha egyszer visszatér a világ a régi kerékvágásba.

(Címlapi képünkön: az Olasz Olimpiai Bizottság római székháza és az előtte húzódó Bajnokok Sétánya)