Gyilkológéppel kerülhet szembe a ketrecharc botrányhőse

Jon Jones mélyen vallásos környezetben nőtt fel, később mégis többször összetűzésbe került a törvénnyel. Testvéreivel együtt focizott, öccse és bátyja az NFL-ben Super Bowlt nyert, ő azonban végül a küzdősportot választotta. A bunyó világába először, mint kidobó került be, majd jöhetett a ketrecharc és a UFC. Napjaink egyik legellentmondásosabb sportolója minden idők legnagyobb félnehézsúlyú bajnoka lett, aki most a királykategóriában is felérne a csúcsra, hogy még tovább növelje elképesztő rekordjainak a számát. Nem lesz könnyű dolga, mert a szervezet már az első meccsére egy igazi gyilkoló gépet állítana vele szembe.

Jon Jones napjaink egyik legkiválóbb MMA-harcosa. A még mindig csak 33 éves sportoló számtalan UFC-rekordja mellett a kihágásaival, rendőrségi ügyeivel is sokszor került az újságok címlapjaira. Ahhoz, hogy közelebbi képet kapjunk arról, ki is a világ legnagyobb ketrecharc-szervezetének egyik legfényesebb csillaga, vissza kell menjünk egészen Jones gyerekkoráig.

1987 júliusában született egy lelkész apa és egy nővérként dolgozó anya négygyermekes családjába harmadik gyerekként.

Jones édesapja a papi hivatás mellett az aktív testmozgás híve volt, és mivel fiatal korában jó birkózónak számított, ezért a fiait is már korán egymással versenyeztette.

Cikkünk hőse nemcsak otthon gyakorolt a szőnyegen, hanem a suliban is. Ez annyira jól ment neki, hogy középiskolásként már állami bajnokságot nyert, mellette pedig hasonlóan fiútestvéreihez, amerikai focizott is.

A védekező falemberként játszó Jones már akkor sem volt túl testes, ezért az edzője a „Bones", azaz „Csontos" becenevet adta neki, ami a későbbiekben is rajta maradt.

Jones ebben a sportágban nem nyújtott maradandót, nem úgy, mint az öccse és a bátyja, akik később NFL-játékosok lettek és Super Bowl győzelmet ünnepelhettek.

Az idilli családi életnek egy szörnyű tragédia vetett véget még Jones tinédzserkorában. Carmen, az egyetlen lány a négy testvérből

hosszú küzdelem után veszített a rák ellen és nem sokkal a 18. születésnapja előtt meghalt.

Az eset rendkívül megviselte Jonest, aki nagyon közel állt a nővéréhez, olyannyira, hogy később második lányát testvére után nevezte el. A Jones-családot később sem kerülték el a tragédiák, édesanyja 2017-ben halt meg, cukorbetegségben.

Jon Jones magas, erős és ruganyos. Forrás: AFP/2019 Getty Images/Sean M. Haffey

A fiatal Jones érettségi után kiváló birkózótudásának köszönhetően ösztöndíjjal került a felsőoktatásba, ahol bűnügyi kriminológiát tanult, mellette pedig megismerkedett élete szerelmével is. Az elején minden meseszerűen alakult, olyannyira, hogy Jessie állapotos lett,

így Jonesnak éjszakánként plusz munkát kellett vállalni, mint kidobó, hogy anyagilag is felkészüljenek a családalapításra.

Ez azonban azzal járt, hogy idővel nem tudott ennyi fronton megfelelni és otthagyta a főiskolát.

Ez volt az utolsó lökés ahhoz, hogy abból keressen pénzt, amiben igazán jó, a bunyóból. Első hat mérkőzését kisebb ligákban mind kivétel nélkül idő előtt fejezte be, nem mellesleg

a hat meccsét pontosan három hónap alatt hozta le, ami önmagában elég meggyőző teljesítmény volt.

Ezután már a UFC is felfigyelt rá és 2008. augusztus 9-én Andre Gusmao ellen debütálhatott a szervezetnél. Ellenfele sem volt kezdő, 5-0-s hibátlan mérleggel, abban az időben egy híres edzővel a háta mögött lépett be a ketrecbe.

Jones ellenben óriási önbizalomhiánnyal ment az oktagonba, gyakorlatilag csak magára számítva, hathatós háttértámogatás nélkül.

A bunyó végigment és főszereplőnk egyhangú pontozással megnyerte az összecsapást. Jones az ítélet kihirdetése után feltette mindkét kezét és hatalmasat üvöltve szakadt ki belőle minden feszültség.

Ekkor úgy tűnt, hogy helyreáll az önértékelése, hiszen egyre többen figyeltek fel rá és óriási tehetségnek tartották az MMA-ban.

Jones félelmetes ellenfél volt a ketrecben, birkózó múltja miatt nem jött zavarba a földön, már-már irreálisan hosszú végtagjai miatt pedig látszólag ütőtávon kívülről is képes volt meglepetést okozni riválisainak.

Jon Jonesnak sokszor saját magát kell először legyőznie. Forrás: AFP/2020 Getty Images/Ronald Martinez

Technikai tudása a mai napig állva is elképesztő, magabiztosan mutatja be a thai-bokszra jellemző elemeket, így a kezei-lábai mellett jól dolgozik térddel és könyökkel is. Nem mellesleg nála láthattuk a tökélyre fejlesztett váll használatot verekedés közben, amikor a harcosok összekapaszkodása során nagyjából helyből lendületet véve vállal „kínálta" meg az ellenfelei fejét.

Idővel aztán kiderült, hogy az oktagonban Jon Jones legnagyobb ellenfele nem más... mint Jon Jones.

Profi pályafutása alatt mindössze egyszer szenvedett vereséget, azt is csak azért, mert illegális könyök használat miatt egyszerűen leléptették a meccsén.

Közben olyan nagyágyúkat vert meg, mint a UFC félnehézsúlyú bajnokát, Lyoto Machidát, az MMA brazil legendáját, Mauricio Ruát vagy a Bellator mostani nehézsúlyú világbajnokát, az akkor még a UFC-ben verekedő Ryan Badert.

Később egy interjú során Jones bevalotta, hogy

annyira nem érezte magát magabiztosnak, hogy rendre elment partizni és berúgni a nagyobb bunyók előtti héten.

Tette mindezt azért, hogy a tükörbe nézve egy esetleges vereség után azt mondhassa, hogy ez csak amiatt volt, mert ivott és tönkretette a felkészülését.

A nagy skalpok mellé aztán megérkeztek a nagyobb botrányok is Jones életében.

Összesen eddig négyszer került összetűzésbe a törvény embereivel, volt ezek között cserbenhagyásos gázolás, ahol a sérült személy egy állapotos hölgy volt, de a szexuális zaklatás és az ittas vezetés is felkerült a bűnügyi lajstromára.

A börtönbüntetést eddig mindig megúszta az amerikai, igaz, egyszer ő maga segítette a rendőrség munkáját. Egy edzés után arra lett figyelmes, hogy egy házaspár segítségért kiált. Ekkor látott meg egy férfit, aki éppen egy autót tört fel.

Nem habozott, rákiáltott az illetőre, aki megpróbált elszaladni, de nem volt szerencséje, mert Jones utolérte és puszta kézzel a földre kényszerítette, ahol ott is tartotta az edzőivel, amíg kiértek a rendőrök.

A törvénnyel szembeni kihágásai mellett problémája volt a doppingszerekkel is. 2017-ben Daniel Cormiert, a későbbi két súlycsoportos világbajnokot egy gyönyörű fejrúgás után KO-val verte a UFC 214-es eseményén, az este legjobb teljesítményét nyújtva.

Ez eddig mind szép és jó, csak később kiderült, hogy a szervezetében tiltott szert, turinabolt találtak, így törölték az eredményt.

Később visszatért és ismét felülhetett a félnehézsúly trónjára, ahol megannyi rekord fűződik a nevéhez. Jonesnak van a legtöbb bajnoki meccse a UFC-nél (14), 20-szor emelték fel a kezét ebben a mezőnyben a meccsek után, 18 bunyó óta veretlen, ő adta a legtöbb „pofont" a divízióban az ellenfeleknek, csak hogy néhány rekordot említsünk vele kapcsolatban.

Miután gyakorlatilag kipucolta a teljes mezőnyt, és „sikeresen" összeveszett a UFC elnökével a szerinte alacsonyan tartott fizetéseken, idén augusztusban rendkívül fontos bejelentést tett.

Visszaadta a félnehézsúlyú övét a UFC-nek és úgy döntött, hogy felmegy a nehézfiúk közé, hogy ott is a csúcsra törjön, plusz a tervei szerint annyit keressen, amennyit valójában megérdemel.

Jones kritikái alapján ennél a szervezetnél is érvényes lehet a mondás, csak némileg testre szabva: kis bunyó, kis pénz, nagy bunyó, nagy pénz.

A nagyobb pénz mellé szó szerint nagyobb ellenfelek jöhetnek, mint például Brock Lesnar. Forrás: AFP/2016 Rey Del Rio/Rey Del Rio

A 33 éves sportoló eddig több mint hétmillió embernek volt jó indok arra, hogy a UFC-gálákra a képernyők előtt befizessen az adott meccsekre PPV-n (fizetős szolgáltatás) keresztül.

A kora alapján még minimum 6-8 jó éve lehet a nehézsúlyban, azaz lesz ideje bőven arra, hogy megmutathassa, a legnagyobbak között mire képes.

Pontos dátumot egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor lesz Jones debütálása, és az sem tiszta, vajon ki lesz az egyszemélyes fogadóbizottság a nehézfiúk között. A sajtó három nevet is elejtett ez ügyben, és azt kell mondjuk, egyik jobb lenne, mint a másik.

Francis Ngannou élete egy külön cikket is megérne, lényegében hajléktalanból lett a világ egyik legnagyobb ütőerejű ketrecharcosa,

aki ellen nem sokan lépnének be az oktagonba. A 34 éves hatalmas termetű bunyós jelenleg töretlenül tart az újabb címmérkőzése felé. Utolsó négy meccséből mind a négyet idő előtt zárta le úgy, hogy két ellenfele korábban ennek a súlycsoportnak a világbajnoka volt.

Az már csak hab a tortán, hogy a négy összecsapás összesen nem tartott három percig

és a négyből három bunyó után Ngannou megkapta az este legjobb teljesítménye után járó díjat is a UFC-től.

Francis Ngannou (jobb oldalon) ökleiben dinamit van. Forrás: AFP/2020 Getty Images/Douglas P. Defelice

A francia-kameruni kolosszus mellett szóba jöhet a szeptember első hétvégéjén óriási TKO-győzelmet arató Alistair Overeem is. A 40 éves holland legenda egy másik ketrecharc-szervezetnél már felért a csúcsra, nem mellesleg a nagyon kevesek egyike a küzdősportok világában, aki mind a ketrecben, mind a ringben (K-1 szabályrendszerben) is világbajnoki címet szerzett.

Overeem az utolsó öt UFC-s meccséből négyet megnyert, ráadásul mindegyiket idő előtt fejezte be.

A harmadik név a képzeletbeli kalapban egy igazi kakukktojás, Brock Lesnar. A pankrációban és a UFC-ben egyaránt a világbajnoki címig jutó veterán harcos jelenleg szabadúszó, így egy jó ajánlat esetén hamar újra a ketrecbe léphetne. A 43 éves bunyóst látva új értelmet nyerhet a hegyomlás kifejezés, szinte emberfeletti fizikummal rendelkezik az amerikai.

Lesnar kapcsán az sem elhanyagolható szempont, hogy még mindig rendkívül népszerű, UFC-s korában több mint 4 millió PPV nézőt hozott a szervezetnek.

Akárkit is szánjon a fenti trióból Dana White, a UFC elnöke Jon Jonesnak, az biztos, hogy hatalmas érdeklődés övezi majd a szervezet rosszfiújának első nehézsúlyú összecsapását.