Vágólapra másolva!

Tanulóéveiben, a brit Formula Renault bajnokságban versenyezve is sikereket aratott a spanyol, 1992-ben győzött is, megspékelve az összeurópai sorozat megnyerésével. Ezek az eredmények feljogosították arra, hogy egyenesen a Formula 3-ba menjen, a West Surrey Racing csapathoz.

Akkoriban Paul Stewart istállója uralta a kategóriát, így De la Rosa első évében csak hatodik lett a végelszámolásnál. Ennek ellenére '94-re is a csapatnál maradt, próbálták fejleszteni az új Renault-motort - hiába, a gép versenyképtelen maradt.

De la Rosa ezután nem tétovázott, a japán Formula 3 élcsapatához, a TOM'S-hoz igazolt, ahol első évében nyolc győzelemmel övé lett a végső siker is. 1996-ban is Japánban maradt, a helyi Formula 3000 (kedveltebb nevén: Formula Nippon) mellett a japán GT-bajnokságban is kipróbálta magát, mindkét sorozatban nyolcadik lett.

Újabb nagy ugrást jelentett 1997, mikor mindkét kategóriában imponáló versenyzéssel győzött, a Nova Engineering és a TOM'S Toyota istállóban. Ez vezetett a Jordan-szerződéshez, ahol a tesztek java részén remek produkciót nyújtott, így lett 1999-ben az Arrows versenyzője.

Az Arrowsnál legyőzte Toranoszuke Takagit, de a kocsi nem volt elég versenyképes ahhoz, hogy De la Rosa megmutassa, mire képes. Tavaly remek párost alkotott Jos Verstappennel, így mindenkit meglepett, mikor év végén kitették a szűrét. Emlékezetes kavalkád játszódott le a holtszezonban: először a Prost-csapatnál volt tesztpilóta, majd - a szóbeli megállapodás után, de még a szerződés aláírása előtt - átment a Jaguarhoz, ugyanerre a posztra.

Amennyire volt lehetősége, időnként megvillantotta tudását, ám összesen csak a 16. helyre futhatott be, a pontszerző pilóták közül csak Verstappent és Jenson Buttont előzte meg. Az előzetes hírekből kiindulva a 2002-es Jaguarral még ennyi babér sem terem De la Rosának.