Váratlanul alakult az Olasz Nagydíj utolsó mért köre, mivel a várakozásokkal ellentétben nem Lewis Hamilton, hanem Valtteri Bottas ért célba elsőként. A Mercedesnél az esélyegyenlőség érdekében a pilóták váltogatják, hogy melyik versenyen melyikük mehet a másik mögött, ez a szélárnyék miatt általában előnyös.
Monzában Bottas kapta volna a lehetőséget, a Q2-ben is így volt, akkor a finn pilóta a leggyorsabb volt, és a Q3-ban is a megbeszéltek szerint indultak el a bokszból, de végül Bottas megelőzte Hamiltont és a pályán elsőként haladt a cél felé. A taktika nem vált be, az F1 történetének legnagyobb átlagsebességű körével végül Hamilton pályafutása 94. pole pozícióját ünnepelhette.
„Elég kicsi volt a különbség – utalt Bottas a 0,069 másodperces hátrányára. – Arra számítottam, hogy szoros lesz, és gyorsnak éreztem magam a hétvégén, ezért nyilvánvalóan egy kissé elszomorít, hogy az első helyett csak a második lettem” – összegzett a finn pilóta. – Én választottam, hogy elsőként megyek, mert az elemzésünk alapján nem volt nagy a különbség, és talán még jobb is elsőként menni, mert jobban lehet összpontosítani egy tiszta körre, és nem befolyásolnak a zavaros kivezető körök.”
Bottas azt mondta, a Q2 végén „nem tűnt rossznak” az autó viselkedése, amikor Hamilton szélárnyékában ment, és végül akkor bizonyult a leggyorsabbnak, de úgy vélte, a kanyarokban jobb tempót tudott autózni, amikor az élen ment. Hamilton megerősítette, hogy nem egyértelmű, hogy melyik pozíció az előnyösebb.
„Valtteri választotta azt, hogy ezen a hétvégén ő megy elsőként – mondta a hatszoros világbajnok. – Nagyon hasonló a helyzet, ha az ember szabad levegőn megy, és akkor is, ha húzzák. Én nem igazán tudom megmondani, hogy melyik a jobb. Vannak, akik azt mondják, hogy a szélárnyék a legjobb, de akkor hátrányba kerülnek a középső és az utolsó szektorban.”
Andrew Shovlin, a Mercedes vezető versenymérnöke is beszélt a dilemmáról, bár ő elsősorban a csapat egésze szempontjából magyarázta el, hogy a nem keresték mások szélárnyékát.
„Tegnap végeztünk némi elemzést a szélárnyék hatásáról, és úgy tűnt, hogy a kanyarokban ugyanannyit vesztünk, amennyit nyerünk az egyenesben. Ez alapján úgy döntöttünk, hogy a pálya üres részén megyünk, ami azért is előnyös volt, mert leegyszerűsítette az időmérőnket.”
