Vágólapra másolva!
Olaszország, Hollandia, Csehszlovákia, Anglia, Svájc, Szovjetunió, Svédország, Magyarország. Ezek az országok nem jutottak ki a nyolccsapatos hetedik labdarúgó Európa-bajnokságra, amelyet 1984-ben rendeztek meg Franciaországban. A Szovjetunió, Olaszország és Csehszlovákia korábban már nyert Eb-t, Hollandia a következőn diadalmaskodott, Anglia vb-arannyal rendelkezett, Svédország és Magyarország is szerepelt vb-döntőben. Ezek a válogatottak mégsem élték túl a selejtezőket.

Az uralkodó világbajnok, Olaszország pl. úgy lett negyedik a csoportjában Románia, Svédország és Csehszlovákia mögött, hogy mindössze egy győzelmet aratott. Hazai pályán Ciprus ellen. Magyarország Angliával, Dániával, Görögországgal és Luxemburggal került egy csoportba. Nem sok esély volt a továbbjutásra, de arra senki nem gondolt, hogy ebben az ötösben mennyi meglepetés születik. Anglia hazai pályán kapott ki Dániától és döntetlent játszott Görögországgal. Emiatt csak a második helyen végzett.

A csoportból Dánia jutott ki az Eb-re, amely egyetlen vereségét Budapesten szenvedte el.

Sajnos a Népstadionban a görögök és az angolok is nyertek, így válogatottunk csak Luxemburgot előzte meg. Pedig, ne feledjük a két évvel korábbi, és a két évvel későbbi vb-n is szerepeltek legjobbjaink.

A sok meglepő eredményen kívül volt egy ötös, amely végjátéka túlment minden határon. A 7. csoportba Hollandia, Spanyolország, Írország, Málta és Izland került. Málta akkoriban is azon az alacsony szinten volt, mint manapság, Izland még csak ismerkedett a labdarúgással, úgyhogy ez egy kétesélyes csoport volt. A mérkőzések sorrendjének egyeztetése után úgy alakult, hogy a két kicsi kezdhetett egymás ellen, nyilván úgy gondolták vezetőik, hogy legalább egyiküknek legyen egy pici sikerélménye. Ez Máltának adatott meg, ugyanis semleges pályán, az olaszországi Messinában, 1271 néző előtt játszott nyitómeccsen a Földközi-tenger kis szigetének amatőrjei 2-1-re győztek az Atlanti-óceán jégszigetének amatőrjei ellen. Az izlandiaknak ez volt az egyetlen vállalhatatlan eredményük, ugyanis ezt követően nagyon tisztességesen helytálltak. Hazai pályán 1-0-val vágtak vissza Máltának, a vereségeik szolidak voltak, sőt Hollandiával döntetlent játszottak Reykjavíkban. Ez utóbbi a csoport második mérkőzése volt, és akkor még senki nem gondolta, hogy ennek mekkora jelentősége lesz később. Bár azt a hollandok is tudták, hogy a három kisebb csapat elleni találkozók döntőek lesznek, ha a spanyol-holland párharcban 2-2 lesz a pontok elosztása. És bizony így lett. Ám előtte még Spanyolország is játszott egy döntetlent Írországban. Vagyis amikor először találkoztak, akkor mindketten elveszítettek egy-egy pontot. Akkor még kettő járt a győzelemért.

A máltai labdarúgó-válogatott története legnagyobb vereségét szenvedte el a spanyolok ellen Forrás: Twitter

A Spanyolország-Hollandia Eb-selejtezőn Sevillában Spanyolország győzött 1-0-ra, Rotterdamban pedig Hollandia 2-1-re. Fantasztikus sztárparádé volt azokon az összecsapásokon. Az ibériaiaknál mások mellett játszott Luis Miguel Arconada, José Antonio Camacho, Juan Senor a németalföldieknél Ruud Gullit, Ronald Koeman, Willy van de Kerkhoff. Egymás között tehát nem tudták eldönteni a továbbjutást, így a többiek ellen vívott hat-hat találkozóra maradt ez. A spanyolok nagyon bizonytalanok voltak idegenben. Izlandon egy sovány 1-0-s győzelemre futotta az erejükből, míg Málta ellen úgy nyertek 3-2-re, hogy a kis sziget válogatottja egy óra játék után még 2-1-re vezetett. Az első hét mérkőzésükből csak az írek ellenit tudták egy gólnál nagyobb különbséggel megnyerni, azon is a 89. percben született a második találat. Az utolsó találkozójuk előtt 12-7 volt a gólkülönbségük, vagyis hét találkozón mindössze tucatnyi gólt tudtak lőni. Bezzeg a hollandok! Ők 6-0-ra nyertek Máltán és 3-0-ra győztek hazai pályán Izland ellen. Az utolsó meccsük előtt 17-6-os gólkülönbséggel álltak.

Vagyis egy-egy mérkőzéssel a csoport zárása előtt azonos pontszámmal állt a két továbbjutásért hajtó válogatott, és a hollandok gólkülönbsége hattal jobb volt.

A sorsolás utáni egyeztetésnél a csapatok vezetői elkövették azt a hibát, hogy a két utolsó találkozót Málta vívhatta. Előbb Hollandiában, négy nappal később pedig Spanyolországban.

1983. december 17-én Rotterdamban lépett pályára az amatőr társulat. A hollandok akkor és ott le akarták rendezni a továbbjutást. 5-0-ra nyertek.

A végeredményt a 90. percben Frank Rijkaard állította be, és a stadion közönsége (érthető módon) továbbjutóként ünnepelte a csapatot. Hiszen két ponttal volt többje, mint Spanyolországnak és 11-gyel jobb volt a gólkülönbsége. Úgy tűnt, hogy a négy nappal később rendezendő sevillai Spanyolország-Málta már csak formalitás. Kedélyes, karácsony előtti focizgatás.

Ám a profi spanyolok ezt másképp' gondolták. Már a találkozó elején 11-eshez jutottak, de Juan Senor a kapufára lőtte azt. Így a 15. percig kellett várni az első hazai gólra. Santillana találatára azonban Silvio Demanuele válaszolt, így a 90 helyett már csak 66 perce maradt a spanyol csapatnak a 11 gólra. Santillana még kétszer eredményes volt az első játékrészben, így 3-1-gyel mentek a csapatok az öltözőbe.

Vagyis 45 perc alatt kellett 9 gólt lőni a hazaiaknak. Nehéz elképzelni, hogy ilyet tisztességes eszközökkel meg lehet tenni, még ha nagy is a tudáskülönbség a két társaság között. Ezért is vonult be az a 45 perc a történelembe.

A második félidőben 9 gólt lőtt a spanyol válogatott Forrás: Twitter

Két Rincon-gólnak köszönhetően félórával a vége előtt hét gól hiányzott. Az események ekkor felgyorsultak. A spanyolok öt perc alatt négy gólt rúgtak. A 66. percben már csak három hiányzott. Ám az a három még a 76. percben is hiányzott, amikor a török játékvezető, Erkan Göksel kiállította a máltai Michael Degiorgiót. Két perccel később már csak két találat kellett a spanyoloknak a továbbjutáshoz, majd 10-zel a vége előtt csak egy. Elképzelhető, hogy milyen volt a hangulat a stadionban a 84. percben, amikor az elején büntetőt hibázó Senor megszerezte a 12. gólt is! A spanyol válogatott ledolgozta 11 gólos hátrányát. Nem akármilyen karácsonyi ajándékot adtak játékosai a szurkolóiknak.

És elképzelhető, hogy mit éreztek a holland válogatottért szorítók. Spanyolország-Málta 12-1. Ezzel Spanyolország és Hollandia azonos pontszámmal végzett, mindkettőjük gólkülönbsége +16 volt, ám a spanyolok kettővel többet rúgtak (és kaptak). Ez döntött.

Sevillában több tízezres kórus zengte szinte egész éjszaka: Sí,sí,sí, Espanya va a Paris! Vagyis: igen, igen, igen, Spanyolország Párizsba megy! A másnapi spanyol újság, az As is ezt írta a címlapjára. A csalódott holland kapitány, Kees Rijvers mindössze ennyit mondott a nemzetközi médiának: „Úgy tűnik, vannak csodák a fociban."

A máltai szurkolók többsége azt követelte az ország vezetésétől, hogy e szégyen után szüntessék meg a labdarúgást az országban.

George Abela, aki akkor a labdarúgó-szövetség vezetője volt, majd 10 évig az ország miniszterelnöke, vizsgálatot indított a meccs ügyében, de annak eredményét soha nem hozták nyilvánosságra.

Nem tudni, hogy volt-e köze ehhez a meccshez annak a ténynek, hogy néhány hónappal később a Máltai Labdarúgó-szövetség egy modern sportközpontot kapott, melyet teljesen külföldi pénzből építettek fel. A 12 gólt kapó John Bonello kapus néhány héttel később feltűnt egy spanyol sör reklámjában.

A spanyol válogatott rejtélyes körülmények között győzte le a máltai csapatot Forrás: Twitter

Ezek tények, de ezeken kívül számtalan feltételezés is napvilágot látott a találkozóval kapcsolatban. Állítólag a máltai játékosokat egy olyan szállodában helyezték el, ahol nem volt étterem és olyan helyen kaptak edzéslehetőséget, ahol nem volt világítás. Decemberben. A máltai gól szerzője, Silvio Demanuele 35 évvel később egy spanyol tv-műsorban azt mondta, hogy a második félidőben úgy lézengtek a pályán, mintha részegek lennének. Legszívesebben lefeküdtek volna aludni. Ennek a kijelentésnek a magyarázatával az akkori edző, Victor Scelli szolgált ugyanitt, aki azt mondta, hogy a szünetben egy fehér ruhás ember egy nagy tálcán fél citromokat hozott be a vendégek öltözőjébe, és abból mindenki fogyasztott. A spanyol Camacho ezen kijelentésekre úgy reagált, hogy ez őrültség! Ha egy fociöltözőbe belép egy idegen, és azt mondja az ott lévőknek, hogy egyék meg, amit hozott, azt egyszerűen kidobják onnan.

A máltai vezetők állítólag azt is látták, hogy a mérkőzés után az egyik hazai funkcionárius aranyórát ad a játékvezetőknek.

Mégiscsak karácsony előtt voltak három nappal. Soha nem fog kiderülni, hogy mi az igazság ezzel a meccsel kapcsolatban. Ami tény, hogy a holland és a spanyol válogatott ezt követően 17 évig nem játszott egymással barátságos meccset, pedig mind a földrajzi, mind a tudásbeli közelség ezt indokolta volna. A sors is tiszteletben tartotta a kettejük között kialakult viszonyt, ugyanis tétmeccsen legközelebb a 2010-es vb-döntőben csaptak össze.

De vissza az 1984-es Európa-bajnoksághoz! Hollandia világsztárjai otthonról nézték az eseményeket, Spanyolország pedig Franciaországban is folytatta a menetelését. A csoportmeccsek során előbb Romániával, majd Portugáliával játszott 1-1-es döntetlent. Ezek után az elődöntőbe jutáshoz le kellett győznie a címvédő NSZK-t. A 90. percig nem született gól, ez a hollandok kiesését jelentette volna. Ám ekkor Antonio Maceda találatával Spanyolország megnyerte a meccset és továbbjutott.

Azonos pontszámmal és gólkülönbséggel végzett Portugáliával, ám eggyel több rúgott (és kapott) gólja miatt megnyerte a kvartettet. Ennek köszönhetően a döntőért nem a toronymagas favorit házigazda Franciaországgal, hanem a meglepetéscsapat, Dániával játszhatott. Az a meccse is 1-1 lett, és 11-es rúgásokkal ő jutott a fináléba.

Ennél kisebb különbségekkel legyőzve a vetélytársakat aligha lehet aranyéremért játszani. Akkor már mindenki úgy vélte, hogy ilyen előzmények után biztosan megnyeri azt is.

Ám a sors addigra megunta a spanyol szerencsesorozatot. Az esemény szupersztárjának, Michel Platininek szabadrúgását elképesztő szerencsétlen mozdulattal csúsztatta a saját kapujába Arconada.

Ez döntött. Bruno Bellone gólja a 90. percben csak a hivatalos végeredményt állította be.

Franciaország meggyőző fölénnyel lett Európa-bajnok, bár nem voltak túlzottan nehéz mérkőzései. Házigazdaként selejtezőt nem kellett játszania, az Eb csoportmeccsein Dániát 1-0-ra, Belgiumot 5-0-ra, Jugoszláviát 3-2-re győzte le. Az elődöntőben Portugália ellen hosszabbításban nyert 3-2-re. Platini kilenc gólt szerzett. Belgium és Jugoszlávia ellen mesterhármast ért el, Dánia és Portugália ellen ő rúgta a győztes gólt, a döntőbeli találatáról pedig már volt szó. Platini öt mérkőzésen kilencszer volt eredményes.

Platini az 1984-es Eb-n szinte megállíthatatlan volt Forrás: Twitter

Az Eb-ezüstérmes Spanyolország szintén öt mérkőzésen négyszer. Előtte a selejtezők során hét találkozón 12-szer. És volt egy olyan meccse, ahol 90 perc alatt szerzett 12 gólt. Fogalmazzunk jóindulatúan: jó napot fogott ki 1983 decemberében Málta ellen.