Rettenetes erők húzódnak a mélyben, egy egész ország élhet veszélyben

A geotermikus energia hasznosításában Izland a világ élvonalába tartozik

Kevés olyan ország van a világon, melynek sikerült a bravúr, és teljes energiaigényét megújuló energiaforrások felhasználásával fedezi. Izland ezek közé tartozik. A látnivalókban gazdag északi országban külön turisztikai vonzerőt képvisel. Az Origo szakmai sajtóúton osztozhatott a nem hétköznapi tapasztalaton, ami legalább olyan izgalmas és színes, mint az izlandi útleírások klasszikus témái.

Mihez kezdhet egy olyan ország, melynek jelentős ásványkincstartaléka nincs, körülveszi az óceán, Európához tartozónak tekinti magát, miközben Grönlandhoz fekszik a legközelebb, és a kőolajat is úgy kell hajókon odaszállítani? Sőt, még a világ legnagyobb gyorsétteremlánca sincs jelen a szigeten, dacára annak, hogy Izland fejlett állam (a lánc távolmaradásával egy másik cikkben foglalkozunk hamarosan).

A tektonikus lemezek ütközőzónájában fekvő Izland egyik fő vonzereje a turizmus, köszönhetően fantasztikus természeti szépségeinek
Fotó: Origo

Például halászik, jó sokat – a halászati ágazat a turizmus és a pénzügyi szolgáltatások előtt ma is az izlandi gazdaság fő motorja. Az alig 400 ezer lakosú, Magyarországnál csak kicsit nagyobb (s csak a partvidéken lakott) szigetország kivételes természeti adottságai pedig vonzzák a turistákat, különösen nyáron. Ebből a szempontból szinte nincs is jelentősége, hogy 

évente 1,5 vagy 2 millió látogatóról beszélünk-e, mert a szám mindenképpen többszöröse az ország lakosságszámának.

2023-ban 2,2 millió volt, és súrolja azt a határt, amikor a tömegturizmus kezelhetetlen mértékűvé válik.

A Sun Voyager nevű köztéri szobor Reykjavikban
Fotó: Origo

Világok találkozásánál

Izland viszont olyasmivel rendelkezik, amit a legtöbb ország lakossága valószínűleg borzongva kívánna a háta közepére: mozgó, ütköző, fortyogó földrétegekkel a mélyben, felfoghatatlan energiákkal a felszín alatt, nagyjából úgy, mintha az ősi vikingek felfedezte sziget a bolygó belsejének egyik vészszelepe lenne. Izgalmas, félelmetes, és paradox módon, ugyanakkor végtelen nyugalmat is tanít ez a helyzet, legalábbis ez tapasztalható az izlandiakon. A szigetiek szinte „szelepőrként” viselik el a riasztóan szeszélyes földkérgi erődemonstrációkat otthonaik alatt, az időnként kitörő tűzhányókat, és közben bátran csapolják meg a végtelen mélységi energiát. Így a gazdaságban két-három húzóágazatra támaszkodó Izland napjainkra az energetikában tud egyedit felmutatni.

Ezt pedig „mindössze” egyetlen, de sorsszerűen mindent eldöntő adottságának köszönheti: az eurázsiai és európai tektonikus lemezek találkozásánál, pontosabban annak zónájában fekszik. 

Így rosszabb napokon a bolygó mélyén egymással viaskodó erők okozta járulékos károk hálátlan szerepe, jobb napokon pedig a csendesen nevető harmadiké jut rá, amennyiben az ország nem csak eldöcög, hanem szépen „elfut” a Föld mélyéből és a folyóvizeiből kinyert energián. Izland ugyanis mostanra csak megújuló energiaforrásokkal működik.

Tegyük hozzá gyorsan: zöldenergiából származó forrásokkal, és ezúttal ténylegesen környezetbarát(abb) módon megtermelt energiáról, nem csak könyveléstechnikai ügyességről van szó. Izland energiaellátása kb. 70 százalékban a vízenergia hasznosításán, 30 százalékban a földhő hasznosításán nyugszik. Eközben a lakosság 99 százalékának van hozzáférése a vezetékes energetikai hálózathoz.

Felszíni berendezések egy geotermikus erőműnél Izlandon
Fotó: Origo

Izland legnagyobb geotermikus erőműve

A geotermikus energia kinyeréséhez persze nem kell földlemezek találkozásánál országot alapítani, de Izland geotermikusenergia-potenciálja akkora és annyira tolakodó, hogy – némi túlzással – szinte kikényszerítette azt, hogy hasznosítsák. Ráadásul ez még a turistáknak is jól eladható lett (a legjobb értelemben). A szigeten járva ugyanis hamar feltűnik, hogy az izlandiak egyes tájak történetét és változásait a szokott időszámítás mellett

 szívesen kötik össze a nagy vulkánkitörésekkel és lávaömlésekkel. 

De az izlandiak és a turisták számára is legalább ilyen izgalmas, hogy néhány külföldi cég bevonásával mit művel országuk a Föld mélyéből felcsalt energiával, a hideg, illetve meleg vízű mélységi területekkel. Például a Hellisheidi Geotermikus Parkban, ahol nemrég az Origo is járt egy szakmai sajtóút keretében, hogy megtekintse az izlandi ON-hoz tartozó erőművet.

A parkban található geotermikus erőmű kapacitása 303 megawatt, amivel a világ egyik legnagyobb, és Izland legnagyobb ilyen létesítménye a hat hasonló erőmű közül. 

Földhőt hasznosító technológiából sokféle van, irányulhat az a mélyből felengedett forró gőz vagy a termálvíz hasznosítására. 

Izland teljes beépített geotermikus kapacitása 755 megawatt, de csak a Hellisheidi Erőműben működik olyan megoldás, mellyel a mélyben nagyjából 300 Celsius-fokon buzogó termálvizet és a gőzt is a felszínre emelik, majd utána szétválasztják vízre és gőzre.

A Hellisheidi Geotermikus Parkban működik a szigetország legnagyobb geotermikus erőműve
Fotó: Origo

Ez egyedülálló a maga nemében. Szétválasztás után engedik csak rá a 200 Celsius-fok alá hűtött gőzt az összesen hét turbinára (illetve az épp használatban lévőkre). 

Mindehhez nem is kell túlságosan mélyre fúrni: az üzemelő termálkutak bő 2 kilométer mélyek, ami tekintélyt parancsoló, de a geotermikus energiatermelésben nem számít kirívónak (a rekord egyébként közel 5 km mély fúrás, erről itt találja korábbi cikkünket). 

Turbinaház és turbina az erőműben
Fotó: Origo

A mélységben viszont a szinte végtelen mennyiségű, elviselhetetlenül forró víz és gőz olyan energiatartalékot jelent, amiért bőven megéri lenyúlni. A forróság feljut a felszínre: az erőműből a hatalmas hűtőtornyokon kiengedett gőzoszlopok még mindig 120 Celsius fok körüli hőmérsékletűek. Mivel a szétválasztás után a víz egy részét visszajuttatják a mélybe, ezért ez a szinte végtelenségig tartható ciklus (a gyakorlatban további több évtizedre tervezik az erőmű működését) igen olcsó és környezetbarát áramot, illetve fűtési célú hőt biztosít.

Nagyjából 120 Celsius-fokos hőmérséklettel hagyja el a gőz a hűtőtornyokat

Mire jó ez az egész?

Bár az energia termelése a Hellisheidi Erőműben és általában véve Izlandon viszonylag olcsó, de az áram árát bizonyos európai referenciaértékekhez kötik, exportra egyelőre nem is gondolnak. Ez persze érthető: gigantikus projekt lenne tenger alatti energiakábellel áramot továbbítani Európába vagy épp Észak-Amerikába, és bár Izlandon is hallottak az ilyen jellegű ázsiai és észak-afrikai projektekről (általában napelemparkokból küldik a zöldenergiát nagyon messzire), egyelőre nem tudnak, vagy nem akarnak ilyesmibe belevágni.

Ám a dolog így is nagyon megtérül. 

Az erőmű berendezései árammal látják el a néhány tíz kilométerre lévő fővárost, Reykjavikot és annak környékét.

De a geotermikus parkban termálvizet is kiemelnek, amit hatalmas csővezetéken továbbítanak Reykjavikba, hogy ott az épületeket fűtsék azzal.

Forró termálvizet emelnek ki a parkban, amivel Reykjavik otthonait fűtik, a víz szinte hőveszteség nélkül jut el a város elosztóközpontjaiba innen
Fotó: Origo

A vezetékrendszer annyira jól felépített, hogy csak 2 Celsius-fokot hűl a víz 20 kilométerenként. A nagyjából 35 km-re lévő izlandi fővárosban ezért tovább kell hűteni, mielőtt a házak vezetékrendszerébe jut. No meg máshova: a termálvízben való – képletesen szólva – dúskálás miatt Reykjavikban 

még a főutcát is ezzel vízzel melegítik a felszín alatt télen, hogy ne fagyjon le a járda, illetve az úttest.

Az pedig, hogy a közvilágítás és a geotermikus parkban működő többi – szintén nagyon érdekes – projekt is a geotermikus energiából kapja a villamos energiát, szinte magától értetődik.

Izlandon több geotermikus erőmű működik, ha felszíni berendezéseket látunk, és kicsit odébb gőzfelhőket, majdnem biztosan belebotlottunk egybe
Fotó: Origo

Magyarország néhány év alatt duplázna

Geotermikusenergia-hasznosítás persze sok országban működik, olyan helyeken is, amelyek nem a tektonikus lemezek találkozásának köszönhetik ilyen jellegű kedvező(bb) adottságaikat. Így hazánkban is egyre jelentősebb ez az energiaforrás. Talán kevésbé ismert, de 

Magyarország a geotermikus energia közvetlen hasznosításában Európa élvonalában, az első öt államban van.

A fűtési célú közvetlen hőhasznosítás tekintetében pedig Magyarország hosszú  évek óta a harmadik helyen áll, Franciaország és Izland mögött. Izlandon szinte valamennyi otthont így fűtenek.

2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia hazai kitermelése. A magyar geotermikus energia egyébként inkább fűtési, és kevésbé áramtermelési célokra alkalmas. Az Energiaügyi Minisztérium nemrég közzétett tájékoztatásában jelzi, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégia 2030-ig előírja a hazai geotermikus energia felhasználásának kétszerezését. 

A geotermikus energiának nemcsak a környezet megóvásában, hanem az energiafüggetlenségben is nagy szerepe van.

 

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a Nemzeti Földhő Stratégiát (a képen a letölthető dokumentum borítója)
Fotó: kormany.hu / Energiaügyi Minisztérium

A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele. Így nagyon erős a földi hőáram, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlást nyerő természetes felszín alatti vízkészletet. 

Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia sokrétű hasznosításához.

A Nemzeti Földhő Stratégia alapján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki 2035-ig, érdemben csökkentve az importkitettséget. Mindennek elérésére a kormányzat nagyon komoly pénzügyi forrásokat, támogatásokat irányoz elő.