Orbán Viktor: Ne engedjük, hogy a fiainkat elvigyék a háborúba! - videó

Orbán Viktor interjút adott a Patriótának. A miniszterelnök beszélt a Fico elleni merényletről, a háborúról, az európai gazdaságról, a sorkatonaságról, illetve az új világrendről. Az orosz-ukrán háború kapcsán szóba került a "győzelemhez" vezető európai stratégia is, az amerikai-kínai versengés, illetve az Európai Unió jövője is. Az is kiderült, hogy mi magyarok, hogyan tudunk kimaradni ebből a háborús pszichózisból. Nézze meg a videót!

 

A Fico-merénylet

Bohár Dániel első kérdéseben arra volt kíváncsi, azt kérdezte Orbán Viktor kormányfőtől,  hogy mire gondolt akkor amikor meghallotta, hogy egy politikai merényletet követtek el Robert Fico kormányfővel szemben. A kormányfő elmondta, hogy az első gondolata az volt, hogy meghalt-e Fico vagy sem. Mint mondta, azért mert a magyar nyelv jó, de a fordításokkal mindig midig baj van, mert tehát rálőttek, meglőtték, lelőtték, ezekben különbség van.

Tehát az első ez volt, hogy túlélte vajon, mégiscsak a barátinak nevezhető viszonyban vagyunk - mondta a kormányfő. Az első dolog, hogy szíven ütött, és gondoltam, hogy csak meg ne haljon. 

A második gondolata szavai szerint  az volt, hogy jó nagy bajban van, mert most akkor Brüsszelben a következő alkalmakkor egyedül marad ha háborúról, meg még néhány egyébként fontos kérdésről van szó, mert a szlovák miniszterelnök nemcsak egyet szokott a magyar állásponttal érteni, hanem ezt képviselni is szokta az azonos álláspontot. 

A harmadik meg az volt, hogy mindjárt jönni fog Hajdu tábornok úr, és rá erőltet mindenfajta extra biztonsági szabályokat, amiket utál, és valahogyan ki kell bújnia alóluk - tette hozzá.

Atomcsapás és a nukleáris háború

Bohár Dániel következő kérdése atomfegyverek, atomháború, atomcsapás kérdéskörét érintette. Mint ismert, Macron elnök beszélt hasonlókról, de aztán lehetne idzéni a lengyel elnököt, de akár a svéd miniszterelnököt is - mondta Bohár. Ön személyesen ismeri ezeket az embereket, akik most a mai napokban is atomfegyverekről, atomfegyverek bevetéséről beszélnek. Ön szerint Hirosima után van olyan ember, aki ezt komolyan gondolja? - tette fel a kérdést Bohár Dániel.

A miniszterelnök elmondta, hogy természetesen van, mert közben a technológia is fejlődött, és a mi szemünk előtt, most,  hogy atombomba, akkor megjelenik a gombafelhő, Hirosima, meg Nagaszaki, de közben a nukleáris technológia az megjelent egyszerűbb formában is. 

Volt egy vita, hogy talán a britek vagy az amerikaiak valahogy nukleáris dúsításon átesett eszközöket adtak, lőszereket alapvetően az ukránoknak. Aztán itt vannak az úgynevezett harctéri vagy technikai atomfegyverek, amelyek nem ezek a hatalmas nagy, nem tudom hány mega erejű bombák, hanem kifejezetten a harctéren harcoló egységeket lehet velük a többi eszközhöz képest hatékonyabban megsemmisíteni

- mondta Orbán Viktor.

 Tehát szerinte az európai politikusok, amikor erről beszélnek, akkor leginkább taktikai, elrettentő eszközként gondolnak az atombombára és nem olyanra, amit ténylegesen be kell vetni. A probléma az a kormányfő szerint , hogy senki sem gondolta a második világháborúban sem, hogy majd be kell vetni, vagy be fogják vetni az amerikaiak, meg általában a háborúk elején nem azt szokták gondolni, amit a közepén, meg a végén gondolnak, és az elején még nagyon civilizáltan azt szokták gondolni, hogy bizonyos dolgok persze nem történhetnek meg akkor sem, hogyha egyébként durva lesz a helyzet a frontvonalon, aztán minden megtörténik, a lehető legrosszabb forgatókönyvek valósulnak meg. Szerinte ennek a lehetőségnek nincsenek tudatában azok, akik ezeket mondják.

Bohár felvetétésre miszerint rossz jel hogy ha beszélnek ezekről a kormányfő elmondta, hogy  vannak szavak, amelyek egyre-másra tűnnek föl, lassan közhasználatúvá válnak, és riasztóak önmagukban is. 

Tehát mondjuk azt, hogy Ukrajna NATO misszió, NATO misszió Ukrajnában, tehát ettől föláll a szőr az ember hátán. Aztán itt vannak a taktikai atomfegyverek. Aztán a dúsított eljárással fölturbózott lőszerek. Aztán a világháború maga

 - sorolta a kormányfő. Aztán katonákat kéne küldeni egy védelmi szövetség nevében, mint a NATO, egy a védelmi szövetség területén kívül eső területekre egy másik ország, vagy két másik ország között zajló háborúban. Ezek rémisztő dolgok, csak kezdünk hozzászokni. 

Felelőtlenül ígérgettek az első és második világháborúban

A kormányfő elmondta, hogy most kialakult helyzet miatt olvasgatja az I. és II. világháború előhangját jelentő naplókat, visszaemlékezéseket, vannak köztük nagyon őszinték is, hogy hogyan volt háborús hangulatban egy egész kontinens, egy egész ország. 

Maguk az emberek is, de a politikai vezetők is milyen felelőtlenül és átgondoltság nélkül ígérték azt, hogy ez gyorsan befejeződik, ez limitált lesz, és így tovább, és így tovább, mert hát egyetlen világháború sem kezdődött úgy, hogy kiálltak a vezetők és proklamálták, hogy mostantól pedig világháború lesz, tehát nem így kezdődik. Érdemes ezt megtenni. Valahogy az ezzel kapcsolatos rezisztencia a nyugatiak fejében kevésbé erős, mint a mienkben. 

Nem tudom, mi az oka, sokat gondolkodom ezen. Talán az, hogy ők szoktak is nyerni ilyen háborúkat - tette hozzá.

 Ők a győztes oldalon voltak, van, aki két világháborúban is. Mi mind a két alkalommal a vesztes oldalon voltunk, ezért a mi reflexeink mások. És mi szerintem közelebb vagyunk a háború valóságához. Mert a háború valósága az szörnyű. Tehát lehet okosakat mondani stratégiai elrettentésről, de amikor a háború kitör, ott kezek, lábak, fejek hiányoznak, ott asszonyok maradnak özvegyen, ott gyerekek lesznek árvák. 

- hangsúlyozta a kormányfő.

Rossz esetben, most Ukrajnában ilyen eset van, egész nemzedékek esnek ki egy nemzetnek az életéből, olyan élőerő veszteség van, amit lehet, hogy egy nemzet ki se tud heverni, szerintem mi is szenvedünk még mindig az első világháborús veszteségeinktől. 

Tehát az iszonyata a háborúnak, az itt Magyarországon a mi számunkra azonnal beugrik, a bombatölcsérek Pesten, a lebombázott város, és úgy látom, mintha nyugaton ez a reflex, hogy azonnal beugranak ezek a riasztó személyes élményeket, mármint a családok személyes élményeit tartalmazó képek, mintha nem lenne ilyen automatikus.

Arról, hogy ezek a folyamatok vezethetnek-e harmadik világháborúhoz, a kormányfő elmondta, hogy benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ez már a harmadik világháború előeseményeihez vagy kezdeti eseményeihez tartozott.

 Amikor az első világháború elkezdődött, akkor valami olyasmit mondtak, hogy ez a harmadik Balkán háború. Vagy amikor a németek lerohanták Lengyelországot, akkor danzigi konfliktus, aztán Molotov - Ribbentrop paktum, de nem gondolták, hogy ebből egy világméretű, tízmilliószám áldozatokat szedő háború kerekedik ki. 

-mondta a kormányfő.

De mikor most a történészek megírják ezeknek a háborúknak a történetét, akkor ezekkel a kezdő lépésekkel írják meg a könyveiket. Tehát nem zárható ki, hogyha a dolgok rosszra fordulnak, és nem tudjuk megfékezni a Brüsszelben kialakult háborús pszichózist, az örvényből nem tudjuk kiragadni az európai politikát, ebből a háborús örvényből, akkor lehet, hogy úgy írják majd meg ezeknek az éveknek is a történetét, mint egy nagy európai világháború első egy-két évének epizódjait - mondta Orbán Viktor.

Súlyos gazdasági terhet ró az európaiakra a háború

Ezt követően Bohár Dániel a gazdasági terhekre tért. Mint kérdésében elmondta az Európai Unió országai eddig beletettek ebbe a háborúba körülbelül 100 milliárd eurót.

A kormányfő elmondta, hogy  Egyesült Államok szerinte nem maradt le ettől. 

Akkor nagyjából 200 milliárd eurónál vagyunk, és az európai gazdaság esetében a meg nem történt gazdasági fejlődést is a háborús veszteségekhez érdemes számolni, ami nyilván még kitesz másik néhány százmilliárdot. Tehát iszonyatos veszteségeket szenvedünk el már most. Egyébként az emberek nem tudják, de már ők is fizetnek a háborúért, mert ha bemegy az ember a boltba, és megnézi az árakat, akkor látja, hogy ezek furcsa árak, békeidőben nem ilyen árak szoktak lenni. Itt valami történt, és ez a valami a háború. 

- hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Mert abban a pillanatban, ahogy egy háborús légkörbe kerül a gazdaság, mint az egész európai gazdaság ma ebben a légkörben él, akkor először fölmennek a hitelkamatok, aztán az energiaárak, aztán a szállítási költségek, aztán a cégek biztosítása érdekében letett összegek, aztán a vállalkozók óvatossá válnak, mert most nem a fejlesztések ideje van, és már-már minden hajtja fölfele az árakat, és már ezt ön, én, mindannyian megfizetjük - hangsúlyozta a kormányfő .

Tehát mi már benne vagyunk a háború finanszírozásában, még Magyarország is, az egyetlen ország, amely mindent megtesz, hogy kimaradjon ebből a háborúból, mert mindenki más befele mászik, mi kifele jövünk. Nekem az elejétől fogva ez az egész dolog nem tetszett. Most nem csak azért, mert a háború nem tetszik az embernek általában. 

- vélekedett a kormányfő.

Lehetett azért gondolni, hogy két szláv nép, ha komolyan beleáll egy háborúba, két katonanemzetről van szó, annak azért lesz súlya. És most persze senkiről nem tudjuk elhinni, hogy igazat mond, ezért a hivatalosan közzétett áldozatok száma sem hihető el, de ahogy mi kalkulálunk, vagy a mi szolgálataink kalkulálnak, az úgy fest, hogy valahol az áldozatok száma az 500 ezer és az egymillió között van. Már most. Úgyhogy még csak két szláv ország háborúzik, még nem Európa - mondta  Orbán Viktor.

A továbbiakban a kormányfő elmondta, hogy neki miért nem tetszett az egész elejétől kezdve a háború szörnyűségén túl. 

Azért, mert a politikában a logikus okfejtés nehéz döntések előtt elvárható. És nagy lelkesen ismertették azt a stratégiát, hogy akkor az ukránok készen állnak arra, hogy harcoljanak, mi pedig adunk majd pénzt, meg adunk hozzá fegyvert. Ez a stratégia lényege. Hogy honnan jön ez a stratégia, erről is érdemes beszélni, mert ezt már Soros György '93-ban megírta.

 - emelte ki Orbán Viktor

. Nekem nem ez volt a bajom, hogy Soros György megírta, hanem az volt a baj, ha ez a stratégia, akkor kérdeztem, mégis önök szerint mennyi fegyverre és mennyi pénzre lesz szükség ahhoz, hogy azt a célt elérjük, hogy az oroszokat kiszorítsuk onnan, úgy, hogy közben az oroszok ezt nem tétlenül nézik, hanem ők is termelnek, tehát dobnak be ide fegyvereket, és tesznek be pénzt  

- mondta. Mégis mi a nagyságrendje annak a pénznek és annak a fegyvermennyiségnek, amivel a stratégiánk szerinti győzelmet el lehet érni. A válasz volt, hogy Putyin nem győzhet. Mégis mi a szám, hány százmilliárd euróról beszélünk, és mennyi fegyverről? Mert stratégiának, még ha nem is lehet egy háború részleteit megtervezni, de egy háborús stratégiának mégiscsak ésszerű megfontolásokon kell nyugodnia - vélekedett.

Azóta minden negyedévben egyszer megkérdezem, hogy van-e már kalkuláció arra nézvést, különösen most, hogy az oroszok sikeresen átállították magukat egy hadigazdaságra, és termelik a fegyvereket, és van pénzük és van növekedésük, mert egyáltalán nem szorultak ki a világ energiapiacáról, csak bonyolultabban jutnak oda. Most mégis ennek fényében most akkor mennyi lesz ennek a vége? És nincs válasz.

- mondta Orbán Viktor.

Úgy sodródik bele Európa egy háborúba, hogy az általa kitűzött katonai cél eléréséhez szükséges költségekről és eszközökről nagyságrendi becslése sincs. Ennél felelőtlenebb dolgot még életemben nem láttam

 - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Rengeteg embert veszítettünk

Bohár Dániel felvetésére miszerint hogyan képes egy ilyen háború a társadalmat kettétörni, a miniszterelnök elmondta, hogy az első-második világháborúban Európában elvesztettünk talán ötvenhét millió embert, és mi magyarok is másfél millió fölött vagyunk a két háború áldozatainak számát tekintve - közölte. Javarészben túlnyomó többségében fiatal, már családos, vagy már majdnem családos emberekről beszélünk.

 Magyarország is elvesztett az elmúlt  száz évben elvesztett másfél millió fiatal férfit. Ők mind hiányoznak, meg a gyerekeik, meg az unokáik mind hiányoznak. Ha ők meglettek volna, és normális családi életet tudtak volna élni, akkor Magyarországnak ma nem lennének demográfiai problémái. Szerintem nem lenne Európának sem ilyen baja, mert az 57 millió nagyszülő és szülő az magas szám.

 A migrációra térve elmondta a kormányfő, hogy itt van egy üres tér, ahová át lehet jönni a Földközi-tenger másik oldaláról illegális migránsként, és be lehet lakni, hiszen nincsenek ezek a fehér keresztények itt elegen úgysem. Ez mind nem létezne, ez a probléma. 

Ha egy magasabb horizonton nézzük ezt, akkor minden európai háború az egyúttal európai polgárháború is, ahol egymást irtjuk. Szemben más civilizációkkal, ahol nincs ilyen háború, vagy nem irtják ilyen mértékben egymást, és ezért az ő számuk és arányuk a Glóbuszon nő, a mienk meg a háború következtében megreked. 

- hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Tehát a háborúk azok hoznak egy nagyon súlyos hétköznapi gazdasági megterhelést mindannyiunknak, az odaveszett családok miatt fájdalmat, szörnyűségeket a családoknak, ahonnan a fiatalok elmentek katonának, és történelmi horizonton pedig leértékelik azt, amit fehér keresztény európai civilizációnak nevezünk, mert elfogy belőle az erő, mert az erő mégiscsak az emberekből jön, nem a technológiából - tette hozzá. 

Ezért nekünk, európai vezetőknek az első reflexünk minden háború esetében, mert konfliktusok persze mindig kitörhetnek az kellene, hogy legyen, hogy nem terjedhet tovább, meg kell fékezni, kudarcnak kell minősíteni minden fegyveres konfliktust.

A politikusok kudarcot vallottak

 Azt kell mondani, mi politikusok kudarcot vallottunk, hiszen a diplomaták kiadták a kezükből az események irányítását. Nem a katonáknak kellene eldönteni a jövőt, hanem a választott vezetőknek, diplomatáknak. Ha meg mégis kitört a konfliktus, izolálni, elszigetelni, lezárni, limitálni, tárgyalni kell azonnal. Nem pedig beleugrani, nemzetközivé tenni, mögé állni és fölnagyítani, hogy aztán a végén odajussunk, hogy a világháború szélén egyensúlyozik a nyugati világ, ahogyan ezt most tesszük - hangsúlyozta.

Következő kérdésében Bohár Dániel azt kérdezte a kormányfőtől, hogy mi a véleménye arról, hogy Németországban és több európai országban a sorkatonaság visszaállításáról és a fiatalok besorozásáról beszélnek. 

Most, miután béke volt Európában, mindannyian azt gondoltuk, hogy nincs szükség sorkatonai szolgálatra, profi hadseregek egy NATO köteléken belül ezt a munkát, ami egyébként egy szép, nehéz, kockázatos, emberéleteket kockáztató feladat, megvédeni a hazát, fegyverben lenni, gyakorlatozni, készen állni, másképpen élni, mint az ország többi része, mert a katona az nem egyenruhás munkavállaló, hanem harcos. 

- válaszolta a miniszterelnök.

Potenciális vagy tényleges harcos, aki erre készül. Szóval lesznek emberek, akik erre vállalkoznak. Ez szerintem ráadásul a nemzetek jobbik része. Ezek elszánt, komoly emberek. A többiek így megússzák, megúszhatják a sorkatonai szolgálatot. Most itt tartunk ebben a pillanatban. Ezt majd meglátjuk, hogy hogyan alakul, hogy Európában lesz-e újra sorkatonasági hullám, vagy nem lesz - tette hozzá .

Jó lenne kitartani a mostani állapotok mellett, és profi hadsereggel megoldani, amit kell, és biztatni a fiatalokat, hogy ilyen egy-két hónapos kiképzéseken, tartalékos kiképzéseken azért vegyenek részt, hogy egy fegyvert össze tudjanak rakni, szét tudják szedni, magukat meg tudják védeni. Szóval van néhány alapismeret, amit szerintem sorkatonaság nélkül is át lehet adni a fiataloknak, a Honvédelem című tárgyat oktatni kell az iskolában, szóval ez egy átlátható és kezelhető kérdéskör.

 Amitől azonban kiveri a vízzel az embert  az az, amikor azt mondja ez a Weber nevű derék néppárti politikus, hogy akkor európai sorozás kell. 

Németországból vagy Brüsszelből te megmondod a magyar családoknak, hogy akkor a fiaikat adják be valami kötelező sorozásos európai hadseregbe, és majd ti megmondjátok, hogy hova kell menni. Hát Voronyezsnél emlékszünk arra, hogy mikor ti kedves német barátaink megmondtátok, hogy hova menjünk, akkor nem a magyar csapatok értékének megóvása volt az első szempont. Tehát mi nem akarjuk, hogy valaki más dönthessen a mi katonakorú fiataljainknak a bevetéséről, ide-oda vezényléséről. És ő erről beszél, egy összeurópai hadsereg, amelybe kötelező besorozás van. Na, ezt nem. Felejtsük el ezt az őrült ötletet.

- mondta Orbán Viktor.

Milyen mozgásterünk van?

Arról szólva, hogy milyen mozgásterünk van a jelenlegi helyzetben, a kormányfő elmondta, hogy ki kell maradni egyértelműen. Két világháború volt, úgy kezdtük mind a kettőt, komoly emberek álltak az ország élén,  hogy ki akartunk maradni, mert a magyar nemzeti érdek ez volt- vélekedett. Tisza István még azt is világossá tette, hogyha belemegyünk a háborúba, és ott nem nyerünk, akkor a történelmi Magyarország szétesik. 

Ezért nekünk nem szabad belemenni a háborúba és a bécsi haditanácsba végig ezt az álláspontot képviselte egész addig, amíg le nem nyomták. Eljött a pillanat, és belepréselték az akkori magyar kormányt az első világháborúba. Horthy Miklós is ki akart maradni a világháborúból, intaktan akarta megőrizni a magyar hadsereget, és semmiképpen nem akart alárendelt szerepben semmilyen háborús helyzetbe kerülni, de a végén a németek mégis belenyomták Magyarországot a háborúba.

- hívta fel a figyelmet.

Az, hogy ki tudunk-e maradni, óriási nehézségeket okoz a miniszterelnök szerint. Tehát én átérzem a régi nagy öregeknek az összes dilemmáját, meg fájdalmát, mert látom, én is érzem a kezeket a vállamon, meg a hátamon, ahogy tolnak bele, lefele, előre, mint Magyarország miniszterelnökét a háború felé. Minden alkalommal. Ott ellen kell állni. Meglátjuk, mire leszünk képesek. Most nem akarok direkt kampányba belemenni, de minél stabilabb a magyar kormány, minél egyértelműbb a magyar emberek álláspontja a háború és béke ügyében a béke oldalán, minél inkább van minél, vagy min megvetni a lábamat, vagy nekivetni a hátamat, annál több esélyem van arra, hogy kívül tudjuk tartani az országot - hívta fel a figyelmet.

Így próbálják érvényesíteni a magyar álláspontot

Bohár azon kérdésére, hogy Brüsszelben hogyan lehet a mozgásteret érvényesíteni, hogy hogyan lehet kijátszani a nyomást, a miniszterelnök elmondta, hogy megvan ennek a tudománya. 

Semmilyen kérdés nem fekete-fehér. Mindig vannak, akik nem teljesen értenek egyet, csak egy kicsit, vagy csak részben. Mindig van valami rés, ahova az ember be tud valahogy ott, legalább részkérdésekben talál szövetségeseket, vagy föl tud tenni olyan kérdéseket, amelyek nincsenek kidolgozva, és ezért újratárgyalást kérhet. Most ezeket nem adom ki, hanem muszáj, de van egy.

- ismertette.

Van egy lista a zsebemben, hogy ilyenkor mit kell csinálni, és próbálkozom, de időnként ez brutálissá válik, tehát az okos megközelítések terét beszűkítik, és az nagyon brutális, igen vagy nem. És akkor 26-an fölteszik a kezüket, vagy 26-an mondják, hogy igen, és mondják, hogy nem - tette hozzá.

A NATO az még nehezebb dilemma lesz majd, az most jön. Úgy látom, hogy az európai uniós törekvéseket, hogy belenyomjanak bennünket a háborúban, azt már kiismertük, kitanultuk, és az azzal szembeni ellenállásnak a technikáit is kidolgoztuk. Most egy új szakasz jön, ez a NATO, ez egy nehezebb dolog, hiszen ez egy katonai védelmi szervezet. Itt azért a mozgásteret más négyzetméterszámban mérik, mint a hagyományos civil diplomáciában, és a NATO most arra az ösvényre akar rálépni, hogy maga is szereplője legyen ennek a háborúnak.

 - hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Hogy a NATO-t vissza tudjuk-e ettől tartani, vissza tudjuk-e fogni, erre az esélyeink korlátozottak, mert úgy látom, hogy az érvek, amiket eddig bemutattunk, nem voltak meggyőzőek, vagy nem érdekelte a másik oldalt, nem akart meggyőzve lenni eleve, de hogyha lesznek tényleges katonai akciók, vagy ahogy ők mondják, NATO, Ukrajna misszió, hogy abból hogy kell kimaradni, ez még a jövő zenéje - mondta. 

Ennek is biztos megtaláljuk majd a módját, mert egyszerre akarjuk megőrizni a NATO-tagság jelentette biztonságot, hiszen azért mentünk be a NATO-ba, mert ott azt mondták, az van a szerződésben, hogy megvédjük kölcsönösen egymást, ha a NATO-országok területét támadás érné, most itt nem éri támadás NATO-országok területét, hanem a NATO akar előre mozdulni.

 Hogy ebből hogyan, miképpen lehet kimaradni, hogy csinálták a franciák, milyen viták voltak korábban, ennek milyen jogi megoldásai voltak, milyen megállapodásokat lehet kötni. Meg fogjuk találni ezt a megoldást is. 

A NATO-ban is ki kell tartanunk a béke mellett, és meg kell akadályoznunk, hogy belekényszerítsenek bennünket a háborúba, akármilyen katonai érvekkel is teszik ezt meg, a végén nekünk ebből ki kell maradni. Vannak, akik az ellenkező irányba érvelnek, azt sem mondom, hogy nem logikátlan, amiket mondanak, de olyan mérhetetlen kockázata van Magyarország számára, hogy ezt a kockázatot aztán odaveszett fiatalok tíz meg százezreiben lehet mérni. Tehát én azt gondolnám, hogy tegyünk meg mindent, maradjunk ki, hátha nekünk sikerül az, ami Horthynak, meg Tiszának nem sikerült.

Átalakuló világrend, más globális aktorok

Bohár Dániel következő kérdésében az átalakuló világrendet érintette. arra volt kíváncsi, hogy a nagy európai átrendeződés mellett mit csinálnak a többi globális szereplők.

A kormányfő elmondta, hogy a többi szereplő megtömi a zsebeit mindenesetre, mert a világgazdaság egy folyamatos versenyfutás, köröznek ott a nemzetgazdaságok, és ha valaki kiszáll ebből a versenyből, akkor körhátrányba kerül, a többiek meg körelőnybe, és a végén hamarabb érnek oda a győzteseknek kikészített díjakhoz, mint azok, akik körhátrányban vannak. 

Tehát a világgazdaság lehetőségeit, pénzben kifejezhető lehetőségeit ők begyűjtik, mi meg nézünk ki a fejünkből. Most Európa ebben a helyzetben van. A legjobb erre az energia eset. Az amerikaiak gond nélkül tudják eladni a fölöslegeiket olajból és gázból is, miután az európaiaknak megtiltották, hogy az oroszoktól vásároljanak. Persze Magyarországot leszámítva, mert mi ellenálltunk. A kimaradás egy tipikus példája ez is, sikerült kimaradni a rosszból.

- ismertette a miniszterelnök.

Az oroszok közben kifejlesztették azokat a technikákat, hogy a gázt már nemcsak csövön, hanem mint az amerikaiak ilyen nagy tankhajókon, LNG terminálokon keresztül is tudják mozgatni a világban. Az orosz gáz legnagyobb vásárlói a mögöttünk hagyott hónapokban, azok úgy néznek ki, hogy nem mi vagyunk elől. Tehát itt zajlik a háttérben egy ügyeskedés, egy időnként hipokrata, kétszínű - hívta fel a figyelmet.

Összességében végül is az egészen mi veszítünk, az amerikaiak nyernek. Az oroszok azért nem nyernek, mert a háború azért iszonyatos teher nekik, de ők ezzel finanszírozzák a háborújukat.

 A kínaiak pedig azt látják, hogy az egész világon átalakuló erőviszonyok, azok mind az ő kezükre játszanak, mert ők aztán ezen erősödnek. Megkapták tőlünk, európaiaktól a teljes orosz gáz és olajrendszerhez való hozzáférést, mert hogyha az európaiaknak nem kell, hát az oroszok eladják másnak, építik az iszonyatos vezetékeket, ez a Szibéria ereje, erről egyeztetnek állandóan, haladnak is előre, ezek nem dumák, ez ténylegesen megvalósuló nagy infrastrukturális fejlesztések, amin keresztül összekapcsolják a kínai meg az orosz gazdaságot, és ezt mi tárcán kínáltuk föl. 

Szóval Kína nagyot nyer. Akaratán kívül, tehát nem tudom azt mondani, hogy ők ilyen kétszínű, hipokrata módon alig várták már, hogy ez a helyzet előálljon. Egész egyszerűen a többiek úgy tologatták a bábukat a sakktáblán, hogy végül ez a kínai sakk-kockákat fölértékelte.

- mondta.

Az amerikai választás változást hozhat, két fronton kell ellentámadást indítanunk

A novemberi amerikai elnökválasztásra térve Orbán Viktor elmondta, hogy nekünk, békepártiaknak két fronton kell megnyitnunk az ellentámadást. Mint mondta, az egyiket már meg is nyitottuk, itt most már győzni kellene.

 Ez az európai választás, ahol nem csak arról van szó, hogy legyen több békepárti képviselő az Európai Parlamentben, mint háborúpárti, hanem arról is, hogy az európai emberek tolják a saját kormányaikat abba az irányba, hogy kevesebb háború és több béke, mert nem fehér-fekete ez, tehát nem úgy lesz, hogy hirtelen kormányok megvilágosodnak, hogy akkor háborúról békére váltanak. Ez csak a szlovákokkal történt, Robert Ficónak köszönhetően, aki megnyerte a választást. Inkább úgy történik az, hogy a további háború felé vezető lépésekből egyre többen akarnak kimaradni, egyre többen mondanak nemet, és a végén az egész lelassul, aztán elkezdhetünk visszahátrálni a béke irányába. 

- vélekedett Orbán Viktor.

Én inkább ezt ilyen folyamatként képzelem el, de ez csak akkor történik, hogyha az európai emberek az európai választáson egyértelműen a béke mellett fognak majd szavazni, akkor ez a folyamat, ez az európai küzdelem megnyerhető - tette hozzá. 

Ez csak a fele a melónak, mert a másik fele az az Egyesült Államok novemberi választása. Ha a mostani háborúpárti demokrata kormányzat marad, akkor nehéz lesz a béke irányába lépnünk. Ha Donald Trump visszatér, akkor se lesz egyszerű, de szerintem akkor az világos, átlátható és gyors cselekvést tesz lehetővé, ami persze bonyolult tárgyalásokat eredményez majd, de legalább lehet látni, hogy lekanyarodtunk a háborús ösvényről, és a béke ösvényére léptek át az amerikaiak, még hogyha egyébként a békéhez hosszú tárgyalások után is jutunk el, de nekünk a legfontosabb most, persze a tűzszünet a legfontosabb, az azonnali tűzszünet, de leginkább egy biztonságérzet kéne, egy perspektíva, hogy azt hihessük mindannyian, hogy persze történt egy nagy baj, itt egy háború, de észnél vannak a vezetőink Európában és Amerikában is, és mindenki azon dolgozik, hogy lezárja ezt a háborút, nem azon, hogy kiterjessze. 

Mert ma az emberek azért nem bíznak egyetlen nyugat-európai kormányban sem, mert azt látják, hogy a vezetőik nem lezárni akarják a bajok forrását, hanem eszkalálni - tette hozzá. Legalább az a biztonságérzet kellene a nyugati világnak, hogy a vezetők észnél vannak, és a lezárás a béke felé mozdul. Ha ez bekövetkezik, akkor gyorsan tud megváltozni minden, a valóság érzékelése, az európai embereknek a félelme, az aggodalma elkezd csökkenni a gazdaságban, a vérkeringés fölgyorsul, akkor inkább megindulnak a beruházások, lejjebb jön az infláció, olcsóbbak lesznek a hitelkamatok, tehát akkor hirtelen visszatér a zsibbadtság után visszatér a normális vérkeringés az európai vagy a nyugati gazdaság vérkeringésébe - ismertette.

Magyarországon és Európában erős a háborús lobbi

A magyarországi háborús lobbiról szólva Orbán Viktor kormányfő elmondta, hogy összeesküvések vannak. Az összeesküvés elmélet mindig leegyszerűsítő, tehát óvakodni kell tőle, de azért összeesküvések vannak - mondta.  

Tehát erről nemcsak hogy lehet, hanem kell is gondolkodni, különösen egy olyan ország esetében, ami a világ legnagyobb összeesküvőjét adta az emberiségnek Soros György személyében. Tehát ha valakinek van joga, oka, hogy összeesküvésről gondolkodjon, a legnagyobb konspirátor, tőkespekuláns, ügyeskedő, háttérben machináló embere a világnak, az a mi hazánkfia.

 Szerintem magyaroknak szabad ebben az összefüggésben gondolkodni. Nem egyszer és nem kétszer tett Soros György arra kísérletet, hogy úgy, ahogy van, megvásárolja a teljes magyar gazdaságot 1990-ben. Erről az Antall-kormány akkori tagjai tudnának mesélni, aztán az OTP-t, erről meg a Horn-kormány tagjai tudnának mesélni. Aztán a 2000-es években megint. Tehát van nekünk kicsi történetünk is az összeesküvésről, de most egy nagy európai léptékűvel állunk szemben.

Hogy néz ki szerintem azoknak a terve, akik nyernek a háborún, és  nem csak Soros György akar nyerni ezen a háborún, többen vannak itt, akik spekulálnak, az egész fegyveripar, a fegyvervásárlást és gyártást hitelezők.

Óriási tétek vannak az asztalon. Szerintem úgy fest az ő stratégiájuk, ahogy figyelem őket, hogy négy dolog kell az ő sikerükhöz. Először kell fegyver, annak a gyártását majd meghitelezik. Aztán kell ember, aki hajlandó harcolni, ezek most a szegény ukránok - ismertette. Aztán kell olyan kormány, amelyik mindezt akarja, illetve olyan kormányok. 

Ezeket lehetőleg meg kell venni, mint ahogy Magyarországon is a baloldalt megveszik, hát abban a reményben, hogy majd kormányra kerülnek, és akkor már ez meg is van oldva. Nyugat-Európában ez a folyamat előrehaladottabb állapotban van, az európai intézményekben szintén, és a negyedik az fontos, az a média, méghozzá mondjuk úgy, hogy egy korrupt média kell, amelyet vagy ők tartanak kézben, vagy ők hoztak létre, amely háborúpárti hangulatot csinál.

 Egyébként ez nem szokatlan, az előző háborúk idején is láttunk ilyen behatolást a pénztőke részéről a médiába. Tehát kell egy média, amelyik azt hiteti az emberekkel, hogy itt nem lehet mást tenni. Egyetlen lehetőség van a háború, sőt, még azt is mondja, hogy aki háborút mond, az helyes dolgot mond, az áll a morálisan helyes pozícióban. Ezt mondja a nyugat-európai média, szinte korlátlanul, Magyarország és egy-két ország kivétel. Tehát Magyarországnak például lehet vitatkozni a háborúról. Próbálna egy ilyen műsort csinálni Nyugat-Európában. Az hány emberhez jutna el, tehát ez nem lehetséges egyáltalán. 

Hogyha valaki ezekben a nyílt társadalomhoz kapcsolódó ügyekben LMBTQ, migráció, családpolitika, demográfia, háború kérdéskörében kiáll a sorból, az a munkahelyétől kezdve mindenhol számíthat valamilyen típusú retorzióra. Tehát a nyugat-európai szabadság rossz bőrben van. Mi azt gondoljuk, hogy ott is úgy van, mint itt. Bárki azt mond, amit akar. Magyarországon nem lehet az emberekbe belefojtani a szót, ez a komcsiknak se sikerült.

-hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ha ráánézünk ma a magyar médiára, legalább a fele az egy világértelmezést ad, mondjuk egy ilyen liberálist, a másik fele meg ad egy ilyen konzervatív, nemzeti szuverenista világértelmezést. Ez a tág mozgástér a világ leírására, értelmezésére nyugaton nem áll rendelkezésre. Ön kinyit egy újságot a német baloldaltól a jobboldalig, akkor persze tónusbeli különbségek vannak, de mind ugyanazon a sávon belül halad. 

Ha nincs sávon kibeszélés, hát jól néznénk ki. Aki ott kibeszél, ott megvannak a technikák és eszközök arra, hogy annak elmenjen a kedve az ilyesmitől, legyen az egy politikai párt, vagy éppen valamelyik médiatulajdonos. Úgy néz ki a háborún nyerészkedőknek a forgatókönyve, fegyver, katona, megvásárolt kormányok és általuk a háborúpárti tőkések által alapított vagy megvásárolt média.

Ezt egy rendszerben fogják össze, és ez nyomja előre a háborús gépezetet. Most az a kérdés, hogy mit lehet ezzel szemben tenni, kimaradni - tette hozzá.

Ezért nem hagyják Magyarországot békén

Bohár azon felvetésére, hogy ha a nyugati országok többsége beállt a sorba, miért nem hagyják, hogy egy kis tízmilliós ország kilógjon, a kormányfő elmondta, azt szokta mondani, hogy szerinte amit csináltnak, az nem jó, nem logikus. 

Nem kellene, mindannyian majd meg fogjuk ennek inni a levét, de ha csináljátok, legalább bennünket hagyjatok békén. Ezt mondom a migrációban is, az LMBTQ-ban és a háborúban is. Miért nem hagytok békén? Mit számít ez nektek?

 Nem lehet beszélni a fejükkel, nem hallgatnak ezek senkire, élik ott valahol a Duna-Tisza közi sztyeppén, azt se tudják, hol van persze Magyarország, élik ott valahol messze a világukat, egyék a birkapörköltjüket, meg fonják varkocsba a hajukat, meg nem tudom, csináljanak amit akarnak, nincs ennek jelentősége. 

A baj az, hogy van jelentősége. Mert annak, amit ők csinálnak, annak a zsanérja, amin az egész ajtó megfordul, hogy mindenki szem a láncba, nem maradhat ki senki. Mert ha egy kimarad, és kiderül, hogy sikeres, és Magyarország egy sikeres ország, függetlenül attól, hogy mi sosem vagyunk elégedettek a saját teljesítményünkön, ami helyes, de valójában azért mégiscsak ez egy demokrácia, ahol szabadon lehet beszélni, ez egy biztonságos ország, ennek a gazdaságát már nem tudom, hányszor próbálták itt a sorosisták megfojtani, meg kizsigerelni, de nem áll a lábán, visszatért a Covid után, ezt a háborút is át fogja vészelni, közben a mérete kétszeresére nőtt, miközben mindenki mondta, hogy ez már halálra van ítélve

A emberek megtakarításai fölmentek, szóval ez az ország nemcsak, hogy él, dolgozik, hanem van saját stratégiája és sikeres, és ha sikeres tudsz lenni úgy, hogy kimaradsz, akkor azt mondják a többiek is, vagy esetleg néhányan, hogy mások is megpróbálhatják ezt. Például nekünk jobban passzolna a magyarok stratégiája, mint a francia-német tengely által javasolt megoldás - ismertette Orbán Viktor.

Azt gondolom, hogy egy veszélyes példa vagyunk. Én próbálom őket meggyőzni, hogy mi nem vagyunk veszélyesek egyáltalán, hagyjatok bennünket békén. Aztán amikor már nem megy, akkor harcolunk, akkor fölvesszük a kesztyűket, de amíg lehet, inkább megpróbálom a lehető legolcsóbban, nem a saját kényelmi szempontom szerinti legolcsóbban, az ország szempontjából legolcsóbb módon kívül tartani Magyarországot az elmebetegségeken.

- tette hozzá a miniszterelnök.

Így lehet kirántani Európát a háborúból

Arról, hogy ki tudjuk-e rántani Európát a háborús ösvényről, és hogy lehet-e fordulópont az EP-választás, Orbán Viktor elmondta, hogy fontos állomás lehet június 9-e, hogy rögtön meg is fordul, azt az amerikai választások nélkül nehezen tudja elképzelni. 

Hogy az amerikai választások tétjét megnöveli, mert az európai politikai hadszínteret átrendezi. Egy kedvező amerikai választással együtt már hozhat fordulatot. Meg általában is azt kell mondanom, hogy most a háborútól némileg függetlenül az egész európai kontinensnek szüksége van arra, hogy a népek aztán billentsék fenéken azokat, akik bajt hoztak a nyakukra.

Komolyan mondom, ez az általam valaha látott legrosszabb bizottság az európai politikában. A bizottság átalakult egy háborús tanáccsá. Az Európai Parlament egy háborús testület lassan - vélekedett. Miközben az emberek meg a béke felé mozdulnak, vállaltak mindenféléket, amiket nem tudtak megvalósítani. A szankciókkal véget vetünk a háborúnak, meg majd a zöld átmenettel versenyképessé tesszük az iparunkat, ami közben kihal. 

Tehát egyetlen dolgot sem teljesítettek a komoly válások közül, akkor miért kéne őket megtartani? Tehát nem csak a háborúról van szó, ami persze messze-messze a legfontosabb, hanem az egész európai demokrácia életképességéről is beszélünk. Számít még, hogy mit döntenek az emberek vagy nem? Azon a ponton vagyunk, amikor be kell bizonyítani egész Európának, hogy ez a mi kontinensünk, ezek az országok a mi országaink. Itt annak kell történnie, amit az emberek mondanak. Ha békét akarnak, akkor békének kell történnie. 

- hangsúlyozta.

Ha azt akarják, hogy a zöld átmenetet ésszerűsítsék, mert ez így nem jó, akkor tessék ésszerűsíteni. Ha azt akarják, hogy az agrárgazdákat nem lehet kinyírni ezekkel az idióta szabályokkal, akkor tessék azokat a szabályokat megváltoztatni. Egyszerre beszélünk háborúról és beszélünk az egész európai demokrácia és politikai hagyományrendszerünk jövőjéről - tette hozzá.

Nagy meccsben vagyunk, szerintem óriási a tét. Én nem tudom, hogy a magyar emberek érzékelik-e ezeket az összefüggéseket, átérzik-e, tudják-e, hogy ez most nem csak arról szól, hogy most a 21 magyar helyett a több száz fős Európai Parlamentben a pártok között hogyan kell szétosztani az ő voksaikat, hanem hogy mindennek sokkal nagyobb tétje és sokkal tágasabb értelme van, mint lenni szokott. Ha nem tudják, akkor az én kampányom, a mi kampányunk erről szól  - ismertette. 

Próbálom a háború és a béke kérdését, az európai jövő kérdését világosan az asztalra tenni, amiről most ők fognak dönteni ezen a választáson. Aztán, hogy sikerül-e mozgósítani az embereket, hát azt majd meglátjuk. És ha sikerül, akkor sikerül-e világossá tenni, hogy amiről most dönteni kell, az olyan ügy, amihez őszintén komolyan, megfontoltan kell hozzáállni. Tehát nem média hyperról, nem pártügyekről van szó, hanem háború és békéről, a jövőről, a gyerekeink jövőjéről, egyáltalán a magyar életlehetőségekről

- zárta gondolatait Orbán Viktor miniszterelnök.