Dávid Kornél Bostonba készül

Dávid Kornél, az NBA eddigi egyetlen magyar kosarasa július 14. és 21. között Bostonban próbál szerencsét a Celtics "nyári ligájában". Célja nem kevesebb, mint hogy három, többé-kevésbé végigjátszott NBA-szezon után - a Chicago Bulls, a Cleveland Cavaliers, a Detroit Pistons és a Toronto Raptors csapataiban - lehúzzon legalább egy negyediket is, ha másért nem, hát azért, hogy 45 éves kora után jogosult legyen az NBA-nyugdíjra.

- Mennyi is lesz az a nyugdíj?
- Az én esetemben, amennyiben összejön a negyedik év, és nem több, akkor körülbelül havi kétezer dollár, legalábbis úgy saccolom.

- És a fizetése, amennyiben garantált szerződést kap a Bostontól?
- Na látja, ez az, kizárólag garantált szerződés esetén megyek az NBA-be. Csak ha legalább egy teljes szezonra kellek valamelyik csapatnak. Egyébként a Milwaukee Bucks is hívott a táborába.

- Kikerülte a kérdést...
- Mivel Magyarországon vagyunk, erre inkább nem válaszolnék. Annyit azonban elárulok, hogy rosszabbul járok anyagilag, amennyiben az NBA-ben folytatom, s nem Spanyolországban, ahonnan szintén van egy igen előnyös ajánlatom.

- Melyik csapattól?
- Egyelőre babonából még nem mondom meg. Egy olyan város csapatáról van szó, amely nem a tengerparton fekszik. Egyébként küszöbön áll a szerződés aláírása, úgy szeretnék kiutazni Bostonba, hogy a spanyolországi jövőm már biztosított. S ha bejön az NBA-kontraktus, akkor azt választom.

- Annak ellenére, hogy Hispániában többet keresne?
- Nekem az NBA nem pénzkérdés, hanem érzelmi. Amerika nekem nagyon sokat jelent. Június közepén nyolc napig Miamiban nyaraltunk a családdal, a South Beach-en, ott láttam a tévében az NBA-döntő első két meccsét.

- Az utolsó hármat pedig a Sport-1-en kommentálta. Mi volt a véleménye a San Antonio-New Jersey fináléról?
- Nekem, a szakembernek rengeteg - főleg a védekezéssel kapcsolatos - finomságot tartogatott, és határozottan élveztem a sorozatot. Ennek ellenére megértem, hogy a laikus nézőnek nem sok örömet okozott a kosarakban szegény játék. Nem csoda, hogy az Egyesült Államokban negatív nézettségi csúcsot döntött a finálé. De csak ott! Argentínában például - nyilvánvalóan Manú Ginóbili játéka miatt - az egész ország a készülék előtt ült. Az ország történetében először vetekedett egy kosárlabdázó népszerűsége a labdarúgókéval.

- Beszéjen egy kicsit arról, milyenek az esélyei a Bostonhoz kerülésre!
- Ha azt nézzük, hogy a Celtics a drafton két hátvédet választott, tehát nem az én posztomra, a magasbedobóra összpontosított, akkor jók a sanszaim. Ha azt nézem, hogy a csapat egyik legjobbja, a hazánkban is járt Antoine Walker éppen az én posztomon játszik, már kevésbé jók. De mögötte cserejátékos is szívesen lennék.

- Ha már a draft szóba került: mit szól Bencze Zoltán esetéhez?
- Zolival együtt edzettünk Fehérváron az elmúlt hetekben, tehetséges, magas srác, csak még tapasztalatlan, s viszonylag későn, négy éve kezdett kosarazni. Megjegyzem, valahogy úgy, mint annak idején jómagam is. A draft éjszakáján engem is felhívtak Torontóból, a Raptors csapatától, és érdeklődtek Zoliról. Tehát nem kacsa, hogy komolyan szóba került a draftolása. Aztán sajnos a második körben egy hollandot választott a Raptors.

Ch. Gáll András