Vágólapra másolva!
Gólt nem ütött Kanadának, kapott viszont hetet a magyar jégkorong-válogatott a budapesti Papp László Arénában rendezett Pannon GSM-torna első fordulójában. Pat Cortina együttese mindössze egy harmadon keresztül volt méltó ellenfele az észak-amerikai gárdának, amely pedig nem a legerősebb összetételben érkezett a magyar fővárosba. Ha nem csak olvasni szeretne a mérkőzésről, nálunk meg is nézheti annak összefoglalóját. A viadal nyitótalálkozóján Szlovákia jó hajrájának köszönhetően 2-1-re legyűrte Németország legjobbjait.

Pannon GSM-torna, 1. forduló:
Szlovákia - Németország 2-1 (0-0, 0-1, 2-0)
gól:
Nagy (44.), Stümpel (56.), ill. Barta (23.)

Kiszenvedett győzelemmel rajtolt a szlovák jégkorong-válogatott a budapesti Papp László Arénában zajló Pannon GSM-tornán, miután a 2002-ben világbajnoki címet szerző együttes negyven percig téblábolt a jégen, s csak az utolsó harmadban tudta a maga javára fordítani a mérkőzést.

Persze a 2-1-es győzelem akkor is győzelem, ha nem párosul közönségszórakoztató játékkal. Márpedig az első két harmadban az ember érzése az volt, egy háromszorosára felgyorsított magyar bajnokit lát - gólok nélkül.

Mert korcsolyázni mind a német, mind a szlovák együttes kiválóan tudott, ám az első 20 perc olyan unalmasan telt el, hogy a kevés szurkoló, aki megjelent a matinén inkább a helyi technikusok csodáit bámulta - azaz hogyan lehet ártatlan nézőkre a kivetítő segítségével idióta ábrákat rajzolni, s ezzel gúnyolódni.

Ugyan az első két helyzet német részről adódott, az első komolyabb lövésre 14 percet kellett várni, ekkor Kukumberg tesztelte Kölzig kapust, majd Podhradsky is eltalálta a Washington Capitals germán kapuvédőjét.

A gólnélküli harmadot a mintegy százfőnyi német szurkolósereg sörökkel próbálta feledni a szünetben, hogy aztán két és fél perccel az újabb periódus megkezdése után gólt ünnepeljen a berlini Alexander Barta jóvoltából.

Igazából ez sem dobta fel a szlovákokat, akik ugyan okoztak egy kis tüzet Kölzig kapujánál, ám teljesítményük inkább egy nyílt edzésre emlékeztetett, s nem egy tétmérkőzésre.

Frantisek Hossa szövetségi kapitány a második szünetben több komolyságot kérhetett, mert az utolsó húsz percre végre az a Szlovákia korcsolyázott ki, amelyet megszokhattunk a világversenyek során.

A 44. percben Furchner kiállítását követően Satan is kisbüntetést kapott, s a klasszis javában azzal volt elfoglalva, miért is kell büntetőpadra vonulnia, amikor Nagy egy egészen elképesztő szólót követően még a kapust is kicselezte, s bár szinte az alapvonalig sodródott, okosan visszalőtte a fekvő Kölzigre a korongot, amely a kapu bal felső sarkába vágódott (1-1).

Belelendültek a szlovákok, Radivojevic előbb egy nagy ziccert lőtt kapu mellé, majd az üres kapu előtt keresztbe helyezett el egy korongot. Az 56. percben aztán Stümpel megoldotta a problémát, a Slavia Praha csatára a bal szélen kiugorva mindenkit lekorcsolyázott, majd megkerülte a kaput, s egy gyors megállás után kilőtte a jobb sarkot.

Szlovákia tehát 2-1-es győzelemmel nyitotta a tornát, az utolsó harmadban nyújtott teljesítmény garancia lehet a jó folytatásra.

Nyilatkozatok:
Ladislav Nagy, a Phoenix Coyotes, jelenleg pedig a svéd Mora - magyarul egyébként egy szót sem tudó - balszélsője:
"Roppant nehéz mérkőzést játszottunk a némertekkel, elsősorban azért, mert remekül védekeztek, s a kapuban egy olyan zseniális játékos állt, mint Olaf Kölzig. Harmincöt lövésből 33-at kivédett, ami nem csekélység. S persze sokáig nekünk sem ment a játék. A gólomról - amellyel kiegyenlitettünk - csak annyit: a kapu mögül ütöttem vissza a korongot, és az, óriási szerencsémre, bepattant Kölzig lábvédőjéről"

Miroslav Satan, a Buffalo Sabres és a Slovan Bratislava jobbszélsője, a szlovák válogatott kapitánya:
"Kölzig nagyon nehézzé tette számunkra a mérkőzést, döbbenetes volt, milyen nagyszerűen védett. Ki hinné, hogy a tavaly augusztusi Világkupa óta ez volt az első éles mérkőzése. Roppant fontos volt, hogy meg tudtuk fordtani a meccset, ugyanis célunk a tornagyőzelem. A "lockoutról" az a véleményem, hogy tényleg komoly anyagi veszteség ér bennünket, de nem szabad beadnunk a derekunkat, nekünk, játékosoknak egységesnek kell maradnunk. Még akkor is, ha a szezont végképp törlik."

Ch. Gáll András, Pincési László, Dajka Balázs