Magyarfoci-szinten a stadionrekonstrukció

Az Ifjúsági és Sportminisztérium - a GYISM jogelődje - 2000-ben hirdette meg a stadionrekonstrukciós programot: hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. Idén szeptember végéig ebből mindössze négy pálya átépítése valósult meg. Az MTI annak járt utána, hol tart most a program, s mi a helyzet az érintett stadionokban.

Győr

Győrött 2004 elején kezdődhetnek munkálatok Fotó: MTI

A stadionrekonstrukciós program kezdetén a legmagasabb kategóriába sorolták az ETO FC Győr pályáját. A sportminisztérium várhatóan 2004 februárjában utalja át a beígért 900 millió forintot, amelyet az önkormányzat 500 millióval egészít ki.

"Az 1,4 milliárdon túl 100 millió forint magántőke bevonásával az új év elején kezdődhetnek meg a munkálatok, amelyek várhatóan legkésőbb jövő októberben fejeződnek be" - tájékoztatott a klubot működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatója. Klement Tibor ugyanakkor arról nem tudott tájékoztatást adni, hogy pontosan milyen újítások valósulnak meg az 1,5 milliárd forintból.

Székesfehérvár
Három éve hirdette meg az akkori kormány, hogy megpályázza a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság rendezését. Erre több vidéki város között Székesfehérvár is jelentkezett, bízva a pályázat sikerében, s egy jelentős állami támogatással születő korszerű stadion építésében. Magyarország pályázata nem nyert, Fehérváron azonban továbbra is ragaszkodtak a tervhez, mely szerint kétharmadnyi központi, egyharmadnyi városi támogatással UEFA A licences stadiont építenek. Erre 1,4 milliárd forintot szántak. Két év késéssel s újabb 400 milliós kiadással jövő áprilisban adhatják át a létesítményt.

Fehérvárott még folyik a munka Fotó: MTI

Figyelembe véve a helyi adottságokat, az 1920-as években készült - 1967-ben újjáépített, s azóta többször korszerűsített - Sóstói-stadion átépítése mellett döntöttek, mégpedig úgy, hogy 100 m-es hosszúságban hétszintes, 7500 főt befogadó, fedett lelátót alakítanak ki, a földszinten 3000 négyzetméternyi területen öltöző- és egyéb kiszolgáló helyiségekkel. 2001 tavaszán véglegesítették a terveket, majd az önkormányzat is döntött, s 1,4 milliárd forintban rögzítették az anyagi forrásokat, ehhez hozzászámolva pluszként 200 milliós helyi vállalkozói támogatást. Úgy tervezték, hogy a stadion átadása 2002. augusztus 20-án történik meg.

Márciusban, kissé megkésve elindult a régi öltözőépület és a lelátórész bontása, majd megkezdődött az építkezés. Decemberben le kellett állni, átütemezni a terveket: a korábbi hét helyett négyszintesre, 3500 nézőt befogadóra csökkentették a lelátót. 2003 augusztus végén a csapat elfoglalhatta az öltözőket, a vezetők pedig az irodákat. Ahogy folytatódott a munka, úgy nőttek a költségek, s már kora ősszel egyértelművé vált, hogy újabb 400-500 millió forintra van szükség a befejezéshez, ezért a vezetők kérték a GYISM és az MLSZ segítségét.

Gyurcsány Ferenc sportminiszter október 30-án egyeztetett az önkormányzattal, majd sajtótájékoztatón jelentette be, hogy minden körülmények között be kell fejezni a fedett főlelátó építését, az UEFA-szabványoknak megfelelően. A befejezéshez szükséges 400 millió forintot a korábbi elosztás alapján, kétharmad-egyharmad arányban kérte a város vezetése. Ezen felül a helyi vállalkozók az ígért 200 millió forinttal járulnak hozzá a VIP-termek kialakításához. Azért, hogy a tél ne okozzon jelentős károkat a létesítményben, 150 millió forint rövidesen a kivitelezők rendelkezésére áll, a további 250 milliót pedig jövő év elején biztosítják abban a reményben, hogy 2004 áprilisában átadják a stadiont.

Siófok

A Balaton FC a régi pályát használja Fotó: MTI

Az élvonalbeli Balaton FC siófoki stadionja eredetileg - a kaposvárihoz hasonlóan - a B kategóriás beruházások között szerepelt, de ebből végül nem lett semmi. A siófoki önkormányzat 30 millió forintért elkészíttette egy új stadion terveit - ez egyébként költségkímélőbb, mint amilyet eredetileg megálmodtak -, amelynek már a helye is megvan: a kiliti városrészben, az OBI áruház mögött állna. A kérdés "csupán" az, hogy honnan lesz rá pénz.

Az önkormányzat ugyanis nem vállalja - nem vállalhatja - egyedül a költségeket, s az is nyilvánvaló, hogy a helyi vállalkozók sem fognak ilyen nagy összegeket áldozni.