Csőd szélén a magyar futballklubok

Egy hónapon keresztül a labdarúgó Európa-bajnokság tartotta lázban a kontinenst, így Magyarországot is, a görög varázslat és az igazi futball kicsit elvonta a figyelmet a hazai pontvadászatról. A 2004/2005-ös évad előtti csendet csak az átigazolási hírek és a pénzügyi zűrzavarok törik meg, amíg Európa elitgárdái dúslakodnak a javakban, addig itthon játékjogvásárlásról, nevezési visszásságokról és tartozásokról lehet hallani. Teljes kör- és kórképet lehetetlen lenne összeállítani, a legérdekesebb eseteket azért csokorba gyűjtöttük.

Nem Diósgyőr az egyetlen olyan csapat, amely anyagi gondokkal küzd, de kétségtelen, a borsodi fellegvárban a legnehezebb a helyzet. Öt év alatt harmadszor ment csődbe a klub, a 160 millió forintos adósságfelhalmozás után tavaly úgy menekült meg a teljes összeomlástól, hogy az NB I/B-ből kiesett, de a nevezésre felkért Monor SE indulási jogát vette meg. A helyzet "javult", az idei esztendőben már "csupán" 150 milliós tartozás jött össze, nem véletlenül vetődött fel a kérdés, vajon miből? Hiszen egy átlagos NB I/B-s klub éves költségvetése körülbelül 80 millió körül mozog.....

Az Európában egyedülálló jogcserebere újabb állomása a Siófok-Pápa-Veszprém "Bermuda-háromszög" lett. A Balaton-parti klub Csank János vezetésével remek szezont zárt 2003-ban, a klub mégis komoly anyagi nehézségekkel küszködött. Végül a sokmilliós tartozás vége az lett, hogy a vezetőedző mellett játékosok is távoztak, a klub pedig Csertői Aurél vezetésével elvegetálgatott a felsőházban (s óriási meglepetésre befutott negyediknek).

Már az is kisebb csoda, hogy nem szűnt meg a klub, ezek után jött az ötlet, a jogvásárlás. A Termál-PELC NB I/B-s labdarúgócsapatának tulajdonosai tárgyaltak a siófokiakkal. A hírek szerint üzletemberek "összedobtak" 40 milliót, amelyből rendezni tudták a klub (Csank János és néhány játékos felé fennálló) tartozását. A szerződés értelmében a csapatot működtető kft. tulajdonosa 51 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik, Pápa városa 49 százaléknyi részesedéshez jut - azaz nem megvételről van szó, csupán egy 150 milliós befektetésről.

Azzal, hogy a Pápa egy osztállyal feljebb lépett, szabaddá tett egy helyet a második vonalban, erre a lyukra pályázik a Veszprém LC-Legea, amely megegyezés esetén vállalná a másodosztályú szereplést. Ezzel egy olyan hármas csere jött létre, amelynek során az első osztályú jog Siófokról Pápára, a másodosztályú Pápáról Veszprémbe, az NB II-es jog pedig a megyeszékhelyről Siófokra vándorolna.

Szegény Csank János csöbörből vödörbe került, hiszen a Videotont is elérte a csőd közeli állapot, sokan ennek tudták be a tavaszi gyengébb szereplést. A korábbi években is sok vitát váltott ki, hogy a székesfehérvári önkormányzat már-már erején felül teljesítve támogatja a város nagy múltú futballklubját, ám június elején egy rendkívüli közgyűlésen újabb mentőövet nyújtott Székesfehérvár az idényben rapszodikusan szereplő egyesületnek.

A közgyűlés egy gazdasági társaságot bízott meg a Videoton FC Kft. pénzügyeinek felülvizsgálatára. Mivel az önkormányzat a futball kft.-ben 84 százalékos többségi tulajdonos, jogkörénél fogva a klublicenchez szükséges 122 millió forintos bankhitel felvételére kezességet vállalt, mert ezt a kft. nem tudta teljesíteni. Ez az összeg fedezte a játékosok és a beszállítók felé történő tartozások kiegyenlítését. Az önkormányzat egyébként jelezte, szeretné értékesíteni tulajdonrészét, ennek alátámasztására hazai és nemzetközi pályázatot írnak ki 2004. szeptember 30-ig.

Komoly a baj a Honvédnál is, az élvonalba visszakerült és az UEFA-kupában indulási jogot szerzett csapat egyelőre nem is indulhatna a bajnokságban, hiszen tartozása van egykori vezetőedzője, Tornyi Barnabás felé. A Magyar Labdarúgó Liga fegyelmi bizottsága első fokon 10 millió forintos büntetést szabott ki a klubra, amelynek a budapesti ítélőtábla másodfokú határozata szerint további 29,4 millió forintot kell fizetnie Tornyinak. Nem tisztázott még a Bozsik-stadion tulajdoni viszonya sem. A Sportfolió Kht. ugyanis a továbbiakban nem hajlandó hozzájárulni az amúgy állami tulajdonban lévő létesítmény fenntartási költségeihez.