Szabadulóművész Szentek, Gerával menekülő WBA

Az európai topligák befejeztével általában az értékelések és elemzések kerülnek előtérbe, a győztesek ünnepelnek, a kiesők és az érmes helyekről lemaradók szomorkodnak, mi most azonban nem ezekkel a csapatokkal foglalkozunk, hanem olyanokkal, amelyeknek a bennmaradása már-már csodaszámba ment. Az ötletet a West Ham United bravúrja adta, úgyhogy körülnéztünk, hogy a közelmúltban mely csapatok támadtak fel az idény végére a szigetországban.

Hasonlóan heroikus cselekedetet hajtott végre a Portsmouth, amely szörnyen rosszul rajtolt a 2005/2006-os idényben, féltávnál mindössze 14 pontot gyűjtve a 18. helyen állt. Decemberben meg is köszönték az addigi menedzser, Alain Perrin munkáját, és visszatért az egykori tréner, Harry Redknapp, aki pár héttel később óriási felzúdúlást keltett azzal a döntésével, amikor továbbállt a Pompey gyűlölt riválisához, a Southamptonhoz.

2006 januárjában egy francia-orosz üzletember, bizonyos Alexandre Gajdamak 50%-os tulajdonrészt szerzett a klubban, és megkezdődött a csapat megerősítése, ekkor érkezett klubrekordot jelentő 4,1 millió fontért Benjani az Auxerre-től, rajta kívül sikerült megszerezni Sean Davist, Pedro Mendest, és Noé Pamarot-t, valamint kölcsönbe Wayne Routledge-et és Andres D'Alessandrót is.

A vérfrissítés rövid távon nem hozta meg a várt eredményt, mert nem sikerült elmozdulni az alsó régióból, a fordulópontot a Manchester City legyőzése jelentette, amikor Pedro Mendes a 93. percben szerezte meg a három pontot érő találatot. Lendületben maradt a Pompey, és a következő öt fordulóban 11 pontot sikerült gyűjteni, és ezzel négy körrel a vége előtt elkerült a kiesőhelyről az együttes.

Lua Luának csak az idény végén volt oka ünnepelni

A Birmingham ugyan egyszer még vissza tudta előzni a kikötővárosiakat, de a Sunderland és a Wigan elleni siker már elég volt a Portsmouth-nak, hogy meghosszabbítsa élvonalbeli tagságát, így a Sunderland, a West Brom és a Birmingham City csúszott egy szinttel lejjebb.

Azért a WBA-fanoknak sem volt mindig ilyen keserű a szezonvég, elég csak a 2004/2005-ösre gondolni, amivel kapcsolatban az angol sajtó a Great Escape, azaz a nagy menekülés jelzőt használta. A történet úgy kezdődött, hogy a birminghamiek egyéves másodosztályú kitérő után visszatértek a Premier League-be Gary Megson vezetésével, de a trénert október végén menesztette a klub, egyrészt azért, mert kijelentette, hogy 2005 nyarán mindenképpen távozna, másrészt pedig azért, mert 10 forduló után mindössze nyolc pontot összegyűjtve a 16. helyen állt a gárda.

Helyére az a Bryan Robson érkezett, aki játékospályafutását éppen a WBA-ban kezdte, vele sem sikerült azonban előrelépnie a csapatnak, Gera Zoltánék félidőben, azaz 19 találkozó után mindössze egy győzelmet és hét döntetlent tudtak felmutatni, amivel a tabella utolsó helyén rostokoltak. A 29. fordulóban a városi rivális Birmingham elleni diadallal sikerült elmozdulni a sereghajtó pozíciójából, sőt, újabb két győzelem és három döntetlen azt eredményezte, hogy négy körrel a zárás előtt már a 17., azaz bennmaradást érő helyezés volt a csapat neve mellett.

Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert következett három nyeretlenül megvívott csata (Middlesbrough 0-4, Arsenal 0-2, MU 1-1), és így a mindent eldöntő utolsó játéknapot úgy várhatta a West Brom, hogy nyernie kell, és imádkozni, hogy a Crystal Palace, Southampton, Norwich trió egyaránt zakózzon.

Gera üldözi a MU ellen pontot érő gólt szerző Earnshaw-t

A fohász meghallgatásra talált, Bryan Robson fiai megcselekedték, amit a WBA-fanatikusok elvártak, 2-0-ra legyőzték a Portsmouth-t, miközben a Norwich kapott egy hatost a Fulham vendégeként, a Szenteket legyűrte a MU, Király Gábor Kristálypalotája pedig csak döntetlenre volt jó a Charlton ellen.

A West Brom otthonában óriási fieszta kezdődött, ami maximálisan érthető az előzmények ismeretében, ráadásul Geráék ezzel elmondhatták magukról, hogy történelmi tettet hajtottak végre, mert egyetlen olyan klub sem tudott bennmaradni a Premier League-ben, amely karácsonykor még kiesőhelyen állt. Sokatmondó adat, hogy a WBA 34 ponttal maradt benn, míg a West Ham a 2002/2003-as idényben 42 ponttal is kiesett...