A Serie A őszi szezonja legjobban a két milánói egyesület szereplésével jellemezhető: míg a címvédő FC Internazionale magabiztosan menetel az újabb aranyérem felé, és megállíthatatlannak tűnik, addig az AC Milan lassan középcsapattá degradálódik. Persze az olasz pontvadászat nem csak a milánói együttesekről szól: a három patinás újonc egyaránt remekel, akárcsak az Udinese vagy a Catania, a sereghajtó Cagliarinál pedig lassan már senki sem tudja, hogy éppen ki az edző.
A dobogósok mögött található, a BL-szereplést érő negyedik helyért küzdő mezőny három csapatból áll, amelyek közül az Udinese remeklése a legváratlanabb. Az előző szezon közben a kispadra leigazolt Pasquale Marino az általa favorizált 3-4-3-as taktikával egyelőre rendkívül sikeresnek bizonyul.
A csapat góljait szinte kizárólag csak a csatárok szerzik (a 22 találat között csak négy olyan akadt, amelyet nem támadó ért el), és főleg Antonio di Natale, illetve Fabio Quagliarella van elemében, akik ketten együtt 13-szor voltak eredményesek.
Ezzel együtt a negyedik pozícióra azért a Fiorentinát tartják esélyesebbnek, a firenzeiek kerete ugyanis valamivel erősebbnek tűnik - más kérdés, hogy a violák az UEFA-kupában is szeretnének minél jobban szerepelni, és ez a kettős terhelés már eddig is több pontjukba került. Cesare Prandelli mester (akit az idény közben tragédia ért, hiszen régóta súlyos beteg felesége elhunyt) gyakran rotálja a csapatot, amit részben a bő keret miatt is tehet meg.
Ha a klub meg tudná nyerni a rangadóit (az első hat helyezett elleni mérkőzések közül egyszer sem tudta begyűjteni a három pontot), akkor még előkelőbb helyen állna. Így viszont hátrafelé is figyelnie kell, hiszen a Palermo egyre feljebb lopakodik a tabellán.
A szicíliai egyesület elnöke, Maurizio Zamparini persze most sem állta meg, hogy menessze az aktuális trénert, és Stefano Colantouono helyére a változatosság kedvéért Francesco Guidolint nevezte ki - aki így már negyedik alkalommal ülhet le a klub kispadjára. A palermóiaknak elsősorban a védelmükön kellene javítani, hiszen a 17 meccsen bekapott 27 gól nagyon sok, ennél csak a sereghajtó Cagliari kasszírozott többet.
Jelenleg ugyan csak a 12. helyen áll a tabellán, de az AC Milant a múltja és a reputációja miatt mindenképpen a BL-re hajtó csapatok között kell említeni - még ha lassan a Serie A-ban más már nem is marad a rossonerók számára.
A klubnak három elmaradt mérkőzése is van, és ha mindegyiket megnyerné, akkor egészen a hatodik helyig jönne fel, de ezt a feltételezést alighanem még a legelvakultabb Milan-drukkerek sem veszik komolyan. Már maga az a tény, hogy a klub egyelőre nyeretlen hazai pályán a bajnokságban, mindent elárul a gárda szerepléséről.
Hiába vannak papíron klasszis játékosok a keretben, a focisták nagy része mintha képtelen lenne folyamatosan jó teljesítményt nyújtani: egy-egy meccsre, jellemzően a BL-re vagy a klubvilágbajnokságra, de a pontvadászat annyira nem érdekli őket.
Ronaldo esetleges januári visszatérésével, illetve a fiatal brazil Alessandro Pato érkezésével persze a Milan akár még ki is vághat egy nagy tavaszi hajrát, de amikor a klub vezetői olyan nyilatkozatot adnak, amelyben 30 gólt várnak Patótól, azzal csak saját magukat teszik nevetségessé - miközben hatalmas terhet raknak egy 18 éves focista vállára, aki még sohasem játszott Európában.