Uruguayi invázió Európa futballpályáin

Uruguay területe kétharmada Magyarországénak, lakossága 3,5 millió fő. A kis dél-amerikai ország futballistái ott voltak a nemzeteket, kontinenseket, sőt az egész világot összekapcsoló labdarúgás születésénél és játékosaik, klubjaik, válogatott csapataik azóta is rendre jelen vannak a földrész és a világ nagy futballeseményein, elég, ha csak a tavaly nyári Copa Américán elért negyedik helyezésükre gondolunk. Most azonban nem ez írásunk fő apropója, hanem az, hogy egyre több uruguayi labdarúgó szerződik át európai élbajnokságokba, csak a téli átigazolási időszakban hat ilyen eset történt.

Az uruguayi futball európai előretolt helyőrsége ugyanis a Ligue 1 élmezőnyében található AS Nancy. A klub edzője az a Pablo Correa, aki csatárként aktív korában is az egyesületet szolgálta, kinevezését követően előbb feljuttatta a csapatot az élvonalba, majd a nemzetközi porondra is kivezette (az UEFA-kupa előző kiírásában a legjobb 32 közé jutottak).

A nemzet jó hírnevét a városban azonban nem ő, hanem Carlos Curbelo alapozta meg, aki 1972-ben igazolt Nancyba, nyolc évet töltött a városban, majd még nyolcat Nizzában - közben megkapta a francia állampolgárságot és szerepelt a francia válogatottban is.

Gólöröm Bueno-módra

Fia, Gaston Curbelo így az OGC Nice nevelésének számít, de a felnőttek között hazájában, a montevideói Huracan Buceóban mutatkozott be, ezután követte apja útját Nancyba, ahol azóta is szerepel két honfitársával, Adrián Sarkissiannal és Damián Macalusóval együtt. Franciaország volt az első európai állomása Cristián Rodrígueznek és Carlos Buenónak is, akiket 2005-ben szerződtetett a Paris-SG, előbbi ma a Benficában szerepel válogatottbeli társával, Maximiliano Pereirával együtt.

Az uruguayiakat nem meglepő módon - a rokoni szálak miatt is - legnagyobb számban a spanyol és az olasz élvonalban alkalmazzák: a Manchester United egykori játékosát, a 2005-ös spanyol gólkirály Diego Forlánt már sztárportréban is bemutattuk, az uruguayi labdarúgás korszakos zsenijét, Álvaro Recobát pedig évtizedes interes szereplése után talán már nem kell, vagy ha mégis, hát ezen a videon tanulmányozható az a varázslatos bal láb.

Kisebb válogatás Recoba góljaiból:

Az egészen nagyoktól a kiscsapatokig szinte minden egyesület alkalmazza az országból kikerült labdarúgókat, a Villarreal CF-ben a múlt héten Svédországból kölcsönvett Sebastián Egurennel együtt már hárman vannak, a Napoliban pedig már "csak" hárman, miután az olaszok Nicolas Amodiót két év után két hete kölcsönadták a Mantovának. Sevillában az utóbbi időben több mint egy csapatra való uruguayi fordult meg, de Madrid és Milánó világhírű klubjainál sem vetik meg az ország labdarúgóit.

Lassan azonban már a kontinens többi részén is rájönnek a titokra: Eguren Norvégiában és Svédországban is bizonyított, mielőtt átkerült spanyol földre; Andrés Scotti a Rubin Kazany színeiben 2003 és 2006 között több mint 100 orosz bajnokit játszott; Diego Lugano, a válogatott csapatkapitánya Törökországban szerepel, 2006 nyara óta Fenerbahcéval bajnokságot és Szuperkupát is nyert; Hollandiában az Ajax Amsterdamban Luis Suárez olyan jól bevált, hogy néhány hete az Ajax még egy uruguayit szerződtetett a jobbhátvéd Bruno Silva személyében.