Madridi eufória, katalán talány, sevillai tragédia, zaragozai könnyzápor

Címvédő Real Madrid, szenvedő FC Barcelona és Valencia CF, remeklő Villarreal CF, újoncként nagyot alakító Almería, feltámadó Deportivo, kieső Real Zaragoza. Csak soroljuk az idei spanyol idény nagy sztorijait és nem érünk a végére. Szépséget és örömöt, bánatot és tragédiát egyaránt hozott a 2007-2008-as idény. Utóbbi kettőt, bár hozzátartozik az élethez és így a labdarúgáshoz is, azért szívesen kihagytuk volna.

Az Atléticóval azonos pontszámmal az ötödik helyen végzett Sevilla FC-ről külön szezonértékelésben emlékeztünk meg, Antonio Puerta tragédiája és a sikeredző, Juande Ramos távozása ellenére sikerült a klubnál maradottaknak visszatérniük a régi kerékvágásba. Az első ötöst négy olyan klub követi a táblázaton, amely jelenleg felívelő pályán mozog.

A Racing Santander az elmúlt szezonban elért tizedik helyezésén javított nagyot, így a klub történetében először kilép a nemzetközi porondra, de az RCD Mallorcánál sem lehetnek elégedetlenek, hiszen a kiesés elleni bravúros küzdelmek, legutóbb pedig egy biztos középmezőnybeli helyezés elérése után most nem sok hiányzott az UEFA-kupás helyhez.

Ráadásul Daniel Güiza személyében ez az egyesület adta a spanyol bajnokság gólkirályát is - a támadót hihetetlen bizonyítási vágy vitte előre azok után, hogy tavaly nyáron kétévnyi jó szereplés után nem tartottak rá igényt a Getafe CF-nél, 27 találattal végzett a góllövőlista élén. Remek teljesítményére a válogatottnál is felfigyeltek, sőt, vele utazik az Eb-re csapattársa, a Barca-nevelésű hátvéd, Fernando Navarro is.

Tavaszi feltámadásával a táblázat első felébe küzdötte fel magát az RC Deportivo, amely januárig csak négy alkalommal tudott győzni, helyzete pedig eléggé kilátástalannak tűnt szilveszter táján.

Az év elején az egyesület két kapusa botránya miatt került a középpontba, Gustavo Múnua megütötte Dudu Avatot, aminek következménye nemcsak az izraeli kapus sérülése, hanem a fegyelmi testület határozata szerint eltiltás is lett, így Miguel Ángel Lotinának a tartalékcsapattól kellett a nagyokhoz felvinnie a mindössze 20 éves Fabriciót, aki rögtön első mérkőzésén négy gólt kapott a Villarreal CF otthonában.

Ez jelentette azt a mélypontot, ami után tényleg csak jobb jöhetett, hat mérkőzés után a bűnösök visszatértek a csapathoz, az pedig jó iramban megindult felfelé a tabellán. A kék-fehérek hazai pályán a Real Madridot és az FC Barcelonát is legyőzve a kiesőzónából a kilencedik helyig verekedték magukat úgy, hogy az utolsó tíz fordulóban hatszor nyertek.

A szétesett csapategység helyreállása nagy energiákat szabadított fel. A Deporral azonos pontszámmal végzett a nyolcadik helyen az újoncként fantasztikus idényt produkált UD Almería, nem csoda, hogy a gárdát az élvonalba feljuttatott és ott remek eredményeket elért fiatal trénert, Unai Emeryt a napokban szerződtette a Valencia CF.

Nekik szintén a csapatmunka és a küzdeni tudás a fő erényük, tízszer is csak egygólos különbséggel nyertek, 21 olyan mérkőzésük volt, ami 0-0-ra, 1-0-ra, vagy 1-1-re végződött. A csapat szurkolói azonban aligha mérgelődnek a gólzáporos meccsek hiánya és a betonbiztos védekezésre épült taktika miatt.