Vágólapra másolva!
Dávid és Góliát küzdelmének ígérkezik a dél-amerikai labdarúgó Libertadores-kupa idei kiírásának döntője: a fináléban a kontinensen kiscsapatnak számító ecuadori LDU Quito és a több mint száz éves múltra visszatekintő brazil Fluminense mérkőzik meg egymással.

Az ecuadori egyetemi csapat - a klubot a quitói egyetem diákjai és oktatói alapították 1930-ban - általános meglepetésre jutott be a "dél-amerikai Bajnokok Ligája" döntőjébe, igaz, a kieséses szakaszban a szerencse is mellé szegődött: két döntetlen után tizenegyesekkel gyűrte le az argentin San Lorenzo együttesét és idegenben rúgott góllal jutott túl a mexikóvárosi sztárcsapaton, az Américán.

A kilencszeres ecuadori bajnok zsinórban ötödször szerepel Latin-Amerika legjobbjai között, de most először jutott tovább a negyeddöntőnél.

Az utolsó ecuadori csapat, amelyik bejutott a Libertadores-kupa döntőjébe, az egyenlítői ország legnépszerűbb csapata, a guayaquili Barcelona volt 1998-ban, de alulmaradt a brazil Vasco da Gamával szemben. Érdekesség, hogy az akkori ecuadori döntős hálóőre ugyanaz volt, aki most az LDU Quito kapuvédője: az immár 37 éves - ecuadori válogatott - José Cevallos.

A Fluminense a sorozat eddigi 12 mérkőzésén mindössze két vereséget szenvedett és kétszer játszott döntetlent úgy, hogy otthonában száz százalékos maradt, 16 rúgott és két kapott góllal. Az elődöntőben a tavalyi győztes Boca Juniorst búcsúztatta. Az Európában és Japánban is megfordult veterán csatár, Washington hat góllal vette ki a részét a bordó-zöld-fehér csapat meneteléséből.

A két együttes a csoportmérkőzéseken egyszer már megküzdött egymással az idei sorozatban; az a páros csata nem volt éppen gólzáporos: Quitóban gól nélküli döntetlen született, Rio de Janeiróban egy-nullra győztek a hazaiak.

Egy játékos-átigazolásokra szakosodott mértékadó német honlap szerint a riói alakulat keretének összértéke elérte az 50 millió eurót, míg ellenfeléé a kupamenetelés előtt ennek alig több mint a tizedét. A sikerek nyomán azonban rögtön bejelentkeztek európai csapatok a quitói játékosokért: már biztos például, hogy a csatár Joffre Guerrón a döntős összecsapások után átköltözik az öreg kontinensre; a Getafe játékosa lesz.

A braziloknál ketten tagjai a selecao keretének: a középpályás Thiago Neves és a védő Thiago Silva. Az ecuadoriaknál hatan is meghívót kaptak a válogatottba a Dél-Amerikában már javában zajló világbajnoki selejtezőkre.

Ami a hazai bajnoki küzdelmekben elért sikereket illeti, meglehetősen felemás mindkét csapat mérlege. A Fluminense, noha szűkebb pátriájában rendkívül sikeres - a csapat, amelynek becslések szerint csak Brazíliában kilenc millióan szurkolnak, 30-szor hódította el a riói állami bajnoki címet - az országos bajnokságban csupán egyszer, 1984-ben végzett az élen, s egyetlen kupagyőzelmet jegyez, éppen tavalyról. Az LDU Quito kilenc bajnoki címe elmarad a már említett Barcelona és az El Nacional (13-13 bajnoki cím), illetve az Emelec (10 elsőség) sikereitől.

A jelenlegi idényben teljesen ellentétes a két csapat hazai bajnoki szereplése: míg a Quito versenyben van a bajnoki címért, a Fluminense a brazil országos bajnokság eddigi hét fordulójában mindössze két pontot szedett össze, és az utolsó helyen szerénykedik; igaz, még van lehetőség a javításra: a pontvadászat 31 forduló múlva, decemberben zárul.

Az ecuadoriak esélyeit csökkenti, hogy az európaitól eltérő rendszerű - oda-visszavágós alapon lebonyolítandó - döntő első mérkőzését Quitóban, a Casa Blancaként (Fehér Ház) emlegetett 55 ezres stadionban rendezik magyar idő szerint csütörtök hajnalban. Az egy héttel későbbi visszavágó helyszíne a legendás riói Maracana stadion. Ha a két meccs után összesítésben döntetlen az állás, az idegenben rúgott több gól dönt, ha az is azonos - eltérően a nyolcad-, negyed- és elődöntők szabályaitól -, hosszabbítás lesz, s csak ezután jöhetnek a tizenegyesrúgások.