Takarítás helyett nyafognak a hosszú téli szünetben az NB I-es klubok

Az Európában szinte egyedüllállóan hosszú téli szünet egyértelműen rosszat tesz a magyar focinak, mégsem változik semmi évek óta. Megoldást jelentene, ha decemberben is rendeznének fordulókat, de az MLSZ-nél azt állítják: az ilyen irányú javaslataikat a klubok rendre lesöprik az asztalról. A Soproni Liga egyesületei ugyanakkor azt mondják, örömmel játszanának az év végén. Egy biztos: technikai oka nem lehet a három hónapnyi semmittevésnek, a december a sportpályák szakértője és a meteorológiai adatok szerint is alkalmas a futballra.

A múlt héten több NB I-es csapat kezdeményezte, hogy a pályák állapota miatt halasszák el a bajnokság most péntekre tervezett tavaszi rajtát, s az MLSZ versenybizottsága hétfőn helyt is adott a kérésnek. Az elmúlt években többször is előfordult már hasonló csúszás, pedig enélkül is Magyarországon tartják a leghosszabb téli szünetet a térségben.

"Miért kellett november huszonegyedikén befejezni a szezont, miért nem lehetett decemberben is játszani?" - csodálkozott rá a versenynaptárra legutóbb William McStay, az Újpest skót edzője, miközben a hazai futballszakemberek már évek óta egyetértenek abban, hogy a túl hosszúra nyúlt pihenő senkinek nem jó, sőt, egyes vélemények szerint ez a magyar foci fejlődésének legfőbb akadálya. A játékosok három hónap alatt teljesen elszoknak a tétmérkőzésektől, nehezen lendülnek újra formába, tavasszal szinte egy új bajnokság kezdődik, amelynek erőviszonyai olykor jelentősen átrendeződnek.

Csak a csehek hagyják abba novemberben

A környező országokban szinte mindenütt játszanak még meccseket decemberben, a szezon pedig - az NB I-hez hasonlóan - február második felében indul újra. Feltűnő, hogy csak a Magyarországnál északabbra fekvő Csehországban fejezik be az évet novemberben, de idén még ott is egy héttel tovább tartott az idény, mint nálunk. Februárban mindenütt előfordultak csúszások az elmúlt években, de összességében a február végi, március eleji kezdés reálisnak tűnik.

Téli szünet a környező országokban a jelenlegi idényben
Ország	Utolsó őszi forduló	Tavaszi rajt
Ausztria	december 12-14.	február 13.
Csehország	november 28-30.	február 20.
Horvátország	december 4-6.	február 26.
Lengyelország	december 11-12.	február 27.
Románia	december 12-14.	február 19-20.
Szerbia	december 12-13.	február 27.
Szlovákia	december 5-6.	március 6.
Szlovénia	december 9.*	március 6.
Ukrajna	december 12.	február 27.
Magyarország	november 22.	február 26.
* December 12-én még játszottak elmaradt meccset

Még szembetűnőbb a különbség, ha az európai csúcsbajnokságokat vesszük alapul (igaz, ezekben sokkal több pénz jut a pályák fűtésére, karbantartására). Németországban még december 20-án is játszottak két bajnokit, majd január 15-én ismét elindult a Bundesliga. A Serie A-ban még rövidebb a szünet, Marco Materazzi, az Inter hátvédje éppen arról nyilatkozott a hetekben, hogy hosszabb pihenő kellene a Serie A-ban, hogy a légiósok is hazautazhassanak és eltölthessenek pár nyugodt napot a családjukkal. Olaszországban december 20-án, majd január 6-án is rendeztek fordulót, Angliában pedig egyáltalán nem szakítják meg a bajnokságot téli szünettel.

Magyarországon ezzel szemben az elmúlt nyolc évben ötször (2003, 2004, 2005, 2009 és 2010 tavaszán) is halasztottak el mérkőzéseket, de volt, hogy teljes fordulót is, miközben már november végétől leállt a bajnokság.

Miért nem játszanak december közepéig?

"A kora tavaszi kezdés mindenképpen rosszabb, mint a késő téli befejezés" - mondta az [origo]-nak Buzogány Dezső, a Sportpázsit Kft. projektszervezője. "A hó olvadásával ugyanis fellazul a felső talajréteg, ezért a pálya könnyen tönkremehet, de sérülésveszélyes is. Másfelől a szélhámos időjárás bármikor megváltoztathatja a trendet. 2007 februárjában füvet kellett nyírni, olyan meleg volt, idén viszont fogalmam sincs, mikor lehet megkezdeni egy minőségi pályaépítési munkát. Mostanában inkább elhalasztanak egy meccset a pálya megóvása érdekében, mintsem utána hónapokig rossz minőségű és sérülésveszélyes legyen a talaj."

A halasztást kérő csapatok közül többen is arra hivatkoztak, hogy amikor letolták a pályáról a havat, valóságos mocsarat találtak alatta. Buzogány szerint azonban erről elsősorban maguk a klubok tehetnek. "Mivel a pályákat nem használják télen, ezért úgy viszonyulnak hozzájuk, mint valalami szezonon kívüli dologhoz, amivel nem is kell fogalkozni. Pedig ha folyamtosan takarítanák, akkor játszani is lehetni rajta."

A Debrecen a közelmúltban 18 millió forintért vásárolt egy, a hó letakarítására alkalmas gépet, amely a szakember szerint hosszú távon akkor is jó befektetés, ha esetleg később évekig nem kell majd használni.

Miért nem lép az MLSZ?

Egy tavaly márciusi interjúban Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is arról beszélt, hogy a hosszú téli szünet hátrányosan érinti a sportágat, és megígérte, hogy rövidesen napirendre tűzik a kérdést, ám érdemi változás azóta sem történt. Kovács István, az MLSZ versenyigazgatója szerint azért nem, mert a klubok három alkalommal is leszavazták az erre vonatkozó javaslataikat. "Nem tudunk mit tenni. Ha a 16 NB I-es klub nem akar decemberben játszani, akkor mi semmit nem csinálhatunk. Én nem látom az ő érdekeiket, azt látom, hogy ez a magyar futballnak rossz. Mi minden évben megpróbálunk egyeztetni, de a terveinket rendre lesöprik az asztalról" - mondta.

Kovács szerint a tavaszi rajt elhalasztása miatt is a klubokat terheli a felelősség. "Nem takarítják le a pályákról havat, megvárják, amíg leesik sok, aztán lesz ami lesz. Az egyszerűség kedvéért vegyük 100x70 méteresnek a futballpályát, ami hétezer négyzetméter. Ha erre 40 centi hó esik, az összesen közel háromezer köbméter, amit az altalaj nem tud befogadni. Ezért kellene már tízcentis havat is eltakarítani, amire mi folyamatosan figyelmeztetjük is a klubokat."

A versenyigazgató kiemelte, hogy most is az NB I-es bizottság kérésére döntött úgy az MLSZ, hogy egy héttel későbbre kerül a tavaszi forduló rajtja, pedig a halasztás egy sereg további problémát is felvet. "Például ha egy szurkoló másik városba utazik a csapata kedvéért, lehet, hogy hiába foglal szállodát. Más sportágakkal is ütközhet a program, ami nagy gondot jelenthet a vidéki városokban, ahol a kézilabda, kosárlabda rendkívül népszerű - és ha egyszer megcsúszik a program, akkor lehetetlenné válik az állandó egyeztetés a szezon további része során."

Ódzkodnak a rövid tavasztól az alulteljesítők

Berzi Sándor, a Videoton ügyvezető igazgatója tagadta Kovács vádjait, szerinte a csapatoknak nincs ellenére a decemberi halasztás: "Nem tudok arról, hogy ne akarnának év végén játszani. Lehet, hogy van egy-két ilyen klub, de nem hiszem, hogy ez az általános helyzet. Mi is azt szeretnénk, hogy ha minél rövidebb lenne a szünet a két szezon között, nyilván rugalmasan kellene ezt kezelni, de sokkal rövidebb kihagyás lenne ideális."

A hosszú téli szünet szakmai vonatkozásáról az ügyvezető Mezey Györgyöt idézte. A vezetőedző az mondta: "Több szempontból hasznos volt az edzőtábor, de nem az edzőtáborok jelentik a jövőt. Azok a riválisok, amelyekhez szeretnénk közel kerülni, komoly tétmeccseket játszanak egymás ellen, míg más bajnokságok csapatai edzőmérkőzések tömkelegét játsszák le a több hónaposra nyúló szünetben."

Ha viszont a magyar futball minden szereplője a rövid kihagyást pártolja, mi jelenti az akadályt? A kérdést Domonyai László, az MTK klubigazgatója válaszolja meg, szerinte a terveikhez képest gyengébben teljesítő klubok miatt nincsenek decemberi meccsek.

"Mi játszottunk volna decemberben is bajnokikat, hiszen 17-én még Magyar Kupa-meccsünk volt a Debrecennel. Volt egy kis vita, de végül lejátszottuk a meccset, jó pályán" - kezdte a klubigazgató. "Három éve előrehoztak két fordulót, akkor is jó pályákon rendezték a meccseket. Azok a csapatok ódzkodnak ettől, melyek a kitűzött céljaikhoz képest rosszul állnak, mert szeretnének igazolni, minőségi játékosokat hozni. Ha pedig ez sikerül nekik, akkor 13 helyett 15 tavaszi forduló áll a megerősített csapat rendelkezésére. Itthon és külföldön is létező jelenség, hogy őszhöz képest tavasszal komolyan javul egy csapat játékereje" - fejtette ki Domonyai.

A szakedzői diploma mellett a Kertészeti Egyetem mérnöki oklevelét is megszerző klubvezető hozzátette: "Saját tapasztalat, hogy decemberben ötből négyszer lehet játszani, februárban viszont ötből négyszer nem."

Domonyai úgy véli, nagyjából egy hónapos pihenő lenne megfelelő, ennek megoldása pénzkérdés, de nem lehetetlen: "Lehetne annyit áldozni a futballra, akár állami forrásokból is, hogy fűtött pályák és lelátók legyenek. Utóbbit holland mintára légbefúvó rendszerekkel lehet megoldani, a fűtött pályával együtt ez hozzávetőleg 150-160 millió forintba kerülne stadiononként, 16 csapattal számolva pedig hárommilliárdos nagyságrendet jelentene. Ennyibe kerül egyetlen tornacsarnok megépítése, viszont így lehetne egy hónapos szünet, mint a miénkhez hasonló éghajlatú Németországban. A tribünök fűtése is fontos, mert hiába van mérkőzés télen, a szurkolóknak nem mindegy, hogy mínusz öt vagy plusz nyolc fokban állnak végig egy kétórás meccset."

Februárban több a hó

Ha a pályák fűtésére nem is jut annagyi forrás, az Országos Meteorológiai Szolgálat ide vonatkozó statisztikái is azt támasztják alá, hogy nem lenne akadálya decemberi fordulók beiktatásának. Az [origo] azt tudakolta az intézmény Klíma osztályától, hogy az elmúlt tíz évben hány napon át borította három centisnél vastagabb hóréteg az országot decemberben, illetve februárban. A különbség nem elhanyagolható: februárban 30, decemberben viszont csak 19 napon került volna veszélybe a futball a hó miatt. Álnaiv kérdésünkre az intézet munkatársa elmondta: 2070 előtt nem számíthatunk mérhető változásra, azaz nyugodtan lehetne versenynaptárt tervezni az alábbi adatok alapján.

Három centiméternél vastagabb hóréteg az utóbbi tíz évben
Város	Februári napok	Decemberi napok
Győr	5	4
Budapest	7	4
Debrecen	8	3
Szeged	6	3
Szombathely	4	5