Túlélőművészek tömege érkezett az NB I-be

Egyszer már visszavonult középpályás, hatodvonalból igazolt csatár, egykor többre hivatott örök tartalékok - minden korábbinál több, közel félszáz külföldi labdarúgó szerződött télen a magyar bajnokságba. Meglepően sok akad közöttük, aki már játszott hazája válogatottjában, és egyre többen érkeznek Nyugat-Európából is, általában az alacsonyabb osztályokból.

A magyar élvonalban egyedül a ZTE kerete nem változott a február 20-án zárult átigazolási szezonban. Az MTK új szerzeményei mind magyarok, míg az Újpest igazolt ugyan külföldi játékost, ám a Slavia Prahától szerződtetett Dusan Vasziljevic jól ismert a hazai szurkolók számára, hiszen korábban játszott Békéscsabán és Kaposváron is. A többi 13 klub viszont mind erősített külföldről érkezett labdarúgóval - legalábbis az erősítés céljával igazolta le őket.

Csatár az olasz hatodosztályból

A listavezető Videoton elsősorban a hazai riválisoktól igazolt, de azért a montenegrói Milko Novakovicot is jónak látták megszerezni. A 21 éves középhátvéd a szerbiai Banat Zrenjaninban kezdte pályafutását, és már tizenévesen játszott a szerb élvonalban. 2008 nyarán átigazolt a másodosztályú FK Novi Sadhoz, ahol rendszeres játéklehetőséget kapott, összesen 14 mérkőzésen szerepelt. A jelenlegi idényt a montenegrói bajnokcsapatban, a Mogren Budvában kezdte, játszott az FC Köbenhavn elleni BL-selejtezőn (amit csapata 6-0-ra veszített el), és szerepelt három Eb-selejtezőn is az utánpótlás-válogatottal.

A Videoton legnagyobb riválisa, a DVSC-TEVA szintén csak egy légióst igazolt. A nigériai Etogo Essama Awoundza inkább a jövője, mint a múltja alapján lehet ígéretes. Az 1988-as születésű támadó azt mondja magáról, hogy szerepelt az Internazionale korosztályos csapataiban is, de ennek semmi nyomát nem találtuk - ami persze nem zárja ki a kijelentés igazságát. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a 2007-2008-as szezonban játszott a görög másodosztályú Haidariban, majd ezt követően Olaszországba szerződött, ahol a Serie D-s, azaz negyedosztályú Sestesében 23 bajnokin négyszer volt eredményes. Az ősszel pedig már a Campitello nevű gárdában focizott, amely a Campionao Eccelenzában, azaz az olasz hatodik vonalban szerepel.

Zátonyra futott tehetségek a Honvédban

A Honvéd hat új légiósa közül kettő is topligás múlttal rendelkezik, sőt, egyikük világbajnok, még ha csak korosztályos szinten is. A spanyol Pablo Coira 1999-ben lett világelső az U20-as csapattal, ahol olyan társai voltak, mint Iker Casillas vagy Xavi. A jobbhátvéd akkor a Celta játékosa volt (karrierjét a Compostelában kezdte), és a vigói csapatban összesen 42 mérkőzésen szerepelt a Primera Divisiónban 1999 és 2003 között. Ezután a másodosztályú Deportivo Alavéshez írt alá, majd kölcsönben pár meccsen szerepelt a Recreativo Huelvában is. A 2006-2007-es idényt a görög Arisz Szalonikiben töltötte, majd jött a harmadosztályú Castelldefels, aztán az Espanyol tartalékcsapata - de tavaly nyáron innen is elküldték. Honfitársa, Fernando Cuerda nem jutott el az élvonalig. A középhátvéd az egyik legjobb utánpótlással rendelkező spanyol egyesületnél, a Sevillánál nevelkedett (itt a később tragikusan elhunyt Antonio Puerta volt az egyik legjobb barátja). Több élvonalbeli klub tartalékcsapatában is megfordult: a Sevilla B után az Atlético Madrid és a Real Valladolid következett, ám az A kerethez sehol sem került fel. Az előző szezonban a görög Kavalában nyolc mérkőzésen játszott.

Az olasz származású, ám német állampolgár Angelo Vaccaro karrierje ennél ígéretesebben kezdődött, hiszen már 19 évesen bemutatkozott a Bundesligában, 2000 februárjában a Borussia Dortmund ellen az utolsó negyedórára állt be a VfB Stuttgartba. A tartalékok között a harmadik ligában olyan társai voltak, mint Alekszandr Hleb, Andreas Hinkel, Joannisz Amanatidisz és Kevin Kuranyi, akik később mind válogatottak lettek. Vaccarónak azonban nem sikerült az áttörés: 2002-ben elengedték az Unterhachingba, amellyel feljutott ugyan a Bundesliga 2-be, de ott egy súlyos sérülés miatt alig játszott. Két évet eltöltött az Augsburgban, majd hármat a Stuttgarter Kickersben, az előző idényben pedig az Eintracht Frankfurt második csapatában játszott. Karrierje során a harmadosztályban 163 bajnokin 57 gólt ért el, a második vonalban pedig kétszer volt eredményes.

A francia Gary Tavars is csak alacsonyabb osztályokban futballozott: hazájában az Amicale de Lucéban, majd a Chartes-ban, utóbbi akkoriban került fel a negyedik vonalba. 2006-tól kezdve Csehországban próbálkozott, de két szezon alatt egyetlen élvonalbeli bajnokin sem játszott a SIAD Mostban, csak a tartalékok között kapott lehetőséget.

Leltár

Összesen 42, az NB I-ben még nem szerepelt külföldi játékos igazolt Magyarországra a télen, közülük kilencen játszottak már hazájuk válogatottjában. Az újdonsült légiósok között nyolc afrikai van, 14-en érkeztek a volt Jugoszlávia területéről, hatan pedig az egykori Szovjetunióból (két-két grúz és ukrán, illetve egy-egy észt és litván). A topligás nemzeteket heten képviselik, közülük hárman angolok, ketten spanyolok, és akad egy-egy német és francia is - némi jóindulattal az egy szem északírt is ide sorolhatjuk.

Jean-Baptiste Akra Akassou

A kispestiek hatfős, új légióját az ukrán Pavlo Jancsuk teszi teljessé, aki szintén megfordult Németországban: a 2007-2008-as bajnokságban egyetlen találkozón játszott az akkor harmadosztályú St. Pauliban. A védő a Dinamo Kijevnél nevelkedett, de a nagycsapatban egyszer sem játszott, pályára lépett viszont az Obolony Kijevben és a román Arges Pitesti-ben is. Miután 2008 nyarán elhagyta Hamburgot, rövid ideig próbálkozott az UTA Aradnál és a Liberty Salontánál is.

Visszavonult középpályás a Fradiban

A Ferencváros is elsősorban külföldiekben látja az előrelépés lehetőségét, érthető módon elsősorban az angol vonal erős. Az Üllői úton nagy reményeket fűznek a 27 éves csatárhoz, Anthony Eldinghez, aki már jó néhány egyesületben megfordult. A Nottingham Forest akadémiáján nevelkedett, de a patinás klub nem kínált neki profi szerződést, így első felnőtt csapata az ötödosztályú Boston United volt, ahol négy évet töltött el, s menet közben kölcsönadták a Bedford Townnak és a Gainsborough Trinitynek is. Több helyen is szerepelt próbajátékon, így tesztelte a Tottenham Hotspur és a Bolton Wanderers is, majd 2003-ban a Stevenage Borough vette meg. Itt 106 bajnokin 50 alkalommal volt eredményes, aztán egy fél évet a Kettering Townnál töltött, hogy 2006-ban visszatérjen a Bostonhoz. Egy évvel később már a negyedosztályú Stockport County focistája volt, és olyan jól futballozott, hogy 2008 januárjában, az átigazolási időszak utolsó napján a Leeds United vette meg. Leedsben azonban nem kapott rendszeres játéklehetőséget, így fél év elteltével a Crewe Alexandrában kötött ki, de tavaly már kölcsönben a Lincoln Cityt és a Kettering Townt erősítette.

Honfitársa, Sam Stockley (a képen fehérben) tavaly novemberben bejelentette ugyan a visszavonulását, de januárban mégis másfél éves szerződést kötött a Ferencvárossal. A 32 éves hátvéd karrierje során közel 500 bajnokit játszott Angliában, a legnagyobb részét a Barnetben 1996 és 2001 között. 2001 júliusában az Oxford United 150 ezer fontért vette meg, de egy évvel később ingyen elengedték a Colchester Unitedhez, ahol 140 mérkőzést játszott. Volt olyan idény, amikor 58 meccsen szerepelt. 2006-ban került a Wycombe Wanderershez, ahol jobb- és balhátvédet is játszott, majd 2008-ban kis híján az amerikai bajnokságba, a Dallasba szerződött, de végül a Port Vale vette meg, amelyben a csapatkapitányi karszalagot is megkapta. Tavaly szeptemberben átadólistára tették, majd két hónappal később egy szemsérülésre hivatkozva bejelentette visszavonulását. Ezt követően megszerezte az UEFA C edzői licencet, és belekóstolt a sportújságírásba is.

Három volt válogatott is érkezett az Üllői útra. Tommy Doherty ugyan az angliai Bristolban született, de felmenői révén az északír válogatottban játszott kilenc mérkőzésen. Doherty 1996 és 2005 között a Bristol City profija volt, 200 bajnokin lépett pályára a klub színeiben. 2005-ben a Queen's Park Rangers vette meg, de ez a váltás nem jött be neki, a londoniak előbb a Yeowil Townnak, majd a Wycombe Wanderersnek adták kölcsön. Utóbbi klubnál nagyon elégedettek voltak vele, nem véletlenül, hiszen Doherty a 2006-2007-es idényben bekerült az angol negyedosztály hivatalos álomcsapatába. A Wycombe 2008-ban vette meg véglegesen, és a középpályás az előző szezonban ismét ott volt az év álomcsapatában a League Two-ban.

A szerb Djordje Tutoric egy alkalommal szerepelt hazája válogatottjában. A hátvéd 2007 novemberében, a Kazahsztán elleni Eb-selejtezőn kapott lehetőséget, amely teljesen tét nélküli volt, és Javier Clemente szövetségi kapitány tíz újoncot nevezett a mérkőzésre. Tutoric karrierje nagy részében a Crvena Zvezdában játékosa volt, de kilenc szezonból csak hármat töltött nevelőegyesületében, hiszen kölcsönadták a Jedinsztvo Ubnak és a Mladoszt Apatinnak is, egy idényt pedig a török Kocaelispornál töltött.

A Fradi új máltai csatárának neve már a leigazolása előtt sem volt ismeretlen, hiszen a szigetország válogatottja 2006 októberében az ő két góljával győzte le a magyar csapatot Eb-selejtezőn. André Schembri számára a futball családi örökség, apja és nagyapja is válogatott volt. Hazájában a Hiberniansban és a Marsaxlokkban szerepelt, és a külföldi érdeklődés éppen az ellenünk szerzett góljai után nőtt meg iránta. 2007 nyarán a német harmadosztályban szereplő Eintracht Braunschweig vette meg, ahol nem is teljesített rosszul, hiszen kilenc góllal zárt, de a következő idényben a Carl Zeiss Jenában már csak négy gólra volt képes, igaz, gyakran nem csatárként, hanem támadó középpályásként vetették be. Ősszel az osztrák élvonalban, az Austria Kärntenben próbálkozott, egyetlen gólt szerzett.

300 ezer eurót is fizettek a grúz csatárért

A győrieknél már az ősszel is rengeteg külföldi szerepelt, és a télen hat újabb légiós csatlakozott a klubhoz. Itt is akad két olyan játékos, aki elmondhatja magáról, hogy már volt válogatott. Semszedin el-Araicsi tavaly kétszer húzhatta fel a marokkói mezt. A hátvéd amúgy Belgiumban született, ott is kezdte pályafutását a RAEC Mons csapatában, ahonnan 2004 nyarán az akkor másodosztályú KV Roeselaréba igazolt. Miután feljutottak a legjobbak közé, további három idényen keresztül szolgálta a gárdát, majd 2008 nyarán az Excelsior Mouscronhoz írt alá. A győriek a klub megszűnésével ingyen szerezhették meg a rutinos védőt, aki 160 mérkőzést játszott a élvonalban. A bosnyák csatár, Eldin Adilovic a szlovén Goricától érkezett, de megfordult már a Cselik Zsenicában, az Interblock Ljubljanában, az Unirea Alba Iuliában, sőt, az azeri Mughanban is. Ő is egyszer játszott a válogatottban, mégpedig 2007-ben egy barátságos mérkőzésen.

Az ETO vezetősége most is előszeretettel igazolt a volt szovjet tagállamokból, januárban két grúz futballista szerződött Győrbe. A 21 éves védőt, Lasza Totadzét a Dinamo Kijevtől vették meg, igaz, ott csak a tartalékok között játszott, vagyis az ukrán második vonalban szerepelt, de előtte hazájában, a Gagra Tbilisziben egy szezont lehúzott az első osztályban is. Honfitársa, Vahtang Pancsava még 2007-ben 300 ezer euróért igazolt a Gagrából a francia Le Mans-hoz, ám a Ligue 1-ben egyszer sem lépett pályára, csak a tartalékok között mutathatta meg tudását. Az U21-es válogatottba azért így is rendszeresen meghívták, 15 mérkőzésen kilenc gólt ért el. Tavaly nyáron az ukrán Metaliszt Harkivba szerződött, és a Sturm Graz elleni Európa Liga-selejtezőn játszott is, a bajnokságban azonban már nem.

Fehéroroszországból érkezett, de brazil nemzetiségű Nicolas Ceolin, akit a Neman Grodnótól vettek meg a győriek. A 23 esztendős támadó otthon a Vitóriában és az Uniao Barbarensében szerepelt, és 2005-ban jött át Minszkbe, ahol a Darida és az MTZ-RIPO színeiben három év alatt 12 gólt szerzett. A győriek hatodik új légiósa macedónnak vallja magát, annak ellenére, hogy korábban játszott a szerb U19-es válogatottban is. Gjorgji Mojszov a Partizanban kezdte pályafutását, de a belgrádiaknál csak az ificsapatban szerepelt, felnőttként már a Peliszter Bitolát, a Vardar Szkopjét, a Rabotnicskit és a román Otelul Galatit mondhatta klubjainak.

A pápai csatár Messi ellen is játszott

A Lombard FC Pápánál felmerült a dél-amerikai erősítés lehetősége is (Véber György Kolumbiában járt a télen), de végül egy nigériai játékos érkezett. David Abwo 1986-ban született, és otthon az Enyimbában játszott, mégpedig olyan jól, hogy 2005-ben tagja volt az U20-as világbajnokságon ezüstérmet szerzett válogatottnak, az argentinok elleni döntőn is pályára lépett. Meg is vette a török Genclerbirligi, ahol fél szezon alatt mindössze egy gólt rúgott, ennek ellenére a francia másodosztályú Dijon szerződtette. A Ligue 2-ben két év alatt két gólt lőtt, majd a harmadosztályú Créteil-Lusitanos lett a klubja, a Pápa innen szerezte meg.

Ismert nevű labdarúgót igazolt a Haladás, hiszen El Hadji Dioufot senkinek sem kell bemutatni - a szombathelyiek azonban nem a sokszoros válogatott szenegáli csatárt szerezték meg, hanem hét évvel fiatalabb névrokonát. Ez a Diouf 19 évesen hagyta ott Szenegált az AEK Athén kedvéért, amelyben négy bajnokin pályára is lépett, azonban az AEK rendre kölcsönadta őt. Megfordult az Ilisziakoszban, a Anajenniszi Karditszában, legutóbb pedig a portugál Vitória Setúbalban focizott. Az ősszel három bajnokit játszott a portugál élvonalban.

Nagyobb rutinnal rendelkezik a Haladás másik új légiósa, a francia Jean-Baptiste Paternotte, aki 2001 és 2005 között a Roye játékosa volt, és a klubbal az ötödik vonalból egészen a harmadosztályig menetelt. Ezután két évig a negyedosztályú Compiegnere-ben játszott, és innen vette meg a belga Tubize 2007-ben. Paternotte a belga első osztályban is rendszeresen pályára lépett, de a csapat kiesését követően fél évre kölcsönadták az Olympic Charleroi-nak, amely később végleg megszerezte.

Kecskemétre két új légiós érkezett, mindketten az egykori Jugoszlávia területéről. Kettejük közül a szlovén Ales Kokot az ismertebb, a 30 éves balhátvéd tízszeres válogatott. 2004-ben debütált, legutoljára pedig 2008-ban kapott meghívót, igaz, kilencszer csak barátságos mérkőzésre. Klubszinten 1997 és 2005 között a Goricában szerepelt, majd négy évet lehúzott a Bundesliga 2-ben. Két idényen keresztül a Greuther Fürthöt erősítette, majd a Wehenben játszott. Tavaly nyáron hazatért az Interblock Ljubljanába, de már októberben felbontották szerződését, így ingyen igazolható volt.

A bosnyák Dalio Memic fiatal kora ellenére (19 éves) fél Németországot bejárta, szerepelt a Waldhof Mannheimnél, a Hoffenheimnél és a Nürnbergnél is, de majd mindenhol csak a tartalékok között. Csak két összecsapáson vetették be a felnőtteknél, Mannheimben a 2008-2009-es idényben az utolsó két fordulóban kapott lehetőséget. Ennek ellenére hazája korosztályos válogatottjába rendszeresen meghívót kap.

Ismeretlen külföldiek a Fáy utcában és Kaposváron

A Vasasnál egycsapatnyi külföldi járt próbajátékon a télen, és állítólag kis híján Angyalföldre költözött a Real Madrid klasszisának, Kakának az öccse, Digao is, de végül csak két új légióst igazolt a klub. Egyikükről, a szerb Dusan Mileusnicról semmit sem tudni azon kívül, hogy 1984. november 30-án született, az algériai Karim Benunesz viszont válogatott labdarúgó. A lille-i születésű játékos a helyi egyesületben kezdte karrierjét, de az ificsapatból kiöregedve nem tartottak rá igényt, így aztán nyakába vette a világot. Körútját a dán Ölstykkében kezdte, majd jött a katari Al-Karitijat, a hazai ES Setif, és a franca harmadosztályú L'Entente SSG. Nem csoda, hogy a válogatottba is a Lille tartalékjai közül hívták meg, még 2003-ban. Legutóbb a kínai Hangzhou Greentownban játszott.

A kaposváriak igazolásai sem ismert arcok a nemzetközi piacon. A 20 éves bosnyák csatárról, Daniel Csulumról legalább azt tudni, hogy játszott a Zrinjski Mosztarban, ősszel pedig hazája második vonalában a Drina Zvornikban. A másik két szerzeménynek azonban még a neve sem egyértelmű. Az egyes források szerint Trevisóból, más információk szerint Triesztből érkezett olasz játékos hol Gabriel Fabriesként, hol pedig Gabriel Fabrisként jelent meg - habár az előbbiből volt több.

A belgrádi FK BASZK-tól igazolt futballista keresztneve pedig biztosan Dragan, de hogy Atanasevicnek, Antanasievicnek vagy Atanasijevicnek hívják, azt biztosan csak ő tudja. A klub honlapja utóbbi néven említi, így egyelőre maradjunk ennél.

Volt Arsenal-ifi Diósgyőrben

A kiesés ellen küzdő Diósgyőr alaposan megerősítette keretét, az új szerzemények között négy külföldi van. Közülük az angol szélsőt, Rohan Rickettset (a képen hátul) érdemes kiemelni, aki egy időben közel állt ahhoz, hogy hazája nagyválogatottjában is bemutatkozzon. A 27 éves középpályás az Arsenalnál nevelkedett, ahol 2000-ben és 2001-ben is ifjúsági FA-kupát nyert, de a felnőttek között csak egy ligakupa-mérkőzésen szerepelt. 2002-ben aztán némileg váratlanul a helyi rivális Tottenhambe igazolt, ott remekül ment neki a játék, olyannyira, hogy az akkori szövetségi kapitány, Sven-Göran Eriksson asszisztense, Tord Grip többször is miatta ment a csapat bajnokijára. Miután azonban Glenn Hoddle távozott a klubtól, Ricketts kiszorult a csapatból, és jött a kölcsönadások időszaka: játszott a Coventry Cityben és a Wolverhamptonban is. Utóbbi végleg meg is vette, de két év után nem tartottak rá igényt, így Rohan a Queen's Park Rangersben, majd a Barnsleyban is kipróbálhatta magát. 2008-ban Észak-Amerikába, a Toronto FC-be szerződött, ahol a 2008-as bajnokságban négy gólig jutott, tavaly azonban már alig játszott, és a nyáron fel is bontották a szerződését. Az Aberdeen tesztelte, de anyagi okok miatt nem vette meg, a Diósgyőrnek viszont sikerült vele megegyeznie.

A diósgyőriek kapusposztra válogatott játékost vettek Mindaugas Malinauskas személyében. A litván 2007-ben és 2008-ban is egy-egy mérkőzésen szerepelt a nemzeti csapatban, eddigi karrierje során nem mozdult ki a Baltikumból.

A Zalgiris Vilnius, az FBK Kaunas és a Silute hazai pálya volt számára, legutóbb pedig a lett Tranzits Ventspils kapuját védte. Malinauskasnak a horvát Ivan Radossal kell megküzdenie a posztért, ő az elmúlt két idényben a Croatia Sesvetében szerepelt hazája élvonalában, de előtte védett az NK Zagrebben, a Samoborban és a Moslavinában is. A védelembe érkezett még a horvát Igor Gal, aki hazájában több mint 100 élvonalbeli meccset játszott. Nagy részét a Slaven Belupóban, ám 2005 és 2008 között a Hajduk Splitet erősítette. Egy fél évet a török Rizesporban is eltöltött, tavaly nyáron pedig visszatért a Slaven Belupóhoz, ahol így Csizmadia Csaba is a csapattársa volt.

Csapatra való külföldi a Nyírségben

A Nyíregyháza mestere, Szentes Lázár még decemberben kijelentette, hogy szinte a teljes csapatot le fogja cserélni, és nem csak a levegőbe beszélt: összesen kilenc új külföldi focista érkezett. A francia születésű, ám algériai Fuad Buguerra rendelkezik a legmeggyőzőbb előélettel: a csatár a Nantes híres akadémiáján nevelkedett, és a 2004-2005-ös idényben öt meccsen szerepelt is a Ligue 1-ben. 2006 nyarán aztán a tunéziai Club Africainbe szerződött, ahol ontotta a gólokat, és ennek köszönhetően kétszer a válogatottban is pályára léphetett. Hiába játszott azonban remekül Tunéziában, egy év elteltével hazaigazolt az USM Annabába, ahol már korántsem volt olyan eredményes. Ezt a klubot tavaly hagyta ott a JSM Bejaia kedvéért, a nyírségiek innen csábították el.

Buguerrának lesz kivel beszélgetnie anyanyelvén, hiszen a Nyíregyháza a szintén francia-algériai Abdelali Naszim Musztafát is leigazolta. Ő is Franciaországban látta meg a napvilágot, és a Niortnál kezdte a pályafutását, de itt négy év alatt csak kilenc bajnokin játszott a másodosztályban. Tovább is állt az amatőr Gaphez, ahol legalább rendszeresen pályára lépett. Az előző szezonban Algériában, az USM Blidában játszott.

A Níregyháza az észt piacot is szemmel tartotta, ami két újabb igazolást is eredményezett. A 25 éves hátvéd, Martin Hurt szinte az összes korosztályos észt válogatottban szerepelt, és klubszinten is bejárta fél Észtországot: a Lelle, a Tervis Pärnu, a Warrior Valga, a Tulevik Viljandi, a Flora Tallinn és a Nömme Kalju is a volt klubjai közé tartozik. A sok transzfer ellenére azért 160 élvonalbeli bajnokit lehúzott nyolc év alatt.

A brazil Diego Balbinot klubtársa volt Hurtnak a Nömme Kaljunál, a 26 éves támadó alacsonyabb osztályú hazai egyesületek (Esportivo, Clube Confianca, Sertaozinho) után 2007-ben egy váratlan húzással a hongkongi Shek Kip Mei SA nevű csapatnál (amelyet Workable FC-nek is szoktak nevezni) kötött ki. Innen 2008-ben a spanyol negyedik vonalban vitézkedő Atlétic de Ciutadellába szerződött, ami már elég közel volt Észtországhoz.

Ha már a messzi tájaknál járunk: a montenegrói középhátvéd, Petar Stanisic Kazahsztánból érkezett Magyarországra. A védőt a Kajrat Almatitól vették meg, előtte a hazai bajnokságban az OFK Petrovacban futballozott.

Peter Struhárért viszont nem kellett ilyen messzire menni, a szlovák hátvéd Csehországból érkezett. A 26 éves Struhár 2005 és 2009 között ráadásul a Slovan Bratislava profija volt, igaz, a pozsonyiaknál nem nagyon játszott, annál inkább kölcsönben az Artmedia Petrzalkában. Tavaly nyáron vette meg a cseh 1. FC Slovácko, ahol az ősszel tíz bajnokin szerepelt.

A szerbek sem maradhattak ki a nyíregyházi erősítésekből: a szabadkai születésű Predrag Bosnjak évekig az FK Novi Sadban játszott, igaz, az ősszel a szerb második vonalban csak két bajnokin vetették be. A szintén hátvéd Zeljko Kovacevic már nagyobb rutinnal rendelkezik: miután két évet lehúzott a Boracs Csacsakkal a másodosztályban, 2003 és 2007 között a Szmederevo színeiben pontosan 80 bajnokin játszott a legjobbak között. Ezután két szezonon keresztül a macedón Rabotnicskiben légióskodott, három nemzetközi kupameccsen is pályára lépett, majd hazatért a Szmederevóba. És természetesen Ukrajna sem marad ki a sorból a 31 éves kapust, Volodimir Ovszijenkót a másodosztályú Naftovik-Ukrnafta Ahtirkától szerződtették, de korábban védett az Obolony Kijevben is.

www.global-soccer.eu