Miért bundázhatnak a magyar focisták?

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete a fogadási csalásokkal kapcsolatos, anomin kutatást végzett a magyar NB I, NB II és NB III bajnoki osztályokban szerződtetett 321 játékos részvételével.

A válaszokból kiderül, hogy mindössze 11 futballista hallotta, hogy valaki a klubjáról bizalmas, belső információkat osztott meg kívülálló személlyel az elmúlt 12 hónap során. A tizenegy futballistából kilenc szóbeli információ-átadásnak volt a fültanúja, ketten a közösségi médiában, egy fő pedig "egyéb módon" értesült erről. Mindez azt jelenti, hogy a kommunikáció általában nélkülözi a modern technika vívmányait, a bundaügy beavatottjai érezhetően kerülik a dokumentálható kapcsolattartást.

A megkérdezettek többsége (157 fő, 52 százalék) úgy látja, ha egy meccs fogadási csalásban érintett, akkor egy kívülálló személy lehet a legfőbb felbujtó. Sokan (108) azonban úgy vélik, hogy a játékosok is kezdeményezhetik a meccsek befolyásolását, a játékvezetőkre és a klubvezetőkre, klubnál dolgozó tisztségviselőkre egyaránt öt-öt százaléknyian (16-16 fő) gyanakodnának. Habár ezek a kisebbség válaszai, mégis figyelemre méltó, hogy megjelent az a feltételezés, hogy a bundaügyek nem szorítkoznak csupán a labdarúgókra.

A válaszadók több mint egyharmada szerint (35,27%) a fogadási csalásokra elsősorban az egzisztenciálisan bizonytalan közegben élő játékosok vehetők rá. A válaszolók egynegyede (24,72%) úgy gondolja, hogy a bundázókat a könnyű pénzkereseti lehetőség motiválja.

A megkérdezettek 37,37 százaléka szerint a játékosok a környezetük nyomására válhatnak a manipulálás szereplőjévé. Megdöbbentő, hogy ezen belül a kérdésre válaszolók 10,5%-a szerint a labdarúgók személyét, vagy a családját érő fenyegetés áll a mérkőzések manipulálásának a hátterében. A játékosok 3,35 százaléka a klubvezetés nyomását is okként jelölte meg, ezzel utalva arra, hogy a felbujtók között lehetnek klubvezetők, illetve a klubnál dolgozó tisztségviselők is.

A HLSZ megkérdezte a játékosokat, hogy játszottak-e már fogadási csalásban érintett meccsen, amire a focisták hét százaléka (24 fő) igennel válaszolt. Arra viszont csak négyen mondtak igent, hogy tisztában voltak a bundázás tényével, ezek szerint a játékosok általában nem tudtak arról, hogy lefixált találkozón szerepelnek.

A nagyszámú bizonytalan ("nem tudom, hogy játszottam-e már bundameccsen") válasz azt is jelentheti, hogy utólag, a nyilvánosságra került esetek ismeretében még azok a játékosok is elbizonytalanodtak a mérkőzések tisztaságát illetően, akik nem rendelkeztek információval egyetlen bundameccsről sem.

A bizonytalan válaszok oka az is lehet, hogy a fogadóirodák kínálta lehetőségek között számtalan olyan esemény található, ami egyáltalán nem kötődik a találkozó kimeneteléhez (például, melyik csapat végzi el az első szögletrúgást, lesz-e kiállítás a mérkőzésen, melyik csapat kapja az első sárga lapot, melyik csapat rúgja az első vagy utolsó gólt.) Az ilyen eseményekre való fogadási kínálat lehetővé teszi, hogy adott esetben a beavatott játékosok a nyilvánvaló bunda látszata nélkül teljesítsék a megbízó kívánságát. Éppen ezért lehetséges, hogy a fogadási csalás kapcsán be nem avatott labdarúgók abban a tudatban játsszák végig a meccset, hogy nem történt bundázás.

Öten úgy nyilatkoztak, hogy az elmúlt 12 hónapban megkeresték őket manipulálás céljából, ugyanakkor a következő kérdésre adott válaszokból az derül ki, hogy nem mertek a játékosok őszinte választ adni, hiszen a bundázás céljából megkeresett öt játékos helyett 37 fő jelölte be azt a választ, hogy tudott a megkeresésről, de nem jelentette azt. Ebből következően biztosak lehetünk abban, hogy több játékost (megbecsülhetetlen számút) kerestek meg annál az öt játékosnál, akik elsimerték, hogy megpróbálták őket bundázásra bírni.

A focisták hat százalékának (18 fő) volt olyan érzése az elmúlt 12 hónapban, hogy bundameccsen játszik. Többségük (65%) egyszer gondolta ezt, közel egyharmaduk kettő-öt esetben, egy fő pedig 5-10 esetben. A fogadási csalások jelenlétét több alkalommal valószínűsítők 35%-os aránya arra int, hogy a válaszadó labdarúgók közül sokan feltételezik a fogadási csalások ismétlődő jelenlétét a magyar bajnokságban.

A HLSZ részletekben adja közzé a 17 kérdésre kapott válaszokat, a fenti reakciók a cikksorozat első és második második részeként jelentek meg a szervezet weboldalán hétfőn, illetve kedden.