Egy elveszett cipő és nyolc gól - zokoghattak Pesten a máltaiak
A nyárra sokáig azt mondták a fociszurkolók, hogy „uborkaszezon", és csak edzéseken, felkészülési mérkőzéseken lehetett látni a játékosokat. Aztán megjelent az Intertotó Kupa, melybe országonként nevezett egy-két csapat, majd a '90-es évek elejének politikai változásaival, és az ezzel járó országosztódásokkal úgy megnőtt az európai bajnokságok száma, hogy a nemzetközi kupákban való indulásért már selejtezőket is rendeznek. Nyáron. A magyar csapatoknak a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában (illetve annak elődjében az UEFA Kupában) az 1994-95-ös kiírás óta kell rendszeresen részt venniük a selejtezőkben, és sokszor a nyaraló szurkolók csak a hazaérkezésük után értesültek egy-egy csapat eredményéről. Ma induló sorozatunkban a magyar csapatok legemlékezetesebb nyári selejtezőit elevenítjük fel.
Kevesen emlékeznek rá, hogy már az említett "országosztódások" előtt is kényszerültek magyar csapatok selejtezőre. A Bp. Honvéd 1980-ban az elsőszámú kontinentális sorozatban, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában, a mai Bajnokok Ligája elődjében. Abban az évben 32 UEFA tagállamban volt pontvadászat, de mivel
a címvédő Nottingham nem lett első Angliában, így 33 csapat állt rajthoz.
Ilyen gyakran előfordult, így ebben az esetben a 32-es tábláért rendezni kellett egy selejtezőt. Vicces, hogy az ebben szereplő két gárdát nem a leggyengébbek közül sorsolták ki. Pl. két évvel korábban a francia bajnok Monaco, és a már formálódó világverő román bajnok, a Steaua Bucuresti játszotta.
1980-ban a Honvédnak kellett selejtezőt játszania nyáron a BEK-ért. Szerencsére a mezőny egyik leggyengébb tagjával. A máltai La Vallettaval.
Ez a csapat rendre nagy verésekért járt Magyarországra.
Az Újpesti Dózsa 1961-ben 10-2-re , az FTC 1972-ben 6-0-ra, a Szombathelyi Haladás 1975-ben 7-0-ra győzött ellene.
Vagyis nem tűnt komolyabbnak a mérkőzés, mint egy nyári felkészülési találkozó. Ám a bajnokságból addigra már lement két forduló, és éppen a BEK-selejtező napján rendezték a harmadikat. Budapesten három elsőosztályú találkozó volt azon a szombati napon, ráadásul a Ferencváros-Diósgyőrt és a Vasas-Dunaújvárost egyidőben rendezték a Honvéd fontos csatájával. Nem csoda, hogy
a Népstadionban összesen 1500-an tekintették meg a máltaiak vendégszereplését.
A Honvéd felajánlotta mindkét pályaválasztó csapatnak, hogy rendezze a meccsét legnagyobb arénánkban, de egyikük sem akart közös mérkőzést a bajnokkal. Egyébként az Üllői úton 20000-en, a Fáy utcában 4000-en voltak aznap az NBI-es meccsen.
Tichy Lajos volt akkor a bajnokcsapat vezetőedzője, aki ezt mondta a találkozó előtt:
Biztos győzelmet várok, de ez nem jelenti azt, hogy lebecsüljük ellenfelünket. Jó játékkal akarunk kirukkolni, s örömet szerezni szurkolóinknak. Úgy érzem, sikerülni fog."
Sikerült! A Honvéd kiütötte a La Valletta-t!
Bp. Honvéd-La Valletta 8-0 (4-0)
Népstadion, 1500 néző.Vezette: Ramiz (Arsen, Lulzim) (mindhárom albán).
Bp. Honvéd: Gujdár - Paróczai, Kocsis, Garaba, Varga - Gyimesi, Nagy Antal - Bodonyi, Esterházy, Dajka, Kuti.
Edző: Tichy Lajos.
La Valletta: Mefsud - Gauci, Cassar, Fenek, Curmi - Darmanin, F. Faruggia, M. Faruggia - E. Seychell, Cristiano, Seychell.
Edző: Giovanni Callejo.
Csere: Nagy helyett Lukács a szünetben.
Gólszerző: Bodonyi a 2. percben, Garaba a 4. percben, Esterházy a 26. percben, Kocsis a 43. percben, Dajka az 53. percben, Dajka az 54. percben, Varga (11-esből) a 86. percben, Varga a 90. percben.
Szögletarány: 14:0 (10:0) a Bp. Honvéd javára.
A máltai csapat nemhogy az NBI-ben, de talán még a magyar másodosztályban sem tudott volna tisztességes eredményt elérni. Edzője egyébként elmondta, hogy a mérkőzés előtt csak három héttel kezdte el a felkészülést, ráadásul az előző évi keret (mely ugyebár bajnok lett) jelentősen átalakult. És ha ez nem lett volna elég baj a képzetlen focistákból álló társaság számára, akkor még a Budapestre érkezésekor is szembesült egy kellemetlen szituációval. Egyik legjobbjának, Magrónak a csomagja a magyar főváros helyett Tunézia fővárosában landolt. Benne a focicipőjével, és a hatos mezével. Akkor ez még így ment:
a focista becsomagolta a felszerelését, és ha az Budapest helyett Tuniszban landolt, akkor nem tudott pályára lépni BEK-selejtezőben.
Egyébként Magro így járt jobban, mert megúszta a máltai csapat újabb magyarországi megalázását.
A Honvéd már a negyedik percben 2-0-ra vezetett, majd – keretbe foglalandó a meccset – az utolsó négy percben is két gólt szerzett. Közte meg további négyet, így lett a vége 8-0. Tichy Lajos nem is lehetett elégedetlen, bár azért igyekezett a „földön maradni":
Helyenként jól játszott a csapat, s ami a számunkra fontos, eredményesen. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy akadtak a mérkőzés közben indítási, átadási, átvételi, egyszóval: technikai hibák"
Giovanni Callejo, a La Valletta vezetőedzője is tudta, hol van a helye csapatának:
Az eredmény mutatja a két csapat közti különbséget. Máltán nehezebb dolga lesz a Honvédnak."
Nem lett nehezebb! Szeptember 3-án Esterházy Márton két, Bodonyi Béla egy góljával 3-0-ra nyert Vallettaban, és 11-0-s összesítéssel jutott a legjobb 32 közé.
Ez a selejtező az UEFA történetében gyakran előforduló „megmagyarázhatatlan" kategóriába tartozik. Elég csak a Honvéd összeállítását megnézni! Nemcsak sokszoros válogatott minden játékos, de
a többség éveken keresztül meghatározó szerepet is játszott nemzeti 11-ünkben.
A jelen focirajongója által talán legkevésbé ismert Kuti László is kilencszer, Lukács Sándor tízszer öltötte magára a címeres mezt.
Vicces volt ezt a csapatot selejtezőre kényszeríteni, úgy, hogy a legjobb 32 között ott volt „alanyi jogon"
az izlandi Íþróttabandalag Vestmannaeyja, a luxemburgi Jeunesse Esch, vagy az észak-ír Linfield.
Biztosan nem volt 5-6-nál több jobb csapat abban a mezőnyben, mint a Honvéd. Ezt a következő körben bizonyította is, amikor kettős győzelemmel búcsúztatta a portugál Sportingot. Kár, hogy a legjobb 16 között a későbbi döntős Real Madriddal került össze.