Egy búvár tízperces rémálma

A michigani Consumers Energy hőerőművének csatornahálózatában tett több mint egy kilométeres utazás halálközeli élmény lehetett a búvár számára, de korábban ennél sokkal tragikusabb végű baleseteket okozott az erőmű.

A hetvenes években számos úszó fulladt meg, akik a Michigan-tóba ömlő meleg vízáramlatban lubickoltak - a víz ugyanis túl messzire vitte őket, ahonnan már nem tudtak a partra úszni. A Comsumers vállalat eddig azt hitte, hogy a veszélyhelyzeteket megelőzhetik a csövek ki- és beömlő nyílásainak víz alá vitelével. Egészen július 2-ig minden rendben is volt, amikor egy búvárt, Joan Eddyt beszippantotta a cső egy törésén keresztül a csatornahálózat.

Az áldozat 4000 láb (több mint egy kilométer) hosszú "utazást" élt át a vaksötét csővezetékben, ami körülbelül tíz percig tartott, míg végül felszínre bukkant az erőmű területén belül levő víztározóban, Grand Haventől öt mérföldnyire. A tapasztalt búvár, Dennis Festerling állítja, nem nehéz elképzelni, mit élhetett át Joan Eddy, ahogy az ismeretlen végzet felé sodorta a víz: "Azt hiszem, én úgy éreztem volna, hogy meghalok. Azt képzeltem volna, hogy apró darabokra szaggat majd valami."

Ehhez képest a 40 esztendős áldozat megúszta az egész kalandot egy orrvérzéssel. Nem kért orvosi segítséget a baleset után, és sem ő, sem pedig a férje nem voltak hajlandók nyilatkozni a történtekről. A Consumers szóvivője, Dennis McKee úgy nyilatkozott, hogy Joan kitörő örömmel ünnepelte, hogy túlélte az utazást, miután kijutott a vízből. Nagyjából 13 méteres mélységben búvárkodott egy kilométernyire a parttól a férjével és egy másik párral, amikor eltűnt és keresni kezdték.

McKee elismerte, hogy a csővezeték beömlőnyílása hetekkel korábban rongálódott meg a tó mélyén. Az egyik közel egyméteres átmérőjű csövet tartó csapok elnyíródtak, és nagyjából kétméteres lyuk keletkezett, amelyen keresztül a vezeték magába szippantotta a búvárt. Ezután került be a 2,5 méteres csővezetékbe, ahol a másodpercenként kétméteres sebességgel áramló víz sodorta tovább.

A Consumers megpróbálta kijavítani a csővezeték hibáját, ám a rossz idő hátráltatta a munkát. McKee úgy fogalmazott, hogy a javítás nem hetek, hanem napok kérdése. A víz szivattyúzására azért van szükség, mert hűtővízként használják az erőműben. McKee hozzátette, hogy felülvizsgálják a biztonsági rendszerüket, szükséges-e további módosítás, például víz alatti figyelmeztető táblák kihelyezése. Az illetékes szervek West Michiganben mind állítják, hogy a víz alatti csöveket mindig védőrácsokkal látják el. McKee szerint a Consumers mostani megoldása a víznyerésre sokkal biztonságosabb, mint a régi, amikor a vizet a felszín közeléből szivattyúzták.

1977-ben az Ottawa megyei seriff őrjáratokat indított a Windsnest Parkban - itt történt a mostani búvárbaleset is -, miután több halálos baleset történt a meleg víz beömlőjénél. A parkban 13 halálesetet és 125 mentést tartanak számon a csővezeték közelében. A helyi búvárok szerint az a környék mindmáig népszerű a búvárok és horgászok körében egyaránt, mert a meleg vizű "buborékolás" odavonzza a halakat.