Társoldalunk:

Nílusi kalandok és egzotikus hastáncosnők Egyiptomban

2004.10.25. 15:19

Sok egzotikus útra vágyó turista a különféle rémhírek miatt sokat gondolkozik azon, hogy vajon érdemes-e ellátogatni Egyiptomba - a sivatag, a fáraók, a csodás tengerpart no meg a bámulatos ókori építmények és szemrevaló hastáncosnők országába. Való igaz, az északkelet-afrikai országban nem megy mindig minden zökkenőmentesen, ám ha optimistán és kalandvágyó hangulatban indulunk útnak, akkor a tengerparti fürdőzés és a nílusi hajóút során felejthetetlen élményekkel gazdagodhatunk.

Menjünk nyaralni Egyiptomba! Miért éppen Egyiptom? Ez a közel tízezer éves ország az első nagy civilizált kultúrák egyike az emberiség történelmében. Sok mindent megélt már - kezdve az istenek uralkodásával, az emberi fáraók korától, ami azért eltartott néhány ezer évig (Kr. e. 3000-332) a görög, majd a római uralom után (Kr. e. 331-Kr. u. 639) egészen az arab hódításig. A sokistenhit, a kereszténység és a muzulmán vallás mind otthagyta a keze nyomát Egyiptom történelmi épületein. Az idelátogató turista sokszor egyfajta kulturális tudathasadást vesz észre magán a sokarcú történelmi helyeken barangolva. A másik oldalról viszont Egyiptom egy csodálatos olvasztótégelye a különböző koroknak és vallásoknak.

Az egész azzal kezdődött, hogy a Napisten megteremtette az isteneket verítékéből és az embereket a könnyéből. De hogy ne legyen ilyen egyszerű; három alakja is volt a Napistennek: Heper a felkelő nap (jelképe a szent szkarabeusz bogár), Ré a déli nap, Atum a lenyugvó nap. Atum leszármazottai voltak Geb, a Föld istene és Nut, az ég istennője.

Forrás: [origo]
A Nílus partja
Ne feledkezzünk meg azért a Holdról sem, amelyet Ré éjszakai helytartójának véltek az egyiptomiak. Folytatva a történetet, Gebnek és Nutnak három gyermeke volt: Ozirisz, Ízisz és Széth, akik közül Ozirisz örökli a trónt apja halála után, és feleségével, Ízisszel együtt uralkodnak nagy egyetértésben. Ozirisz megtanította az embereket a földművelésre és a vallás gyakorlására is, amiért a nép igen boldogan élt. Erre lesz féltékeny testvérük, Széth, aki egy ládába zárja Oziriszt, és beleveti a Nílusba.

Ízisz a keresésére indul, és meg is találja a koporsót Fönícia partjainál. Széth haragjában 14 darabra vágja Ozirisz testét, és szétszórja Egyiptom-szerte. Ízisz ezt követően megkeresi mind a 14 darabot és egyenként eltemeti azokat, de még előtte a halálában is termékeny Ozirisz megnemzi Hóruszt.

Forrás: [origo]
Egyiptomi hieroglifák (Edfu)
Hórusz felnőttként bosszút áll apja gyilkosán, Széthen, aki a harcban elrabolja Hórusz szemét. Hórusz visszaszerzi azt, és kasztrálja Széthet. Végül Hórusz kerül a trónra, aki minden fáraók őse lesz. A sólyomként ábrázolt Hórusz ölt testet minden későbbi királyban. Gyakorlatilag ha ezeket az isteneket és ábrázolásaikat ismerjük, akkor az ókori műemlékek között bolyongva sok ismerős figurát fedezhetünk fel.

Ahhoz, hogy igazán élvezni tudja az ember a kőbe vésett történelmet, sokkal mélyebb utánjárásra van szükség, de a sikerélmény egy röpke ismeretszerzést követően is garantált. Az épületek monumentalitása önmagában is lenyűgöző, és jó tudni, hogy Asszuánból Luxor felé haladva Philae, Kom Ombo, Edfu, Luxor és Karnak templomait végigzarándokolva a legfiatalabb is több mint 2500 éves.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK