Románia
ÉLŐ
Ukrajna

Minden korábbinál pusztítóbb hurrikánszezon jöhet

A trópusi ciklonok a természet egyik legössztetettebb rendszerét alkotják, ameyek csak a 10. és a 20-ik szélességi kör mentén alakulnak ki a trópusi éghajlati övben
Fotó: NASA/ISS
Vágólapra másolva!
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) pénteken közölte, hogy fokozottan aktív hurrikánszezonra számít, és hangsúlyozta, hogy korai figyelmeztetés szükséges az emberéletek megmentéséhez.
Vágólapra másolva!

Nagyobb viharok várhatók, mint amilyenek a hírhedt Katarina és Rita hurrikánok voltak

 

"Az óceánban keletkező magas hőmennyiség és a La Nina időjárási jelenség következtében nagyon, nagyon aktív hurrikánszezon lesz idén" - jelentette ki genfi sajtótájékoztatóján Clare Nullis, a WMO szóvivője. "Egyetlen szárazföldet érő hurrikán képes hosszú évekre visszavetni a társadalmi-gazdasági fejlődést" - tette hozzá a szóvivő. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) előrejelzése szerint 17 és 25 között lesz a nevesített viharok száma, az átlag ehhez képest 14. Ezekből a viharokból várhatóan 8-13 válik hurrikánná. Az amerikai előrejelzők szerint akár hét "rendkívüli" hurrikán is kialakulhat 2024-ben az Atlanti-óceán térségében. 

 A trópusi ciklonok közepében a legalacsonyabb a légnyomás, itt alakul ki a "hurrikán szeme", vagyis egy derült szécsendes kis terület a felhőörvény centrumában
Fotó: International Space Station/ISS

Matthew Rosencrans vezető amerikai meteorológus szerint 

idén nagyobb viharok várhatók, mint 2005-ben, a hírhedt Katrina és a Rita hurrikánok évében. 

Az atlanti-óceáni hurrikánszezon, amely júniustól novemberig tart, nyolc egymást követő éven át az átlagosnál erőteljesebb volt - közölte a WMO. Clare Nullis hangsúlyozta, hogy a korai figyelmeztetés segít életeket menteni. "A figyelmeztetéseknek köszönhetően valóban drámaian csökkent a halálos áldozatok száma, még ha sok kis fejlődő karib-tengeri szigetország aránytalanul sok veszteséget szenved el mind a gazdaság, mind az emberéletek terén."
1970 és 2021 között a trópusi ciklonok - közöttük a hurrikánok - világszerte vezető okok voltak a regisztrált humán és a gazdasági veszteségek terén - közölte a WMO.

 

A trópusi ciklon a természet egyik legösszetettebb rendszere

 

A trópusi ciklonok olyan nagy kiterjedésű, átlagosan több száz kilométer átmérőjű légköri képződmények, amelyek közepében a legalacsonyabb a légnyomás, ami belülről kifelé haladva fokozatosan növekszik. 

A trópusi viharok mozgása ciklonális, vagyis a ciklon az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, míg a déli féltekén azzal megegyező irányban forog.

 A trópusi ciklonok, amelyeket a karibi-atlanti térségben hurrikánnak, az Indiai-óceán vidékén ciklonnak és a csendes-óceáni régióban tájfunnak neveznek csak a trópusi éghajlati öv meghatározott részén, a 10. és a 20-ik szélességi kör között keletkeznek. A trópusi ciklonok mérete és a bennük lévő légnyomás is kisebb, mint az ezekkel össze nem tévesztendő mérsékelt-övi ciklonoké. 

Egy hurrikán okozta pusztítás nyomai Lousiana államban. Idén az átlagosnál jóval több és pusztítóbb trópusi ciklon kialakulása várható a hurrikánszezonban
Fotó: Wikimedia Commons/Win Henderson/FEMA Photo Library

A trópusi ciklonok kialakulásához két együttes tényezőnek kell fennállnia: a nagy páratartalmú levegőnek és a meleg, legalább 26-27 fokos felszíni vízhőmérsékletnek. Az óceán felszínéről felszálló meleg és páradús levegő az úgynevezett Coriolis-erő hatására forogni kezd. (A Coriolis-erő a Föld forgása miatt kialakuló tehetetlenségi erő.) Mivel az Egyenlítőn a Coriolis-erő értéke nulla, a közvetlen közelében pedig rendkívül gyenge, ezért itt nem is indulhat meg a ciklonáris mozgás, így csak az ennél magasabb 10. és 20-ik szélességi kör között alakulhatnak ki a trópusi ciklonok, amelyek soha nem keresztezik az Egyenlítőt. Ha a feláramló légtömegbe még több meleg és nedves levegő kerül, a rendszer belső energiája ezzel arányosan növekedni kezd.

Minél több párás és meleg levegőt szív fel a rendszer, annál pusztítóbbá válhat a trópusi ciklon
Fotó: NASA/ISS

A pozitív visszacsatolás miatt a rendszer egy idő után önfenntartóvá, egyfajta függőleges hőmotorrá válik és megkezdi önálló életét. A trópusi ciklonokban elszabaduló hatalmas energiát jól jellemzi, 

hogy ez a hőenergia akár a hetvenszeresét is elérheti a világ egy napi teljes energiafogyasztásának. 

Erre az energiaakkumulációra vezethető vissza a trópusi ciklonok hihetetlen pusztító ereje is. 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről