Hol szórakozzunk?

 

Esti Budapest:

A "Mihályka" - Bárány Tamás színműve - kerül előadásra a KSZDSZ Petőfi Sándor Kultúrházában (VIII., Köztársaság tér 3.) szombaton este nyolc órakor. A fiatal író két felvonásos színművét az Autótaxi Vállalat színjátszó csoportja adja elő.

Textiles juniális lesz vasárnap a hűvösvölgyi Nagyréten. Négy színpadon sportműsorok, a textil- és ruházati ipar legjobb művészeti csoportjai, fővárosi művészek, tréfás játékok szórakoztatják a résztvevőket.

Újra benépesülnek a szabadtéri színpadok! Az elsők közt hívogat a szabadba a városmajori és a Kálvária téri színpad. A festői Városmajorban "Magyar tájak táncai" címmel kerül sor szombat és vasárnap este nyolc órakor annak a műsornak a bemutatására, amellyel az Egyesült Vegyipari Tánccsoport nemsokára Skandináviában vendégszerepel. (Rossz idő esetén az előadást 13-án és 14-én tartják meg.)

Vasárnap délelőtt tíz órakor ugyanitt a "Vidám vasárnap délelőtt" című műsorban Bilicsi Tivadar, Kabos László, Komlós Juci, Németh Marika és más művészek lépnek fel (esős időben az előadás színhelye a (II. kerület, Mártírok útja 48. szám alatti MSZT-helyiség). A MAVAG opera együttese a "Parasztbecsület"- et, balett együttese pedig "A diótörő" szvitet mutatja be szombat este nyolc órai kezdettel a Kálvária téri Kulich Gyula Színpadon. A műsor zenéjét a MAVAG szimfónikus zenekar szolgáltatja. Az esten az Operaház három művésze is közreműködik.

A képzőművészet nagy mestereinek műveiben gyönyörködhetik több kiállításon is a művészetkedvelő közönség. A Műcsarnokban Leonardo da Vinci reprodukciós kiállítás nyílt ma délelőtt. A Szépművészeti Múzeumban Ferenczy Károly, Izsó Miklós és Stróbl Alajos nagy értékű, eredeti szoboralkotásai láthatók új csoportosításban. Mindkét kiállítás nyitva 10-08 óráig.

A Szépművészeti Múzeum ebben az időben a magyar művészetnek is otthona volt. A régi magyar művészet emlékei, a Nemzeti Múzeum Képcsarnoka, az egykori Műcsarnokban őrzött művek, a Fővárosi Képtár anyaga tekintélyes együttest alkottak, s ez a részleg a rendszeres vásárlásokkal, adományok révén rohamosan bővült. Megfelelő bemutatása, tárolása a Szépművészeti Múzeum szűk keretei között tovább már aligha volt lehetséges, így került sor 1957-ben a hosszabb ideje érlelt elhatározás megvalósítására, az önálló Magyar Nemzeti Galéria létesítésére. Ez az intézmény lett hivatva a magyar művészet alkotásainak gyűjtésére és bemutatására a legrégibb időktől napjainkig. (SzM)

A mai magyar karikatúra-művészet legjellegzetesebb alkotásait önálló kiállítás keretében tekinthetik meg az érdeklődők a Nemzeti Szalonban (Engels tér) ma déltől kezdve

1945 után a baloldali művészek többségétől nem volt teljesen idegen az, hogy művészetüket a politika szolgálatába állítsák, de arra csak kevesen gondoltak, hogy ez a személyiség teljes önfeladásával, az egyéni kezdeményező készség és ízlés megszünésével jár együtt. A hivatás- vagy pályaváltásra képtelen művészek közül sokan kompromisszumokat kötöttek, többek között Pátzay Pál és tanítványai. Mások pedig a nyilvános pályázatok elvárásai és a saját művészi igény megvalósítása közötti keskeny ösvényen próbáltak egyensúlyozni (Somogyi József, Vilt Tibor, Borsos Miklós). Művészeti értelemben a szigorúan vett ötvenes évek vége 1956-1957-re esik. 1956 szeptemberében került sor hét avantgarde művész - Anna Margit, Bálint Endre, Barta Lajos, Gadányi Jenő, Jakovits József, Korniss Dezső és Rozsda Endre - tárlatára, majd az absztrakt és szürrealista munkákat is bemutató, 1957-es Tavaszi Tárlat jelezte a lassú nyitás, ahol immár olyan alkotók és alkotások is szerepelhettek, akik és amik az előző évek során a háttérbe kényszerülve, jószerével ismeretlenek maradtak. mutatására a legrégibb idoktol napjainkig.