Egyenletesen javul a főváros közbiztonsága

 

Népszava:

A budapesti rendőrkapitány nyilatkozata

Az 1955. évi 17. törvényerejű rendelet egy sor korábban kihágásként kezelt cselekményt vont a bűntettek körébe: többek között a koldulást, a közveszélyes munkakerülést, valamint - kiemelten - az üzletszerű kéjelgést és a garázdaságot. A 'garázdaság' mint büntetőjogi kategória bevezetésével, új frontot is nyitott a társadalmilag károsnak vélt 'devianciák' ellen vívott harcban: ezen keresztül az 'alkoholizmust' vette célba.

"Számottevően kevesebb botrányokozás, testi sértés fordul elő"

- Az év első felben tovább javult Budapest közbiztonsága - állapítja meg Tóbiás Sándor alezredes, budapesti rendőrkapitány sajtónyilatkozatában.

- Ez a folyamat 1953 óta egyenletes és tükröződik a számokban is: 1953 első fél évével összehasonlítva ez év hasonló időszakában 49,1 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt. Ezen belül a rablások száma több mint 64, a zsebtolvajlásoké csaknem 38, a személyi tulajdon kárára elkövetett lopások száma pedig 37,6 százalékkal csökkent. A betöréses lopások száma jelentősen még nem csökkent, e téren további erőfeszítésekre van szükség. Fővárosunk utcai rendjének megszilárdulását mutatja, hogy számottevően kevesebb botrányokozás, testi sértés fordul elő, mint azelőtt. Eredményeinkhez nélkülözhetetlen a dolgozók, a lakosság fokozott támogatása, a rendőrök és a budapestiek kapcsolatának javítása.

A tvr. korszakos jellegét mutatja a megalapozott jogi építmény tartóssága: az üzletszerű kéjelgés és a hozzá kapcsolódó egyéb bűntettek ('kitartottság', 'kerítés' stb.), a közveszélyes munkakerülés, illetve a garázdaság átkerültek a Büntetőtörvénykönyvbe (1961. V. tv.), s lényegében évtizedeken keresztül érvényben maradtak - így például csak a Btk. 1993-as módosítása törölte a bűntettek sorából az üzletszerű kéjelgést - részben máig élnek. Közel 40 évig határozta meg tehát a jog szintjén a hatalom szóban forgó 'devianciákhoz' való viszonyát, ami nem hagyta érintetlenül azok társadalmi megítélését sem.

- Komoly probléma, amelynek megoldása a társadalom segítsége nélkül elképzelhetetlen, a fiatalkorú bűnözőké. Az utóbbi időben - különösen az apró betöréseknél, de egyéb erőszakos bűncselekmények területén is - gyakran találkozunk 14-16, sőt ennél fiatalabb korú tettesekkel. Hibás szemlélet az, amely a megoldást - mivel bűnözésről van szó - pusztán a rendőrségtől várja. A megelőzés itt a legfontosabb, ez pedig a társadalom és szervezetei, elsősorban a DISZ feladata.

- 1953 első felében 1463, ez év hasonló időszakában 1051 közlekedési baleset volt, ezen belül csökkent a halálos balesetek száma. Nem kétséges, hogy ez a szám még mindig igen magas és mindent meg kell tenni a helyzet további javítására. A csúcsforgalmi időpontban a legfontosabb helyekre összpontosítjuk az őrszemeket, hogy minél több balesetnek elejét vehessük. Ne vegyék zaklatásnak fővárosunk lakói, ha rendőreink figyelmeztetik őket a szabálytalan közlekedés miatt. Ez a rendőr kötelessége.

Megkockáztatható, hogy mindez a büntető adminisztráció, általánosabban - homályosabban - a hatalom új csapásirányával függ össze. Az '50-es évek közepére ez a hatalom ugyanis kifulladni látszik: nem rendezhetett többé monstre kirakatpereket, de a korábbi mindennapos politikai kártevőket sem lehetett immár minden további nélkül felelősségre vonni. A régi-új terület, amelyet a bűnüldözés és büntetés (ismét) birtokba vesz: a 'bűnözés', vagyis a megszokott, hétköznapi bűnök világa; ezen belül is a vizuálisan szembetűnő, közszemlére állítható bűnöké. A cél ezzel nyilvánvalóan a társadalom védelmezőjeként fellépő hatalom (ön)megerősítése, egy - az adott helyzetben - újfajta legitimáció megszerzése-felmutatása. (Nagy Sándor: Üzletszerű kéjelgés, garázdaság, közveszélyes munkakerülés prostitúció és alkoholizmus)