Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Szabad Nép

Kiküldött munkatársunk telefonjelentése:
Magyarország-Ausztria 2:0 (1:0)

Győzelemmel fejezte be nyugati útját a magyar válogatott labdarúgócsapat. Bécsben nagyszerű, küzdelmes mérkőzésen tett bizonyosságot a magyar csapat, hogy javulása tovább tart. A negyedik külföldi győzelem ékesen dicséri a magyar válogatott valamennyi tagját és szakvezetőjét. A mérkőzés után - nem is csoda - örömben úszott a magyar öltöző. A kis magyar tábor boldogan és büszkén fogadta a mérkőzésre sok országból összegyűlt igényes sportemberek és újságírók üdvözletét.
De menjünk sorjában, mi is történt ezen a szép őszi vasárnapon az osztrák fővárosban?
A nap rosszul kezdődött (ezt azonban könnyen elviseltük...). Reggel a Red Star-pályán halálosan komoly mérkőzést vívott a magyar és az osztrák sportújságírók válogatott csapata, mégis az osztrákok győztek 7:6 (6:6)-ra. A döntő gól az utolsó percben esett.
A folytatás jobban sikerült.
Délutánra egy kissé beborult, amikor a járművek Bécs minden részéből ontották a nézőket a Práter-stadion felé.

Jó mérkőzést vívtak az ifjúságiak

A bővítés alatt álló bécsi stadionnál, egy kis zavart okozott az állványerdő, de persze végül is mindenki - 65000 néző - megtalálta a helyét. A műsor első része a Magyarország-Ausztria ifjúsági mérkőzés volt, a csehszlovák Vrbovec vezetésével. A mi fiataljaink pompásan játszottak az első félidőben. Minthogy az osztrák csapat is ügyes játékosokból állt, jó mérkőzés alakult ki. Az első félidőben a kitűnő Povázsai két gólt lőtt (2:0), a szünet után számos magyar gólhelyzet kimaradt, sőt a 14. percben Grasserbauer osztrák balösszekötő egy nagyon is vitatható 11-esből 2:1-re javított. Utána kiegyenlítetté vált a játék, a mieink, ha fölényben is voltak, túlságosan könnyedén akarták megoldani a feladatokat. Végre pár perccel a befejezés előtt Matesz szerzett újabb gólt.
A magyar ifjúsági válogatott 3:1 (2:0)-ra győzött - megérdemelten.

A nagyválogatottak mérkőzése előtt megérkezett a nézőtérre Oscar Helmer osztrák belügyminiszter, továbbá dr. Felix Hurdes, a parlament elnöke. A Wyssling játékvezetővel kivonuló csapatokat nagy taps köszöntötte, s a szokásos ünnepélyes megnyitó után elindult a labda...


Magyarország: Grosics - Kárpáti, Börzsei, Kotász - Bozsik, Berendi - Sándor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.


Ausztria:Engelmeier - Röckl, Kollmann, Hassenkopf - Koller, Giesser - Kaubek, Wagner, Hanappi, Walzhofer, Haummer.

Izgalmas kérdés

www.sportmuzeum.hu
Ezért ítélt 11-est ellenünk Wyssling, a svájci játékvezető. Hanappi és Börzsei összecsapása után az osztrák játékos elesik. Walzhofer azután mellélőtte a büntetőt

Mindjárt kitűnt, hogy az osztrákok valóban szoros emberfogásra rendezkedtek be, valósággal komikusnak tűnt, ahogyan párok szaladgáltak a pályán. Nálunk Hidegkuti ezúttal nem a hátravont, hanem az előretolt középcsatár szerepét kapta, szélsőink pedig egy kissé hátrahúzva igyekeztek kilesni az előretörésre alkalmas pillanatot. Az első percek váltakozó támadásokkal teltek el, s néhány osztrák fölélövés csinált kedvet a közönségnek. A 14. percben Wagner bombalövését védte Grosics, majd a válasznál Kocsis lövése elkerülte a kaput. A következő perc meghozta az első nagy füttykoncertet: Haummer lesgólját természetesen nem adta meg a bíró. Szaporodtak a kapura lövések mindkét oldalon, nagyon izgalmas volt a játék. Egy igazi "Sándor-támadást" az osztrák védők, akik egyébként ebben a játékrészben igen keményen igyekeztek útjukat állni a magyar rohamoknak. Nemegyszer szabálytalanság árán is, sajnos a kemény játékot kedvelő játékvezető megengedte ezt, ami természetesen számunkra volt hátrányos. Egy ilyen alkalommal a 18. percben Kollmann kíméletlenül szerelte Hidegkutit úgy, hogy középcsatárunk nem is játszhatott tovább (bordáit fájlalta, tüzesebb vizsgálatra szorul.)

Helyére Machos állt be.

A változatos játékban a 24. percben az osztrákok nagy gólhelyzetbe kerültek, de szerencsére Kaubek elrontotta ezt. Egy ideig az osztrákok támadtak, a magyar csatársor nem tudta tartani a labdát és a védelmünkre nagy feladat hárult ezekben a percekben. De jól álltak a lábukon. A 26. percben aztán egy csodálatosan szép támadást indított el Bozsik. Minden csatárunk "benne volt" a támadásban a labda lábról lábra vándorolt. Végül Puskás kapta 16-17 méterre a kaputól, kapásból rúgta, a labda a bal kapufa mellett a hálóba ment (1:0). Mély csend fogadta a gólt. (Úgy látszik a budapesti kirándulók tényleg nem jutottak meccsjegyhez. Vagy nem akarták elkiabálni...)

11-est hagynak ki az osztrákok

Alig volt idő örülni a gólnak. Rögtön rá az osztrákok indítottak rohamot, Börzsei szabálytalanul állította meg Hanappit. A játékvezető 11-est ítélt. Elképesztő az osztrák közönség öröme. De elképesztő a csalódás is: Walzhofer csúnyán a kapu mellé rúgta a 11-est!
Továbbra is heves maradt a küzdelem, a magyarok néhány szép, tetszetős támadást vezettek. Kezdett kibontakozni a magyar csapat fölénye és a félidő utolsó részében ragyogó futballt mutatott be csapatunk.
A 36. percben Kocsis - Puskás-támadás futott a pályán. Puskáshajszálpontosan adta a labdát a gólhelyzetben levő.Kocsisnak, akit azonban ellöktek. A jogos 11-es elmaradt. Szögleteket értünk el. A nagy nyomás közben az osztrákok Forethet állították be Haummer helyére. Az új balszélső mindjárt egy kapufával mutatkozott be (nagyon megijesztett minket), a félidő végéig azonban több baj már nem akadt, már csak nekünk volt jó helyzetünk.
A szünetben másról sem hallottunk, mint egyrészt az osztrákok balszerencséjéről, másrészt - sokkal többet - a magyarok kibontakozó, kitűnő játékáról. Meg lehetett állapítani, hogy nagyon megnyugtatóan játszik a magyar csapat, de még nehéz 45 perc állt előttük.