Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Öveges József híres kísérletei néhány évtizeddel ezelőtt nézők tízezreit láncolták a televízió képernyője elé, és tettek sokakat a fizika "rabjává". A professzor módszerét - a játékos-kísérletező fizikaoktatást - ma újra sok tanár követendő példának tartja. Ennek jegyében zajlott március 13-án a Mindentudás Egyeteme rendhagyó előadása, melyen a nézők számára fizikatanárok demonstrálták a fizika néhány fontos törvényét. A rendezvénynek az első magyar interaktív játszóház, az övegesi hagyományokat is követő Csodák Palotája adott otthont. Az alábbiakban az előadásról szóló beszámolónkat olvashatják.

A Mindentudás Egyeteme (ME) 130. előadásán Fábri György köszöntötte az elsősorban középiskolás diákokból álló közönséget "a kísérletek, a fizika, a játék és tudomány találkozásának fantasztikus palotájában". Mint az ME tudományos igazgatója elmondta, a rendezvénysorozatnak kezdettől fogva célja volt, hogy a fizikáról érdekes, élményszerű, de tudományos diskurzust folytathassanak a résztvevők. A tavalyi Fizika Nemzetközi Éve során az ME a Fizikai Szemlével és az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal folyamatosan együttműködött annak érdekében, hogy a fizika csodái minden érdeklődőhöz, különösen a tanuló ifjúsághoz közel juthassanak. A március 13-i különleges rendezvény előadói szintén erre tettek kísérletet. A közönségnek először dr. Szabó Gábor akadémikus mutatkozott be. A róla készült rövid portréfilmből kiderült: az este főelőadója fizika iránti rajongását Öveges József professzornak köszönheti, akinek előadásait gyerekkorában személyesen is élvezhette. Mint mondta, nem az a lényeg, hogy mindenkiből természettudós váljék, azonban azt, hogy az ember a körülötte lévő világ megismeréséhez némi készséget szerezzen, állampolgári kötelességnek tartja. Manapság fizikaoktatás címén leggyakrabban száraz definíciók bemagoltatása zajlik - nem csoda, hogy a diákok elfordulnak a természettudományoktól, és a megtanult alapelvek nem épülnek be gondolkodásukba. Ezt legkönnyebben úgy lehet elkerülni, ha kísérletekkel, játékosan közelítünk az egyes problémákhoz.

Dr. Szabó Gábor előadása kezdetén arra a kérdésre kereste a választ, vajon érdemes-e egyáltalán természettudományokkal foglalkozni? "Hadd adjunk erre először egy nagyon anyagias választ" - fordult az előadó az egyik kivetítő felé, amelyen - a közönség meghökkenésére - George W. Bush tűnt fel. Az amerikai elnök 2006-os évértékelő beszédében többek között arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak meg kell őriznie elsőségét az emberi kreativitás és tehetség terén versenyképességének megőrzése érdekében. Az elnök által meghirdetett "Amerikai Versenyképességi Kezdeményezés" célja az innovációnak a gazdaság minden területére kiterjedő támogatása, valamint az, hogy a gyerekek a matematika és a természettudományok terén biztos alapokat kapjanak. A program megvalósítása során nemcsak a fizikai alapkutatások és a magánszektor kezdeményezésére induló kutató-fejlesztő tevékenységek kapnak majd jelentős támogatásokat és kedvezményeket az elkövetkező tíz évben, de az emelt szintű matematikai és természettudományi órákat megtartó tanárok képzésére is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

A szó ezután az este során "fellépő" fizikatanárokhoz került, akik egyszerű, de érdekes kísérleteikkel demonstrálták a fizika néhány nagyon fontos eredményét, gondolatát.