Egyre kevesebb jut a költségvetésből a kultúrára

Vágólapra másolva!
Magyarországon az elmúlt évtizedben a költségvetésből arányaiban egyre kevesebbet fordítottak kulturális kiadásokra, a növekmény még az évenkénti inflációt sem érte el. A kulturális cikkek ára pedig drasztikusan megnőtt: az egyetemi tankönyvekért például átlagosan 57-szer többet kellett fizetni most, mint tíz évvel ezelőtt - áll a Központi Statisztikai Hivatal összesítésében.
Vágólapra másolva!

A költségvetés kulturális kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya a tömegkommunikáció nélkül az 1990-es évek elején egy százalék, az évtized közepén 0,9 százalék, az utóbbi három évben pedig 0,7 százalék körül alakult.

A kiadások legnagyobb része a közművelődési intézmények - könyvtárak, művelődési otthonok, múzeumok - fenntartását szolgálta. Mivel 1999-re az évtized elejéhez képest folyó áron több mint háromszorosára nőtt a ráfordítás, ezért az intézményeknek saját bevételeikkel és különféle támogatások megszerzésével kellett biztosítaniuk működésük anyagi fedezetét.

A művészeti intézményeket 1999-ben mintegy 22 milliárd forinttal támogatta a költségvetés, ez folyó áron ugyan ötszöröse a kilenc évvel azelőttinek, de működésük biztosításához elkerülhetetlen volt a belépőjegyek árának emelése.

A színházakban egy-egy fizető látogatóra 1990-ben nem egészen 90 forint jutott, 1999-ben ennek összege elérte a 560 forintot. A mozik, amelyek állami támogatásban nem részesülnek, még jobban emelték a belépőjegyek árát. Az 1990. évinek több mint tízszerese, 454 forint jutott egy-egy látogatóra kilenc évvel később. A multiplex mozik jegyárai ezt az összeget jóval meghaladták, ezekben a mozikban 600-800 forintba kerültek a jegyek.

A kulturális termékek - könyvek, újságok, folyóiratok - esetében, tekintettel arra, hogy itt még inkább érvényesültek a gazdaságosság szempontjai, az áremelkedés jóval nagyobb arányú volt. A könyvek árai több mint tízszeresükre nőttek, a tankönyvek áremelkedése ennek többszöröse. Az egy-egy évre jutó fogyasztói átlagárak növekedése a tankönyveknél oktatási szintenként a következőképpen alakult: az általános iskolai 40-szerese, a középiskolai 47-szerese, az egyetemi tankönyvek 57-szerese lett az évtized végére az 1990. évinek. A könyveken belül ugyanezen átlagárak növekedése a szakmai és tudományos műveknél húszszoros, a kartonkötésű szépirodalomnál tizenháromszoros, a lektűr jellegű irodalomnál nyolcszoros.

A sajtótermékek árai is több mint tízszeresükre nőttek a vizsgált időszakban, mind a napilapok, mind az egyéb lapok esetében, különösen megemelkedtek a gyermeklapok árai.

A KSH szerint mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a kilencvenes években egyre inkább előtérbe kerültek az otthon igénybevehető kulturálódási lehetőségek, így a rádió, a parabolaantennás
televízió, és a videomagnó. Az évtized végére a lakosság kulturális,szórakoztató tevékenységre fordítható idejének négyötödét kötötte le a televízió-nézés, videózás, egytizedét az olvasás, és a maradék egytized részét a rendezvénylátogatások és egyéb tevékenységek.

(MTI)