Többen olvasunk és vásárolunk könyvet

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megbízásából a Tárki 2002 februárjában és márciusában háromezer felnőtt és mintegy ezer középiskolás körében felmérést végzett, s ennek alapján következtetni próbált a magyar társadalom könyvolvasási és könyvvásárlási szokásaira. A vizsgálat eredményét most tették közzé, a könyvfesztivál alkalmával.

Könyvolvasási kedvünkről és ízlésünkről csaknem fél évszázada készülnek felmérések. Mint ahogy arról is, hogy az olvasás intenzitása, illetve hiánya mennyire függ össze életkorral, nemi szereppel, iskolázottsággal, jövedelemmel. De arra nem tért ki korábban a kutatás, hogy mennyi pénzt adunk ki könyvre, vagy hogy vannak-e kedvenc könyvesboltjaink, ahol szívesebben vásárolunk. Igaz, a pártállami időkben - amikor a kultúrát nem tekintették árunak, és a könyvek ára mesterségesen alacsony volt, az állami tulajdonban lévő boltokban pedig mindenütt ugyanaz volt a választék - nem is lett volna sok értelme effélékre kérdezni.

A mostani Tárki-vizsgálat érdekességét nemcsak ezeknek az új szempontoknak köszönheti, hanem annak is, hogy a hagyományosan vizsgált területen is helyenként radikálisan ellentmond a közhiedelemnek és a korábbi felmérési eredményeknek. Csak remélni lehet, hogy megbízható adatbázis alapján fest meglehetősen optimista képet a mai állapotról. Nem kevesebbet állít ugyanis, mint hogy az elmúlt húsz évben nőtt a rendszeresen olvasók aránya és több mint tíz százalékkal csökkent a nem olvasók aránya. Ha összevetjük régebbi adatokkal, figyelemre méltó változás, hogy míg 1981-ben a rendszeresen olvasók még csak 25 százalékát tették ki az összes megkérdezettnek, addig 2002-ben már valamivel több mint 32 százalékát. Csak az a bökkenő, hogy 1989-ben 35 százaléknyi volt ez a réteg, s ha nem 1981-hez, hanem 1989-hez viszonyítanánk, nyomban negatívvá válna a trend.

Természetesen vannak teljes bizonyossággal állítható összefüggések is. A rendszeresen olvasók között az átlagosnál magasabb arányban találunk nőket, fiatalokat, budapestieket és városlakókat, a közép-magyarországi régióban élőket. Így volt ez korábban, s így van napjainkban is. A könyvkiadás stratégiai céljai azonban gyökeresen megváltoztak: míg 1990-ig nagy példányszámban jelent meg viszonylag kevesebb mű, addig az utolsó évtizedben hatalmas lett a választék, viszont folyamatosan csökkent a példányszám.

A rendszeresen olvasók jelentős része ma is igyekszik a maga házi könyvtárát gyarapítani, s kevésbé szeret közkönyvtárakba járni - szemben például az angolszász olvasókkal. Ám akadnak olyan megállapításai is a Tárki-vizsgálatnak, amelyek valóban meglepőek. Így például arra a kérdésre, hogy milyen típusú könyveket szoktak vásárolni, a felnőtt válaszolók legtöbbje a szépirodalmat jelölte meg elsőként, a lektűr csak a harmadik helyre került. Ez akkor is figyelemre méltó fejlemény, ha az utánpótlás kevésbé biztató: a középiskolások körében ugyanis a lektűr áll az élen.

A "fiatalok" kategória maga is meglehetősen heterogénnak bizonyul: míg az egyetemisták a legtöbbet olvasók táborát gyarapítják, addig a középiskolások jelentős hányada egyáltalán nem szeret olvasni. Bár az újonnan megjelenő könyvekről a döntő többség a médiareklámok alapján tájékozódik, a felnőttek körében elég erős a spontán választás is a könyvesbolti bóklászás során, míg a középiskolások inkább figyelnek barátok, ismerősök véleményére, tanácsára.

A szépirodalom fogalma persze igen tág, beletartozik például a fantasy- és meseirodalom is. Így is meglepő eredménynek tűnhet, hogy a felnőtt olvasók sikerlistáját is a Harry Potter-könyvek vezetik és A Gyűrűk Ura. Másfelől a napi divatok hatása olyan nagy lehet, hogy nemcsak a politikára nyitottabb felnőtt olvasók előtt kedvelt olvasmány Kende Péter könyve, A Viktor, hanem a középiskolások körében is.

Elgondolkodtató fejlemény az is, hogy a könyvforgalom csaknem 90 százalékát a piacvezető néhány kiadó bonyolítja le, az olvasók is elsősorban ezeket tartják számon, illetve még azt a két nagy céget (a Magyar Könyvklubot és a Reader's Digestet), amely önálló könyvterjesztői hálózattal rendelkezik.

Korábban:
Csütörtökön nyílik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Ajánlat:
A Fesztivál honlapja
Magyar Könykiadók és Könyvterjesztők Egyesülete
Régi kiadványok és újdonságok a Fókusz Online-nál