Böjtöl? Segítünk túlélni!

2013.02.15. 8:36

A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyvennapos előkészületi, bűnbánati időszak. Hamvazószerdával kezdődik, amely az idén február 13-ára esett. A szigorú böjtöt mára a hívők közül is kevesen tartják, de akadhatnak olyanok, akik méregtelenítési vagy bizonyítási vágytól hajtva nekiállnak a húsmentes étrendnek.

A böjt mindenképpen erőpróba, az átlagétkezőnek hús és alkohol nélkül élni nehéz, ráadásul a magyar vendéglátás annyira összefonódott az aperitívekkel, áldomásokkal, pezsgőzésekkel, hogy komoly meggyőzőképességet is igényel visszautasítani a kötelező alkoholos köröket. Minden nap tele van kísértésekkel és tény, hogy a vegetáriánusok, vegánok, halimádók és absztinensek előnyben vannak, de ha rákészülünk, ki lehet bírni, és egyáltalán nem kell nyers répán és halrudakon tengődni másfél hónapig.

Az elején az örömhírek

A böjt egyik pozitív hozadéka - nyilván akkor, ha húsevő emberekből indulunk ki - hogy kreatívvá tesz. A másik örömhír - Anna tapasztalatai szerint -, hogy az alkoholmegvonás is meglepően jól bírható, főleg, ha egyébként sem a mennyiség, hanem a minőségi ivás volt az elsődleges, tehát nem jelentkezik elvonási tünet. (Arról, hogy milyen alkoholfogyasztástól nevezhető valaki alkoholistának, korábban Zacher Gábor toxikológust kérdeztük.)

A neheze viszont éppen az egyik pozitívum hozadéka. Kreativitás nélkül vagy minimalistává válik az étrend vagy teletoljuk a szervezetet cukorral és liszttel, ami egy hét böjt után szinte automatikusan bekövetkezik.

"A lisztzabálás mellett még egy kellemetlen mellékhatásról kell beszámolnom, kívánom az édeset. Ez elég nagy baj, mert amúgy szinte egyáltalán nem eszem cukrot, szinte csak lekvárokat, és kivételesen finom desszerteket, azt is ritkán. Egyelőre random betolt lekvárokkal tompítom a helyzetet, de aggódom, mi lesz egy hónap édességzabálás után, mert így oké, hogy a hús és alkoholmegvonással megkönnyebbül a szervezetem egy kicsit, de a cukor és a liszt sokkal jobban leterheli, és nem akarok hízni."

Ez viszont pont a méregtelenítés, megtisztulás folyamatát akadályozza, sőt, hízáshoz is vezethet. Bár negyven nap nem a világ, de ha komolyan veszi a húselhagyást érdemes elolvasnia egy korábbi, a vegetarianizmus élettani hatásairól, esetleges negatív következményeinek kivédéséről szóló cikkünket.

Szerkesztőségünk egyik tagja kiváncsiságból végigvezekelte egyszer a negyvennapos böjtöt, erről vezetett naplóját itt olvashatják, az idézeteket is onnan vettük.

A vega étrend nem maga a pokol

A húsnélküli étrenddel először találkozók elsőre megrémülhetnek, mert annyira hozzátartozik a kirántott hús, a felvágott és a csirkemell a magyar táplálkozási szokásokhoz, hogy amikor ezek lehetősége nélkül maradunk, úgy tűnik, mintha nem is létezne semmi, amiben nincs hús. Ráadásul Magyarországon még 2013-ban is van olyan étterem, amely a rántott sajt- és gomba párost tekinti a vega fogásnak, tehát aki böjtöl és jókat szeretne enni, biztosan kénytelen lesz főzni, de melyik konyhát válasszuk és honnan vegyük a recepteket? A legvegabarátabb konyhákról már írtunk, ide most a február-márciusban is szezonális recepteket gyűjtöttük ki, hiszen hiába ajánlanánk a paradicsomot, ha a böjt pont ebben a hazai viszonylatban terményszegényebb időszakban van.

Hús helyett hal

A húspótlás legegyértelműbb alapanyaga a hal. A statisztikák szerint a magyarok nem szeretik a halat, csupán 4-5 kilogrammot fogyasztunk belőle évente, szemben a 29 kilogramm csirkével. A szerény halfogyasztást elsősorban annak illatával és a szálkáktól való félelemmel magyarázzák, de problémaként szokták említeni a hal árát - pedig, ami igazán drága, az a cukor, a sütemények, szénsavas üdítőitalok, a sok, szervezetnek üres kalória. A hal egészséges, finom és ha felülemelkedünk a panírozott halrudacskákon, rengeteg meglepetést tud okozni. (Itt megtudhatja, hogy hol lehet jó halat kapni az országos bolthálózatokban.)

Forrás: Táfelspicc

A hazai téli zöldségek - burgonya, cékla, káposzta, sárgarépa, zeller

Összefoglaló cikkünket róluk itt olvashatják, most összeszedtük a húsmentes recepteket. A burgonya egyértelmű, de a cékla kevesekben merül fel a klasszikus savanyúságformán kívül. Energiatartalma nem is túl magas, de vitaminjai vannak a céklának is (B2-, a B1- és a C-vitamin, biotin, folsav, pantoténsav). Az ásványi anyagok közül leginkább káliumban és magnéziumban gazdag, de említésre méltó a nátrium-, a kalcium-, a cink-, a vas-, a mangán- és a szeléntartalma is. A céklalé káros szabadgyököket megkötő hatása is különösen magas.

Forrás: Táfelspicc

A káposzta is hasznos, elsősorban fáradtság ellen javasolják, fokozza a koncentrálóképességet, szellemi frissességet, a sejtnövekedést és azok oxigénellátását. Van benne C- és B12-vitamin, ami a stressz ellen jó hatású, emellett U-, K- és E-vitamin is, magas a kalcium-, szelén- vas- és káliumtartalma is. Jó hatással van csontrendszerünkre és a szív működésére.

Ha kihagyják belőle a szalonnát, akkor tökéletes a káposztás lepény is.

Gyümölcsök

Télen egyértelmű választás az alma. Van benne A-, B- és C-vitamin, antioxidánsok, magas rosttartalma miatt szívbarát, és a nyálban lévő antioxidánsokra is hatással van, ami segít a fogak egészségének megőrzésében.

Forrás: Táfelspicc 

Nem igazán idénygyümölcs, de egész évben kapható az országos boltláncokban a narancs, ami, csakúgy, mint a legtöbb citrusféle, tele van vitaminnal.

Forrás: Táfelspicc

Hús kell? Sajt van.

És sajnos van olyan, amikor a húsevő húst akar. Nem, nem szeretne, akar. A sütemény nem jó már, a savanyú sem, hús kell, hús kellene. Téliszalámi, rántott hús, rozé bárány, T-bone steak véresen, rántott velő vagy csak egy kis rúd turista szalámi. Ilyenkor jöhetnek pótszernek az elfelejtett sajtok.

"- Ahhoz ne nyúlj!
- Miért is ne?
- Hónapok óta elfelejtett sajtok.
- Hm.
Egy falat agyonérett sajt pont annyi fehérjét és ízt tud, mint a hús, talán be tudom csapni a rendszert, kinyitom. Büdös, milyen lenne, de büdös a hakárl, a surströmming, a provolone, a parmezán, a pálpusztai, a gorgonzola, ettől még nem fogok hátrahőkölni. Mégis felmerül a kérdés, miből fogjuk megállapítani, ez most romlott, vagy érett? "

Forrás: Táfelspicc

Mit adjunk a vendégeknek és hogy fejezzük be méltón?

Előfordulhat, hogy a böjt idején is jönnek hozzánk látogatóba. Ha nincs kedvünk hosszan magyarázni, hogy miért nem vágtuk ki a rezet, mint egyébként szoktuk, ne aggódjunk, hús nélkül is lenyűgözhetjük a vendégsereget. Jöhetnek a drága alapanyagok, mint az osztriga, gratinírozhatunk fésűkagylót, adhatunk színes narancssalátát gránátalmával, narancsos-datolyás káposzta- vagy bulgursalátát a halak mellé. De tarthatunk előadást a csicsóka méltatlan mellőzéséről, alátámasztva igazunkat a különbözőképpen elkészített gumóval és valószínűleg senki sem fog húst követelni, ha a rizottófőzés ökölszabályait betartva - és a velőt, mint zsiradékot mellőzve - gorgonzolás-körtés rizottót  vagy netán ricottaszuflét tálalunk.

Ha pedig sikerült, és a húsvét nem okoz örömet, jöhet valami más ünnep. Anna szerint a böjtöt nem érdemes csak úgy egyszerűen abbahagyni. Alkalom kell hozzá, egy jel, vagy bármi, amivel méltó módon örülhetünk annak, hogy sikerült az ömegtartóztatás. Lehet ez bármi, kinek-kinek vérmérsékletétől függően.

"Fogalmam sem volt, mikor legyen vége. Jelet vártam, mert a Nagyszombat nekem nem jel, nem hiszek a jelentésében. Ma van a születésnapom, jobb híján ezt választottam volna, de hétfő délelőtt Bíró Lajos kimondta, jókor megyek interjút készíteni, van bárányfejleves az új menüben, pont nekem való. Ez pedig egy olyan jel, amiben hiszek."

A böjt egészségügyi okokon kívül elsősorban vallási eredetű. A Katolikus Lexikon leírása szerint a mértékletesség erényének cselekedete, tágabb értelemben véve erkölcsi alapú önmegtagadás. Célja a lélek test fölé emelése, az önfenntartási ösztön megfékezése. Az Ószövetségben Mózes törvénye még csak az engesztelés napján írt elő kötelező böjtöt, a fogság után még négy kötelező nap jött ehhez (a jeruzsálemi ostrom kezdetének, elfoglalásának, a templom lerombolásának és Gedalja meggyilkolásának napja). Majd Jézus nyilvános tevékenységét negyven napos böjttel kezdte, ezt már, mint a test legyőzését, a sátán elleni harc fegyveréül hirdette. Egy idő után különvált a természetes böjt (szentségi böjt), amely minden ételt tiltott, és az egyházi, ami az ételek mennyiségét és minőségét szabályozza. Eleinte három böjtöt ismertek, a szigorú böjtöt, az enyhített böjtöt és a hústilalmat, majd 1966-tól az egyház csak a szigorút és a húshagyót ismeri el.

Magyarországon az egyház 1560-ban döntött a böjtről. Eszerint az anyaszentegyház böjtjeét mindenkinek meg kell tartania a következő módon: "Ne részegeskedjenek, adjanak alamizsnát, jámbor tettekkel foglalkozzanak, egyszer egyenek napjában, déltájban." Az egyház törvénye szerint a böjt mellett tilos a húsevés minden pénteken, hústilalmat és böjtöt kell tartani hamvazószerdán és nagypénteken.

A nagyböjt kezdőnapja, hamvazószerda, amit éppen Jézus negyvennapos böjtjének emlékére tartanak. A latin szertartásban kezdő napja a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap - ez idén február 13-ára esett. Hamvazószerda még ma is szigorú böjti nap az egyházi törvények szerint - azaz ezen a napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jóllakni, húst és zsíros ételeket 14 éves kortól nem lehet fogyasztani -, a negyven napos böjtöt tartók ezt a fajta ételmegvonást tartják leggyakrabban, amihez hozzáveszik az alkoholtilalmat is.