Magyarország: egyre kevesebb a meleg ebéd

Magyaros kolbászos ebéd

Számos betegség kialakulásában szerepet játszik a rossz életmód és az egészségtelen étrend. A számok most azt mutatják, Magyarországon van remény.

A GfK 1989 óta kíséri figyelemmel a háztartások étkezési szokásait Magyarországon. Adataikból világosan látszik a szomorú tény:

a szűkös anyagi lehetőségek a tudatos táplálkozásra való törekvéseket teszik tönkre

– ennek ellenére az egészségesnek tartott élelmiszerek iránti igény mégis folyamatosan növekszik.

Jó hír: újra előtérbe került az otthoni főzés és a többség nem csak egyszer eszik naponta. „A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az egészségtudatosság kérdéséhez. Az pozitív életmód igénye folyamatosan jelen van a hétköznapokban, de a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak feltehetően azért, mert az anyagi lehetőségeik szűkösek vagy mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, illetve nem akarják értelmezni” – állítja Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

Változnak az étkezési szokások Forrás: Zirig Árpád

Keresik a minőséget is

A rendszerváltás óta kétévente összeállított Étkezési szokások tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlási szempontok változatlanok. „A jó minőségre való törekvés az egészségtudatosság szempontjából különösen fontos.

A háztartási kiadások a családok költéseinek átlagosan 27 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki.

Ez az arány ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknél rendszerint magasabb” – véli az igazgató.

Az élelmiszerek egészségessége iránti igény azonban megjelenik, főként az adalékanyagok - mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer - elutasításában. A fogyasztóknak viszont kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik.

Az egészséges élelmiszerek választása elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos

szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

Hús, krumpli, ebéd Forrás: Acs Bori & Mondovics Peter

Normálisan étkezünk?

A lakosság kis hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség normálisan étkezőnek tartja magát, vagy pedig azt eszi, ami ízlik neki. Az jótékonynak számító termékkategóriák fogyasztása viszont növekszik – ez leginkább a szárnyas hús, rizs, barna kenyér, ásványvíz értékesítésén figyelhető meg. Az élvezeti cikkek – kávé, alkoholos italok, édességek – szintén egyre népszerűbbek, de fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

Otthon főzni olcsóbb, tudják ezt a magyarok: a lakosok több mint fele hetente többször is a tűzhely mellé áll. Figyelemre méltó, hogy jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin az 1989-ben megfigyeltekhez képest. Folyamatosan nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább általánossá válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya).

Egyre fontosabb az egészség Forrás: AFP/DPA

Fogynak a reggelizők

Jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel – a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent. A legalább alkalomszerűen hideget fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt.

Egyre kevesebben reggelizünk és meleg vacsorát is ritkábban eszünk.

A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk, azaz a kolbász és szalámi.