Nemcsak a sör, hanem egy jó sörkifli is képes bearanyozni a napot. Csak egy dolog teheti sokkal jobbá: ha van benne valami, aminek örül a nyelv, amitől boldog a gyomor.

Amikor korábban Bécsben éltem a vendégmunkások reményteljes életét, pékáruk miatt sosem volt okom panaszra. Kenyeret a szokásos kávém után a török boltban vettem, zsemlét a lengyel nevű, de ázsiai arcú péknél, kiflit és ciabattát meg a Philadelphiabrücke metrómegálló melletti olasz mestertől. Azt hittem, nincs okom vágyakozni, de tévedtem. 

Egyszerű, de maradandó élményForrás: Zirig Árpád

Néha munka után megittunk egy sört, összejöttünk páran a bútoráruház rakodórámpáján, szisszentek az üvegek. Csupa remek külföldi férfiember, mind verdammte Gastarbeiter. Marokkói keresztény, boszniai szerb, litván nagykamasz, szépkorú erdélyi, ott voltak mind, csak az osztrákok siettek haza – egy sem kvaterkázott velünk soha.

Új barátságok

Egy nap a háta mögött vámpírnak csúfolt román srác ült le közénk pluszban. Addig sosem állt szóba a brigáddal; elfoglalta, hogy túl közel kell hajolnia a főnökök hátsójához. Talán belátta, hogy nem megy vele semmire? Megunta, hogy sem ők, sem mi nem beszélünk vele? Tudja a fene. Egyszer csak ott volt, egy nejlonzacskóból elővett pár hideg Stieglt, meg egy műanyag ételhordót, kinyitotta, és rábökött: Nürnberger.

A feleségem sütötte,  tette hozzá, mi bólogattunk, persze senkinek fogalma sem volt arról, hogy kutyája van-e vagy macskája, magányos-e, vagy hazavárja valaki. Így utólag azt hiszem, az egész barátkozós dologban pont egy jólelkű asszony keze lehetett – mi másért sütött volna ennyi remeket?

Zsírral lesz az igaziForrás: Zirig Árpád

Mit tud?

Klasszikus kelt tészta, könnyű, de nem túl levegős, benne egy villahegynyi savanyú káposzta, és egy szál nürnbergi kolbász – tudják, az ujjnyi, borsos, barna. El is fogyott mind, igaz, hoztunk még sört a raktár titkos hűtőjéből. Aznap kicsit Simeon is közelebb került hozzánk, emberré vált a munkaerő helyett.

Jól felfuttatjuk!Forrás: Zirig Árpád

Miért írom ezt? Most, hogy a Sörszövetség is sörkorcsolya-pályázatot hirdetett, amin számomra érthetetlen módon csak éttermesek és vendéglátósok vehetnek részt, magánszemélyek nem,  eszembe jutott a nürnbergi batyu, amiről évekig azt hittem, hogy valami ottani specialitás, de nem.
Úgy gondoltam, ideje reprodukálni, de a nevének, receptjének abban a formában nyomát sem találtam, így hajlok rá, hogy egy kreatív ember egyszeri ötlete volt.

Kicsit körbesütömForrás: Zirig Árpád

Ennek ellenére máig felemlegettem, így most, hogy egyre több helyen kapható az amúgy faszénen sütéshez tökéletes nürnbergi kolbász, nekiduráltam magam a 2004-ben kóstolt barátkozós, kultúraközi csemegének. Higgyék el, nem egy űrtudomány, érdemes kipróbálni.

Hozzávalók 32 darabhoz:

  • 500 gramm búzaliszt
  • 300 ml tej
  • 3 evőkanál zsíros tejföl
  • 50 gramm élesztő
  • 2 tojás
  • 1,5 teáskanál só
  • 1 evőkanál cukor
  • 2 púpozott evőkanál disznózsír
  • 16 darab nürnbergi kolbász
  • 125 gramm savanyú káposzta
  • tökmagolaj
  • hántolt szotyola vagy tökmag
Akkor jó, ha ruganyosForrás: Zirig Árpád

A tejet és a tejfölt keverjük egybe, majd tegyük bele a cukrot. Langyosítsuk meg, morzsoljuk bele az élesztőt. Miközben felfut, mérjünk ki fél kiló lisztet, tegyük bele a zsírt, a sót és az egyik tojást. Ha az élesztő megtette a dolgát, az egészet öntsük a liszthez, gyúrjuk be. Kézzel is lehet, de spirális dagasztókarokkal gyorsabb – akkor jó, ha ruganyos, és nem ragad.  Ha tapad a kezünkre, kis liszttel javítsunk az állagán!

Fél kolbi elégForrás: Zirig Árpád

Egy órát kelesszük, majd késsel felnegyedeljük. A tésztakupacot kör alakúvá nyújtjuk, a tészta vastagsága fél centi legyen. A korongot nyolc cikkelyre vágjuk, majd szilikonos ecset segítségével, tökmagolajjal picit megkoszoljuk – nem kell ám, hogy ússzon.

Tojás és szotyola a tetejéreForrás: Zirig Árpád

A szélesebbik felére villahegynyi savanyú káposzta kerül, a hegyesebbik felére pedig a fél kolbász – én serpenyőben előpirítottam mindet. Feltekerjük, amolyan batyut hozunk létre, de akinek a kiflis külalak tetszik, csinálja úgy,  hogy a káposzta és a kolbász helyét cserélje föl, és ne a hegyénél kezdje a tekerést! A megformázott csomagot újabb negyed órát kelesszük.

Elfogy majd mind!Forrás: Zirig Árpád

Mielőtt a 200 fokos sütőbe kerülnek, a tetejüket a másik tojás sárgájával kenjük át, majd hántolt szotyolával, esetleg tökmaggal hintsük meg. A cél az aranybarna szín – ha ez megvan, vegyük ki, bontsunk egy hideg sört, és kezdjünk el majszolgatni. Vigyázat: forró és finom!

Tudták?
A jellemzően borsos és majoránnás nürnbergi sertéshúsos kolbász a több száz éves legenda szerint azért ilyen kicsi (max. 25 gramm, 7-9 centi), hogy kiférjen a hentesbolt kulcslyukán, hogy az éhes vevők már nyitás előtt jóllakhassanak?