Teázó szőlőtőkék - ez a magyar borászat jövője?

A borászok lovakkal, csalánnal, teákkal és a hold mozgásának figyelésével javítanának a bor minőségén – ez lehet a magyar borászat sikerének kulcsa. A biodinamikus gazdálkodás nem csupán egy divathullám, mivel magát a borkészítést is olcsóbbá teszi. Az effajta termelés alapelve a természetközeliség: csalánnal vagy éppen teával permeteznek.

Az elmúlt néhány évben megkétszereződött a bioborászatok száma hazánkban; a magyar termelők többsége a bor minőségén szeretne javítani az újításokkal. Ez azonban csak az első lépésük a természet felé, hiszen sokan már a biodinamikus gazdálkodás iránt is komolyan érdeklődnek. Eszerint a borászat jövője a gépek és vegyszerek kiiktatásában rejlik, helyüket a lovak és a gyógynövények veszik át.

A szőlő gondozása közben a Hold mozgását is figyelembe veszik Forrás: Shutterstock

Nemcsak a gazdaságosságon, hanem a minőségen is lehet javítani, ha a modern termelési eszközök helyére olyan hétköznapi dolgok lépnek, mint a hold mozgásának követése, vagy ha teát főzünk egy szőlőtőkének.

A biodinamikus gazdálkodás nem pusztán egy divathullám: a díjnyertes borkészítést is olcsóbbá teszi.

A biodinamikus termelés alapelve a természetközeliség: ezekben a borászatokban lovakat használnak, és csalánnal,

vagy éppen teával permeteznek.

A szőlő gondozása közben a Hold mozgását is figyelembe veszik, a föld táplálására pedig különböző természetes anyagokat tartalmazó készítményeket használnak.

Sepp Moser biodinamikus borgazdálkodás Forrás: VinCE Budapest Wine Show

Zadravec Zsolt öt éve dolgozik az osztrák Sepp Moser borászat szőlészeti vezetőjeként. A termelés teljesen biodinamikus, amelynek köszönhetően

a szőlő ellenálló a betegségekre,

a belőle készült borok pedig zamatosabbak és különlegesebbek. Zadravec Zsolt magyar pincészetek tanácsadójaként is dolgozik, emellett a VinCE Budapest Wine Show Biodinamkus elsők mesterkurzusának társelőadója Monty Waldin borszakíróval. Meggyőződése, hogy a biodinamika a hazai borászok számára is kitörési lehetőséget jelent, és utat nyithat a külföldi piac felé.

Külföldön már elvárás, hogy egy bor bio legyen, de legalábbis ökotudatos gazdálkodásból származzon. Tudják ezt a magyar borászok is, ezért évről évre egyre több pincészet tér át a környezettudatos, természetközeli borgazdálkodásra

– mondta el Zadravec Zsolt.

A biodinamikával kapcsolatosan azonban még sokan szkeptikusak, pedig ha időben felismernék a lehetőséget, kimagasló eredményeket érhetnének el akár a világpiacon is. Ez a technológia ráadásul környezetkímélőbb és olcsóbb is a hagyományos módszereknél.

Monty Waldin angol borszakíró az 1990-es évek elején kezdett el biodinamikával foglalkozni, és azóta több könyvet adott ki a témában. Számtalan pincészetet lát el tanácsával Európában és Amerikában, illetve rendszeres bírája a Decanter's World Wine Awardsnak. A mesterkurzuson még többet tudhatunk meg a természetközeli gazdálkodásról, illetve az osztrák

Sepp Moser vagy a Nikolaihof pincészet biodinamikus borain

keresztül megtapasztalhatjuk ennek gyümölcsét.

Aki szeretné jobban megismerni a természetközeli borgazdálkodás alapjait, annak érdemes részt vennie április elején a VinCE Budapest Wine Show biodinamikus elsők mesterkurzusán, a Várkert Bazárban.