Izraeli tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy az őskori emberek eltették az állatok csontjait, hogy később meg tudják enni belőle a csontvelőt. Ez a legkorábbi bizonyíték arra, hogy 200 000 és 420 000 évvel ezelőtt az emberek előre gondolkodtak a jövőbeli igényeiket illetően.

A kutatók a csontmintákat a Tel Aviv közelében lévő Qesem barlangban elemezték. A csontok felületén vágásnyomokat találtak, ami a megőrzéssel és a késleltetett fogyasztással lehetett összhangban. A kutatók szerint ezeket a vágásokat ugyanis azért ejtették, mert így próbálták lefejteni a csontról a kiszáradt bőrt.

Ezeket a vágásnyomokat több mint 80 000 állati csontminta 78%-án találták meg.

Az őskori emberek a leggyakrabban szarvasra vadásztak. Jordi Rosell, a spanyol Rovira i Virgili Egyetem professzora elmondta, hogy az emberek a zsákmányuk végtagjait és koponyáját a barlangba vitték, miközben a húst és a zsírt még a vadászat helyszínén eltávolították róla.

A bizonyítékok szerint az őskori emberek kilenc hétig tárolták az állati csontokat, mielőtt felhasználták volna őket.

A csontvelő ugyanis jelentős fontosságú volt az őskori étrendben. A csont volt a konzervdoboz, amely megőrizte számukra a csontvelőt. Ezután eltávolították a száraz bőrt, megtörték a csontot és megették a velőt.