Útmutató Pattogiknak és átvert vásárlóknak

élelmiszerdrágulás, áremelkedés, vásárlás, gazdaság, illusztráció
Vágólapra másolva!
Hol panaszolhatjuk be a boltot, ha a lejárati idő előtt megromlik a tejföl? Beszólhatunk-e a piacon, ha nem tapogathatjuk meg az almát? Meddig tudatos a vásárló, és mettől Pattogi úr a Szomszédokból? A hatóságokat kérdeztük a rothadt húsokról, számlákról, jogokról és lehetőségekről.
Vágólapra másolva!

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tapasztalatai alapján a leggyakoribb bejelentések a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési idő lejárata előtt már nem megfelelő minőségű árukra, illetve a jelölési hiányosságokra érkeznek. De sokan jelentettek már fel boltokat azért is, mert kifogásolták a tisztaságot, vagy a hűtők hőmérsékletét kifogásolták. Kérdés, hogy meddig jogos - és jogszerű - a panaszáradat, és mikor kell belátni, hogy nincs mit tenni.

Ismerjük meg a címkét!

Nemcsak a Nébih javasolja, de a józan ész is azt diktálja, hogy minden esetben ellenőrizzük a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő mellett az összetevőket is a csomagolás címkéjén. Amennyiben csomagolatlan terméket vásárlunk, az árusítás helyén kérhetünk olyan dokumentumokat, amelyek tartalmazzák a szükséges információkat - származás, összetétel, fogyaszthatósági idő -, a forgalmazó pedig köteles ezeket átadni.

Minőségét megőrzi kontra fogyasztható

Ha az élelmiszer három hónapnál rövidebb ideig őrzi meg a minőségét, elég a hónap és a nap feltüntetése, tehát elvben összefuthatunk egy egyéves tejtermékkel. A három hónapnál tovább, de 18 hónapnál rövidebb ideig eltartható termékeknél a hónap és az év megadása, a 18 hónapnál hosszabb ideig eltarthatóaknál pedig az év jelölése kötelező. A kivételek között szerepelnek egyebek mellett a kezeletlen friss gyümölcsök és zöldségek, borok, pékáruk. (A kivételekről és a címkéken szereplő egyéb adatokról bővebben itt olvashat.) A rendkívül gyorsan romló élelmiszerek esetében a fogyaszthatósági időtartam lejáratát kell feltüntetni, adott esetben a speciális tárolási vagy felhasználási feltételekkel, az előállító vagy csomagoló, nevével és címével.

A minőségét megőrzi és a fogyasztható fogalmak nem azonosak. A minőségét megőrzi annyit jelent, hogy a gyártó adott napig szavatolja a termék általa biztosított minőségét, a fogyaszthatóság viszont arra utal, hogy az élelmiszer egészségkárosító lehet a megjelölt dátum után.


A Nébih a Táfelspicc kérdésére elmondta, hogy a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési időn belül is előfordulhat, hogy az élelmiszer kifogásolhatóvá válik, minősége romlik. Okozhatja ezt, ha a szállítás vagy a raktározás során nem tartják be a gyártó által előírt feltételeket, a hűtési lánc megszakad, vagy sérül a csomagolás. A hatóság szerint már rögtön a boltban, piacon szóvá tehetjük, ha szerintünk baj van az áruval, de az sem probléma, ha csak otthon vesszük észre, hogy büdös a párizsi vagy romlott a sajt. A helyszínen a kereskedő vagy forgalmazó köteles azonnal kivizsgálni a vásárló panaszát, és orvosolni is, amennyiben jogosnak tartja. Ilyenkor visszakaphatjuk a termék árát, vagy másikat kaphatunk helyette.

Ha szerintünk még mindig nem kártalanítottak (például nem adtak másik parizert, mert az eladó szerint nem romlott, vagy egyáltalán nincs másik a boltban), jegyzőkönyvet lehet íratni a problémáról. A kész jegyzőkönyvről pedig a forgalmazónak kötelessége egy másolatot adni a vásárolónak. Írhatunk panaszbejelentést is a vásárlás helyén, de ennek kimenetele kétségesebb, mint az, ha a jegyzőkönyv másodpéldányát lobogtatva igyekszünk elégtételt venni. A kereskedő 30 napon belül köteles a panaszokat kivizsgálni és írásban megválaszolni. Ekkor is visszakaphatjuk a pénzünket, vagy legalább írásbeli indoklást kaphatunk a panaszunk elutasításáról. Ha ezután sem vagyunk elégedettek, még mindig fordulhatunk a hatóságokhoz.

Ha csak otthon derül ki

Ha csak otthon észleljük, hogy gond van a termékkel, egyrészt visszavihetjük a boltba vagy a piacra, és az eddigi forgatókönyv szerint járhatunk el, de ha nincs kedvünk visszacaplatni, a vásárlás helye szerint területileg illetékes járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnál (járási állat-egészségügyi hivatal), vagy a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságánál is tehetünk írásban bejelentést. Ha még ahhoz sincs kedvünk, hogy utánanézzünk, hova tartozunk területileg, a Nébihnél is panaszt tehetünk írásban vagy az ingyenesen hívható élelmiszerlánc-biztonsági zöld számon.

Biztosan kivizsgálják

A vásárlói észrevételeket a törvény alapján még a bejelentés napján továbbítják az illetékes hatóságoknak, amelyek 48 órán belül jelentést küldenek a kivizsgálásról. A probléma súlyossága szerint korlátozhatják a bepanaszolt egység tevékenységét (például letiltják a hűtött áruk forgalmazását egy időre), bírságolhatnak, szélsőséges esetben pedig azonnali hatállyal fel is függeszthetik a működést. Új párizsink tehát jó eséllyel nem lesz, de legalább nézegethetjük a bolt lehúzott redőnyét. A kivizsgálásról - amelyre a jogszabályi előírás 30 napot ad - írásbeli tájékoztatást is kapunk, ha megadjuk a nevünket és elérhetőségünket.

A hatóságok munkáját segítendő - és saját érdekünk is, ha tényleg elégtételt szeretnénk - minél több adatot tüntessünk fel a panasz bejelentésekor, javasolja a Nébih. Ilyen adat a vásárlás helye (üzlet megnevezése, címe), ideje, élelmiszer pontos megnevezése, gyártó vagy forgalmazó megnevezése, termék gyártási száma (csomagolt áruknál) és a termék fogyaszthatósági/minőségmegőrzési ideje (csomagolt áruknál). Ha még betegséget is okoz a kifogásolt étel (például heves hasmenés lép fel a romlott párizsi miatt), minél előbb forduljunk a háziorvoshoz, aki igazolást adhat arról, hogy az étel az oka a betegségnek.

Nem tapogathatjuk az árut, ha a kofa nem akarja

Nincs ekkora mozgásterük azoknak a Pattogiknak - közéjük tartozik a Táfelspicc szerkesztősége is -, akik szeretik megfogdosni az árut a piacon. A Nébih szerint ugyanis a kereskedő felelős az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, ugyanakkor - a törvény által meghatározott felelőssége keretében - saját maga dönti el, hogy az adott a higiéniai követelmények biztosíthatók-e, és vállalja-e az esetleges szennyeződés okozta kockázatot, beleértve azt az esetet is, amikor a vásárló hozzányúl a termékhez. Tehát, ha a kofa nem hagyja, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy érett-e az alma, kénytelenek vagyunk vagy megbízni benne, vagy másikat keresni.

Pattogi Lenke néni boltjában - Szomszédok

Hiába reklamálnánk akkor is, ha csak csökkentett zsír-, cukor vagy szénhidráttartalmú élelmiszert vettünk, mégis meghíztunk. Amellett, hogy elég nehéz bizonyítani, hogy egy bizonyos ételcsoport okozta a súlygyarapodást, az, hogy csak 0,1 százalék zsír van egy termékben, nem jelenti azt, hogy valóban megfelel a fogyni akaróknak. A jól pozicionált light felirat gyakran ugyanis csak egy összetevőre vonatkozik. A csökkentett zsírtartalom tehát takarhat magas cukor- vagy sótartalmat. Így előfordulhat, hogy egy light üdítőben vagy fagylaltban több a kalória, mint a nem light változatban. Ezt egy uniós rendelet teszi lehetővé, amely szerint bármire rá lehet írni, hogy csökkentett zsír-/cukor-/szénhidráttartalmú vagy light/lite (vagy más, ugyanilyen jelentéssel bíró jelzőt), ha a kiemelt tápanyag mennyisége egy hasonló termékhez képest legalább 30 százalékkal csökkent.

Az örök számlakérdés

A boltokban ritkábban, de a piacokon vagy strandokon annál gyakrabban fordul elő, hogy nem kapunk számlát a megvásárolt élelmiszerekről. Ez nemcsak nemzetgazdasági szempontból aggályos, de a reklamációt is fújhatjuk, hiszen anélkül nem tudjuk bizonyítani, hogy egyáltalán megvettük az ételt. Természetesen jogunkban áll minden esetben kérni a nyugtát vagy számlát - piacokon és éttermekben is.

Az igazán szemfüles Pattogiknak a NAV a honlapján mintaként bemutat egy szabályos nyugtát és egy nyugtának látszó dokumentumot, így ők még akkor is reklamálhatnak, ha a termék minőségével nem volt baj, de a számla eredete kétséges.

Végül egy feldühödött, tudatos vásárló levele

Zsófi néhány éve döntötte el, hogy elég a sarki bolt állandó hibáiból: "A sarkon van egy kisbolt, amit mindig gyűlöltem, de hát az volt a legközelebb, így olykor beugrottam egy tejért vagy valami sürgős dologért. A tej többnyire romlott volt, még akkor is, ha elvileg még jó volt a szavatossági idő szerint, így egy idő után azt nem vettem. Blokkot sosem kaptam, amiben az volt a bicskanyitogató, hogy beütötte, de nem nyomott rá entert vagy mi, és ha elkotortál, nem nyomtatott nyugtát, csak ha kérdőn néztél rá. Persze akkor vérig sértődött. No de ezeket még betudná az ember a gerinctelen magyar szolgáltatóiparnak, csak aztán egyik nap eljött a fordulópont. Akartam venni két darab barackot, és elkezdtem válogatni a rekeszben. Nem taperoltam a barikat, csak néztem, melyik van még körülbelül egyben. Erre az eladó mondja, majd ő ad. Mondom oké, kettőt kérek. És berak két rothadtat. Hát mondom, elnézést már, épp azért nézegettem őket, mert nem azért venném meg, hogy otthon kidobjam. Közölte, ez van, itt ő a boltos, ő adja a barackot. Mondom, oké, és az nem cél, hogy a vevő elégedetten távozzon, és esetleg visszajöjjön? Őt aztán ez nem érdekli, ha nem tetszik valami, lehet menni máshova, ez az ő boltja, itt ő mondja meg, mi a helyzet, a vevőknek nincsenek jogaik, neki vannak, és egyébként takarodjak kifele a boltjából.

Takarodtam is, értelmetlen lett volna vitatkozni egy elmebeteggel, és hazaérve dobtam egy mailt a fogyasztóvédőknek, hogy ez a stájsz, ilyen és ilyen dolgok zajlanak itt, szerintük merre induljak. Körülbelül 2 óra múlva ott volt a válaszuk, hogy menjek az önkormányzatra panaszt tenni. Nem voltam rest, elmentem, ahol kézzel írott panaszt kellett leadnom. Ők továbbították az adóhatóságnak, az ÁNTSZ-nek, meg mindenkinek, akinek kell. Ezt onnan tudom, hogy időnként leveleket kaptam ezektől a szervektől, hogy ekkor és ekkor vizsgálatot végeztek, de nem mondhatják el az eredményt. A kisbolt pár hónap múlva bezárt néhány hétre, szeretném hinni, hogy miattam, de azóta is nyitva van, minden változatlan, csak én nem megyek be."