Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

Az MTE a gyermekek védelméről a neten

Vágólapra másolva!
A kiskorúakra káros internetes tartalmak visszaszorításáról, illetve az ebben történő állami szerepvállalásról esett szó többek közt a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete által rendezett kerekasztal-beszélgetésen szerdán.
Vágólapra másolva!

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) október 1-én a Független Médiaközpontban vitasorozat-indító beszélgetést tartott Az internettel kapcsolatos jogviszonyok szabályozásának néhány lehetséges szempontja címen. A mostantól rendszeres időközönként megrendezésre kerülő műhelybeszélgetés-sorozat elsődleges célja, hogy az MTE megismerje a jogalkotási munkában vagy egyéb szinten a hazai információs társadalom kiépítésén dolgozó szakemberek álláspontját az egyesület által kulcsfontosságúnak tartott kérdésekben - áll a szervezet közleményében.

Az MTE-ről

A szervezetet vezető hazai tartalomszolgáltatók alapították 2001-ben. Célja, hogy szakmai állásfoglalásaival befolyásolja a hazai internetes piac viszonyainak fejlődését. Tagjai: az [origo]-t kiadó Axelero Internet Rt., az Econet Rt., a HVG Online Rt., az Index.hu Rt., a Mimóza Communications, a Népszabadság Online és az MTN-SBS Rt.

Az első beszélgetés egy, a szélesebb értelembe vett nyilvánosságot is érdeklő problémával, a kiskorúak védelmének kérdéseivel foglalkozott. A vitaindítót Dr. Rozgonyi Krisztina, az MTE jogásza tartotta; a szervezők álláspontja kifejtésére felkérték az Infórum szakmai érdekképviseleti szervezet nevében Dr. Mayer Erikát, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) részéről Dr. Suba Ferencet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről Dr. Zachar Balázst, továbbá Dr. Simon Éva és Dr. Molnár Péter médiajogászokat.

Az MTE felvetése szerint mindenekelőtt azt érdemes vizsgálni, hogy van-e, és ha igen, milyen terjedelmű feladata az államnak az interneten fellelhető, a kiskorúakra káros tartalmak tekintetében. Az MTE határozott álláspontja, hogy az államnak tevőlegesen fel kell lépnie ezen a területen, azonban mindvégig szem előtt tartva más alkotmányos jogok, így elsősorban a szólás- és véleményszabadság kiemelt oltalmát.

Az MTE szerint az állami szerepvállalás az alábbi öt területen kívánatos:

Oktatás, tájékoztatás, felvilágosítás: A nem jogellenes, de jellegüknél fogva a kiskorúak számára nem kívánatos, felkészületlenségük, éretlenségük miatt a fejlődésükre estlegesen káros hatást gyakorló tartalmakkal szemben az MTE javasolja a felhasználók - szülők, gyerekek, pedagógusok - oktatásának, tájékoztatásának és felvilágosításának támogatását.

Segélyvonalak felállíttatása és működtetése: Illegális tartalmak észlelése esetén bejelentési lehetőség biztosítása bármely állampolgár számára. Az ún. forróvonalak, azaz hotline-ok felállítását szorgalmazzák az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó direktívái is.

Fórumok megteremtése: Az állami intézmények és a szakmai szervezetek közötti párbeszéd kereteinek kialakítása, ami lehetővé teszi a kiskorúak védelmével kapcsolatos való közös gondolkozást és problémamegoldást. A segélyvonalak felállításához hasonlóan az elképzelés szintén része az Európai Unió kiskorúak védelmével foglalkozó szabályozási modellének.

Szűrő-címkéző rendszerek: Az államnak kötelessége, hogy a szülők részére biztosítsa azt a lehetőséget, hogy saját döntésük szerint technikai eszközökkel - szűrőkkel - is megóvhassák gyermekeiket a nem kívánatos tartalmaktól. Ehhez szükséges: az ún. szűrő- és címkéző-rendszerek kizárólag önkéntes alapon történő igénybevételének deklarálása. Az állam szükség szerint, például pályázati alapon támogathatja ilyen rendszerek fejlesztését, magyar nyelvre adaptálását, elterjesztését.
Az MTE álláspontja szerint azonban az állam semmilyen körülmények között nem írhatja elő kötelező erővel sem a szűrést, sem a címkézést - sem a szolgáltatók, sem meghatározott felhasználók, így pl. közintézmények számára -, mivel az a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogába ütközne.

Önszabályozás: Az államnak nyilvánvaló érdeke, hogy feladatainak bizonyos részeit az azokat hatékonyabban, eredményesebben és gazdaságosabban elvégezni tudó civil szférára kell bíznia. Mindent meg kell tehát tennie, hogy megteremtse az állami- és az önszabályozás szükséges és kívánatos egyensúlyát. Ennek feltétele az önszabályozás "egyenrangú joghatóságának" elismerése. Az állam minden módon és formában köteles tartózkodni attól, hogy bármely eszközzel beavatkozzon a civil társadalom működésébe; el kell fogadnia, hogy a széles szakmai körben legitimizált normákon alapuló önszabályozás nélkül a kiskorúak védelme nem biztosítható.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről