2004: az informatika, internet egy éve

Gyorsuló elérések, stagnáló internetpiac, profi vírusok, számhordozás, változó Sulinet Expressz, olcsóbbodó digitális kamerák - néhány címszó a magyar informatikai élet elmúlt egy évéből. Év végi számadásunkban a 2004-es év legjelentősebb technológiai mérföldköveit gyűjtöttük össze.

Az informatikai fejlettséget, illetve az internet terjedését, hatásait vizsgáló World Internet Project szerint míg 2003-ban a magyarok negyede fért hozzá az internethez, az idei évben már a megkérdezettek 29 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni a világhálót. Ez lassú, ám biztos fejlődést mutat, de semmiképp sem jelent áttörést. A tanulmány készítői szerint elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32 százalék).

A látszólag lendület nélküli, kiszámítható, lanyha terjedés mögött azonban számos érdekes változás körvonalait látják kirajzolódni a statisztikusok. A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az internethasználat terjedését gátló tényezők között már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik "túl drágának" tartották az internetet, ám radikálisan és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség "nem érdekli" őket, vagy úgy vélik, hogy "nincs szükségük az internetre". Ez a tendencia idén is folytatódott, és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő.

Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a "digitális két Magyarország" modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. Magyarázatként az iskolai internetelérést biztosító Sulinet-program említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek vagy annál fiatalabbak közt 70 százalék az internethasználók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20 százalék internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2 százalék. A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott.

Az idei év a szélessáv jegyében telt

2004 során Magyarországon is tovább bővült a szélessávú internet-hozzáférések aránya, az év végére közel 240 ezer háztartás rendelkezett telefonvonalat vagy kábeltévéshálózatot használó szélessávú eléréssel. A Matáv hálózatán - a társaság internetszolgáltató partnerei keresztül - decemberben 200 ezren érték el a világhálót ADSL-kapcsolaton, egy éve az előfizetők száma feleennyi volt. A vállalat lakossági ügyfelei közül az idén minden harmadik ADSL-en keresztül éri el a világhálót, s a szolgáltatás az év végére 375 településen vált elérhetővé.

A Vizsla szerint a világ

Összesítés arról, kit és mit kerestünk idén leginkább a magyar weben.

Az elérések árának folyamatos csökkenése mellett a szolgáltatók az adatátviteli sebesség növelésével is vonzóbbá próbálták tenni szolgáltatásaikat az ügyfelek számára. Egy gyorsabb internetkapcsolattal ugyanis korábbinál szélesebb körű multimédiás szolgáltatások válhatnak elérhetővé: például filmeket tekinthetnek meg interneten keresztül, vagy CD-minőségben hallgathatják online rádiók adását.

Az év utolsó két hónapban az összes nagyobb internetszolgáltatónál gyorsabbá váltak a szélessávú elérések. A Matáv november közepétől állította nagyobb sebességre szolgáltatási területén az internetszolgáltató partnerein keresztül nyújtott ADSL-kapcsolatokat, s hasonló lépésre szánta rá magát december elején a kábelhálózaton szolgáltató UPC, valamint az Axelero Internet is. A szolgáltatók sebességnöveléseinek eredményeként egy 512 vagy 768 kilobit/s-os letöltési sebességű hozzáférés tavaszi áráért az év végén már 1-1,5 megabit/s-os elérésre is elő lehet előfizetni. Decemberben kezdte meg működését az [origo] Téka nevű, video-on-demand ( "videó egyéni lekérésre") megoldáson alapuló internetes filmkölcsönzője is. A Téka használatához legalább 1 megabit/mp letöltési sebességű Axelero ADSL kapcsolatra van szükség, a napidíj ellenében kikölcsönzött filmeket ugyanis egy központi szerverről sugározzák (streamelik) a felhasználó PC-jére, szintén Windows Media formátumban.

2004 során - a sorra felfedezett biztonsági rések nyomán, illetve praktikus célokból - egyre többen váltottak át Internet Explorerről valamilyen alternatív böngészőszoftverre. Az alternatív browserek közül a legnépszerűbb idén a nyílt forráskódú, több platform alá is elérhető Mozilla Firefox volt. Az alkalmazás novemberben megjelent 1.0-s verzióját a böngésző mögött álló Mozilla Alapítvány honlapjáról több mint 10 millió példányban töltötték le december közepéig. Noha világszerte még mindig a Windowsokba épített Internet Explorerrel böngésznek a legtöbben, a OneStat.com cég statisztikái szerint Firefox piaci részesedése június óta 7,4 százalékosra bővült, riválisáé pedig évek óta elsőként esett 90 százalék alá.

A hazai piacon decemberben gyerekbiztos böngészőszoftvert dobott piacra havidíjas szolgáltatásként az [origo]-t kiadó Axelero. Az Axer nevű, saját fejlesztésű böngészőn keresztül a gyerekek csak olyan oldalakat tekinthetnek meg, amelyeket szüleik előzetesen engedélyeztek számukra, ezen kívül az Axer.hu portál, valamint az annak linkajánlójában szereplő, biztonságos oldalakat böngészhetik, s a Minimax tévécsatorna adását követhetik nyomon. A szoftverből kilépni is csak a jelszó megadása után lehet, védelme csak igen nehezen megkerülhető, így a PC mellett ülő kiskorú felhasználók nem férhetnek hozzá a gépre telepített egyéb alkalmazásokhoz.