Tucatnyi irodalmi mű digitális változatát kell visszatartani

2005.04.19. 10:13

Számos mű - köztük ismert szerzők alkotása - hever a Magyar Elektronikus Könyvtár szerverének egyik nem publikus mappájában: ide gyűjtik a kétes szerzői jogállású, de már digitalizált alkotásokat.

A közelmúltban adott hírt az Index arról, hogy József Attila örököse megtiltotta,hogy a költő művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) elérhetők legyenek. Az örökösnek annyiban igaza volt, hogy a költő műveinek védettsége csak 2007. december 31-én jár le, addig jogdíjat kell fizetni az utánközlésekért (a MEK ugyanakkor nem fizet a digitalizálásért senkinek, de az olvasásért sem kér pénzt senkitől). Az örökös egyelőre adatokat kért be a felhasználásról, ám konkrét jogdíjigényt még nem terjesztett be.

József Attila költeményei azonban még most is elérhetők a könyvtár weboldalán. Mint Moldován István, a MEK vezetője az [origo] érdeklődésére elmondta: levélben tartják a kapcsolatot a költő örökösével, és szeretnék elérni, hogy a művek továbbra is fent maradhassanak a könyvtár oldalán. Moldován elmondta: a magyar irodalom nagyjainak alkotásait igyekeznek mindenkor az olvasók rendelkezésére bocsátani. Noha a könyvtár a kortárs - 1945 utáni - irodalmat nem szolgáltatja, ennek azonban sokkal kevésbé szerzői jogi, mint praktikus okai vannak: a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) virtuális polcain igen sok kortárs mű megtalálható.

A láthatatlan Harry Potter

A MEK-ben jelenleg közel 3 ezer mű található. Ugyanakkor van a könyvtárnak egy nem nyilvános mappája is, amiben azokat az elektronikus könyveket őrzik, melyeket valaki bedigitalizált és eljuttatott hozzájuk, azonban nem közölhetők valamiért. Ilyen például az egyik Harry Potter-könyv, amit a mesebeli varázslótanonc egy lelkes rajongója átalakított elektronikus formátumúvá, de hiába: nyilvánvaló, hogy a hazai kiadó ellenérzéssel fogadná az ingyenes közzétételt.

Nagyobb veszteség, hogy a magyar és a világirodalom számos ismert alkotójától is rendelkeznek digitális művekkel, ám épp a szerzői jogi szabályozás miatt nem közölhetik ezeket: többek között Asimov, Faludy György, Fekete István, Hamvas Béla szerepel azon a listán, amibe a nem közölhető művek szerzői kerültek. Míg Fekete István írásainak közzététele azért hiúsult meg, mert a kiadó az elektronikus kiadásra is kiterjesztette jogait, Németh László műveinek elektronikus könyvtári hozzáféréséhez épp az író - a szerzői jogok felett rendelkező - két lánya járult hozzá, holott az ő alkotásai még 2045-ig jogdíjkötelesek.

A digitális mellett is fogy a nyomtatott könyv

Mint korábban megtudtuk: téves az a megközelítés, hogy az elektronikus formátumban közzétett alkotások mellett elsorvad a nyomtatott könyv szerepe. Jó példa erre Kertész Imre Sorstalanság című könyve, mely a Nobel-díjról szóló hír megjelenése után már néhány nappal elérhető volt elektronikus változatban a DIA weboldalán, ám a nyomtatott kiadás bevételeit ez nem érintette kedvezőtlenül. Míg az ingyenesen elérhető digitális változatot néhány hónap alatt hetvenezren töltötték le, a nyomtatott könyv - jellemzően 2000 - forintos áron - kétszázezer példányban fogyott el.

Rátonyi Gábor Tamás

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK