Ógörög titkosírások és fizetett hackerek

Egy éjszakára egyetemmé változott az egész város. A Kutatók Éjszakáján feltörhetetlen kódolást, a végtelenségig nagyítva is önmaguk maradó fraktálokat és izgalmas kísérleteket láthattak az érdeklődők.

2005 óta rendezik meg szeptember végén a Kutatók Éjszakáját. Az esemény alkalmat biztosít a kutatók és az érdeklődők találkozására, a mindennapokban zárt laborok meglátogatására és Öveges professzort idézően látványos bemutatók megtekintésére. Idén rovatunk is ellátogatott néhány programra.

Önmagát ismétlő csipkeminta

Bajban lennénk, ha Móra Péter előadása alapján kellene elmagyaráznunk olvasóinknak a fraktálok mibenlétét, mert az előadó a definíciós részt elhagyva rögtön a különféle érdekes formációk ismertetésével kezdte a bemutatót. Szerencsére az általa ajánlott ingyenes Xaos program tartalmaz egy teljes interaktív leckesort magyarul. Innen megtudhattuk, hogy a fraktálok olyan alakzatok, amelyek a végtelenségig nagyítva is hasonlatosak maradnak a kiindulási állapothoz.

Mandelbrot-halmaz a Xaosban

A legegyszerűbb ilyen formáció a Sierpinski-háromszög, amely úgy keletkezik, hogy egy egyenlő oldalú háromszög oldalainak középponjait összkötjük, majd az így kialakuló háromszöget kivágjuk. Az eljárást addig ismételjük, amíg egy szivacsszerűen lyukas háromszöget nem kapunk, amelynek minden kis egysége pont ugyanúgy néz ki, mint az egész. Bonyolultabb, de sokkal ismertebb a fent látható Mandelbrot-halmaz nevű alakzat. Ezt is egy egyszerű függvénnyel lehet leírni, és ezt is a végtelenségig lehet anélkül nagyítani, hogy eltérő mintát találnánk benne.

Fotót is nagyíthatunk fraktállal

Bár a Xaoshoz hasonló fraktálrajzoló programokkal hosszú napokat el lehet játszani, a fraktálok nem csupán szórakozásra használhatóak. A fotók nagyításában és a minőségük javításában már használnak fraktálokon alapuló szoftvereket. Az ilyen programok megpróbálják a kép egyes részeit egy fraktált létrehozó függvénnyel leképezni, majd amikor ez megvan, ezt használják a nagyításhoz. Az eredményül kapott kép nem lesz annyira pixeles, mint a hagyományos nagyítási eljárás során megnövelt méretű társa. Az eljárás hátránya, hogy a megfelelő függvények megtalálása rendkívül időigényes, egy 300*300 pixeles kép fraktálokból való összerakása hosszú órákig tarthat.

Már az ókori görögök is kódoltak

Wettl Ferenc, a matematika kandidátusa a titkok megőrzésének tudományáról beszélt a Kutatók Éjszakáján összegyűlteknek. Az első ismertetett eljárást, a szkitalát, a spártaiak használták a harctéri parancsnokokkal való levelezésre. A kódolás egy sokszög alapú rúdból és a rátekert bőrszíjból állt. A szíjra úgy írták fel az üzenetet, hogy a rúdról letekerve a betűk nem adtak ki értelmes szöveget. A célba megérkezve azonban egy ugyanolyan sokszögre felcsavarva ismét értelmessé vált a betűhalmaz.

"Vidd hírül a spártaiaknak" Wikipédia

A szkitala a számítógépek korában már nem elég biztonságos, hiszen egy szempillantás alatt ki lehet próbálni az elfogott betűsorból előállítható összes kombinációt. Wettl professzor egy olyan egyszerű titkosítást is mutatott, ami a legalapabb számítástechnikai ismeretekkel is használható, mégis teljesen biztonságos.

Remek zajszűrő az emberi szem

Adi Shamir, a digitális aláírásokban és különböző e-kereskedelmi megoldásokban használt RSA algoritmus egyik kitalálója ajánlotta a kriptográfusok figyelmébe 1994-ben a vizuális kriptográfiát. A módszer lényege annyi, hogy az üzenetet tartalmazó képet két darabra választják szét, majd zajt adnak hozzá. Az eredményül kapott két kép olyan, mintha a tévé üres csatornáján megfigyelhető hangyafociról készült volna fotó.

Két képnyi zajból egy képnyi titok

A két képet egymásra helyezve - például az ingyenes Paint.net-ben - a zajból ismét visszanyerhető a képre írt üzenet. A mindkét képen megtalálható fekete pixeleket adják a hasznos tartalmat, ezeket az emberi szem könnyen elkülöníti a szürke és fehér részek adta zajtól. A vizuális kritptográfia alkalmazásában több weboldal nyújt segítséget, a Regensburgi Egyetem honlapján egy komolyabb tudású Javás alkalmazást érhetnek el az érdeklődők, Robert Hansen oldalán pedig egy asztali szoftverrel, a One-Time Image-dzsel tehet próbát a titkos üzenetet küldeni vágyó.

Van jövője a hackereknek

A hackerek is képviseltették magukat a Kutatók Éjszakáján. Frész Ferenc, a Kürt Zrt. Biztonsági Intelligencia Központjának vezetője a legális hackelésről, az oldalak sebezhetőségének vizsgálatáról beszélt. A szakember szerint az elmúlt három évben Magyarországon is iparággá vált a számítógépes biztonság, megjelent az igény az ilyen jellegű vizsgálatokra. Ennek ellenére a közgondolkodás még mindig képes a biztonságra úgy tekinteni, mint egyszer telepítendő és működő termékre. Legjobb példa erre a felhasználók által épített adattest, az a sok neten szétszórt személyes adat, amiből az egyes emberek teljes profilját fel lehet építeni. Az adatok ilyen szivárgását csupán a felhasználók tudatosságának növelésével lehet megszüntetni.

Frész Ferenc lapunk kérdésére elmondta, hogy lát lehetőségeket a magyar hackerek előtt, a biztonsági cégek keresik azt a tudást, amivel a rendszerek hibáit kéretlenül is felderítő önkéntes szakemberek rendelkeznek. A vállalatok azonban tartanak is azoktól a pályázóktól, akik fennhangon hirdetik, hogy ők hackerek. Türelemmel és megfelelő szaktudással egészen bizonyosan jól fizető álláshoz juthatnak a hacker múlttal rendelkezők.

Palota egy őrült tudós minden kellékével

A legális hackelésről szóló előadás után a szórakozási lehetőségeket vettük sorra. Az egész éjszaka nyitva tartó Csodák Palotája a várakozásoknak megfelelően tele volt, de a rutinos sorbaállók minden játékhoz odajuthattak. Az igazán türelmesek pedig még azt is elkaphatták, ahogy a Palota óriási Tesla generátorát bekapcsolják egy rövide bemutató erejéig.

A Kutatók Éjszakáját a BME Áramlástani tanszékén fejeztük be. Ugyan hagyományos értelemben vett technikai témát nem kínáltak, de lehetőség volt a tanszék szélcsatornájába beállni, és szembenézni a hajborzoló 55 kilométer/órás széllel.