A Facebook és a Google kvázi törvényen kívül működő amerikai cégként sokszor előnybe kerül a helyi szolgáltatásokkal szemben, mert az adatvédők keze csak az utóbbiakig ér el - habár a legnagyobbak önérdekükből is törekszenek a helyi törvények betartására. A kisebb külföldi szerverekről azonban sokszor lehetetlen eltávolítani a jogsértő magyar tartalmakat. Emiatt óvatosabban kellene használni a közösségi szolgáltatásokat - de ifjú honfitársaink nem tudják, mit is jelent mindez. A 2011-es adatvédelmi nap legfontosabb megállapításai.

Ha a Facebook ország lenne, 600 millió felhasználójával a harmadik legnépesebbnek számítana a világon. Szolgáltatásai nemcsak országhatárokon, de kontinenseken is átívelnek, ráadásul szerverein az emberek sokszor a legintimebb adatokat tárolják a privát fotóktól kezdve a barátokkal váltott levelekig. Az amerikai szájt és a többi közösségi oldal a világhálót minden korábbinál személyesebbé tette, a gyerekektől a nyugdíjasokig egyre többen használják ezeket. Bár a tömegkultúra részévé váltak,  rengeteg veszélyt rejt használatuk, ezért is választották ezeket a csütörtökön megrendezett  Adatvédelmi nap 2011 - Közösségi (adat)hálók című konferencia fő témájául.

Megkerülhetik a helyi törvényeket a szolgáltatók

A Facebook esetében az egyik legnagyobb problémának azt tartották a nemzetközi konferencián előadó szakértők, hogy az amerikai cég az USA-beli adatvédelmi előírásoknak megfelelően működteti szolgáltatásait a világ minden országában. Ez viszont gyökeresen eltér az európaitól, számos olyan dologra ad lehetőséget a társaságnak, amelyeket a kontinensünkön hatályos jogszabályok tiltanak.

Ennek egyik érzékletes gyakorlati példája az, hogy a facebookos adatlapjukon a felhasználók akár szexuális identitásukat vagy politikai nézeteiket is feltüntethetik. Ugyanezeket az érzékeny adatokat egy magyar cég által működtetett oldalon csak akkor lehetne tárolni, ha minden egyes felhasználó aláírásával hitelesített írásos engedéllyel járulna ehhez hozzá.

A magyar iWiW vagy a Lengyelországban piacvezető Nasa Klasza nevű közösségi hálózat képviselői szerint kettős mérce alakult ki: míg az amerikai óriáscégek adatkezelési gyakorlatába a helyi adatvédelmi hivataloknak szinte semmiféle beleszólásuk nincs, a belföldi cégek által működtetett szolgáltatásokat mindenért elővehetik - ezáltal a Facebook vagy a Google helyzeti előnybe kerül a külföldi piacokon, ráadásul problémás esetben a helyi szervek tanácsadáson kívül segítséget sem tudnak nyújtani a felhasználóknak.

Kiskapuként használják a külföldi szolgáltatókat

A Facebook európai adatvédelmi szakértője, Luc Delany elmondta, a kontintensen élő felhasználók adatait a társaság írországi központjában működő szerverfarmja és ügyfélszolgálata kezeli, nem továbbítják amerikai szerverekre az adatokat. Az [origo] kérdésére ugyanakkor azt is elmagyarázta, hogy a társaság adatvédelmi szabályzata nem különbözteti meg az európai és amerikai felhasználókat, mindenkit egységesen kezelnek.

Egyelőre nem tisztázott kérdés, hogy egy globálisan, akár több kontintensen lévő szervereken keresztül nyújtott internetes szolgáltatás esetén melyik ország adatvédelmi szabályait kell alkalmazni. Kulcsfontosságú, hogy erre a problémára az EU megoldást találjon várhatóan idén megújuló adatvédelmi irányelveiben, melyeket még 1995-ben, azaz az internet széles körű elterjedése előtt dolgoztak ki.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A jogi kiskaput ugyanis aljas szándékból beindított vagy gyűlöletkeltő honlapok gazdái is kihasználják. Hiába állították le például azt a magyar oldalt, amelyen exbarátnők meztelen fotóit közölték engedély nélkül, a honlap januárban egy új, külföldi címen, amerikai szerverről újraindult. A probléma megoldása biztosan nem lesz egyszerű, de az felszólaló szakértők szerint a rengeteg felhasználó adatát kezelő óriáscégek, így a Google és a Facebook is folyamatosan egyeztet  az európai adatvédőkkel, mivel ha hatósági retorziókra nem is számíthatnak, egy sajtóban kirobbanó botrány komoly kárt okozhat nekik.

Nem tudtak megegyezni a nyilvános fotók használatáról

Jóri András jogértelmezése szerint hiába publikál valaki magáról egy közösségi oldalon nyilvános profiljában fotókat, azt sajtótermékben vagy másik honlapon nem lehet a feltöltő engedélye nélkül szabadon használni, például a barátnők fotóit gyűjtő oldalon leközölni. Ezzel szemben az ORFK és a Legfőbb ügyészség képviselője úgy vélte, ha valaki önként publikált magáról nyilvános fotókat a neten, akkor a fotók engedély nélküli használata nem minősül személyes adattal való visszaélésnek. A szakértők a konferencián nem jutottak megegyezésre.

Sokszor hozzá sem nyúlhatnak a külföldi tartalmakhoz 

Gazdag Tibor, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztályának vezetője szerint abban az esetben lehet bizonyított a személyes adattal való visszaélés, ha azzal jelentős érdeksérelmet okoznak valakinek. A rendőr-alezredes erre példaként azt az esetet hozta fel, amikor egy hölgy adatlapjáról letöltött fotóját és telefonszámát plakátolták ki egy hazai városban, akit ezt követően olyan sok ismeretlen hívott fel, hogy végül telefonszámának lecserélésére kényszerült.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Az osztályvezető azt is elmondta, hogy az NNI nyomozói komoly nehézségekbe ütköznek a külföldi szervereken lévő jogsértő tartalmak eltávolítása kapcsán. Ilyenkor ugyanis bűnügyi jogsegély eljárást kell lebonyolítani, ami akár egy évig is elhúzódhat, ez idő alatt pedig a magyar jogszabályokat sértő tartalmak elérhetőek maradnak a hálózaton. Gazdag tapasztalatai szerint az is előfordul, hogy egy ország egész egyszerűen megtagadja az együttműködést a magyar hatóságokkal.

Tanítani kellene a közösségi oldalak használatát

A konferencia minden előadója kiemelte, hogy fontosnak tartaná a közösségi oldalak használatának oktatását. Csupán jogszabályok alkalmazásával lehetetlennek tartják a felhasználók védelmét, százmilliók tevékenységét pedig monitorozni is felvállalhatatlan feladat.

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet adatvédelmi programvezetője szerint nem a közösségi oldalak használatának megtiltásával lehet megvédeni a gyerekeket és a tinédzsereket, ezzel ugyanis a közösségi kapcsolatok ápolásának legújabb módjától fosztanák meg őket a szülők. A Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat elnöke szerint az alaptantervbe kellene beiktatni a közösségi média használatát, mivel a szülők sokszor még annyira sem értenek ezekhez, mint a gyerekek: lehet, hogy gondosan ügyelnek arra, hogy tinédzser gyermekük este kilencre mindig pontosan hazaérjen, arra viszont semmi rálátásuk nincs, hogy az interneten kikkel és miről beszélget. A tinédzserek körében kiugróan magas a közösségi oldalak használata, s a konferencián hivatkozott felmérés szerint adataik elérhetőségeinek leszűkítésében népszerűvé válásuk egyik jelentős akadályát látják. A teljesen nyitott profilok pedig a net rosszindulatú felhasználóinak céltáblájává tehetik őket.