Milyen tévén nézzük a foci Eb-t?

2012.06.07. 12:33

Pénteken kezdődik a foci Eb, nemsokára itt az olimpia, és a lapos képernyős tévének folyamatosan esik az ára. Az LCD vagy a plazma a befutó? Segítünk választani.

Kedvező árakkal találkozhat, aki most akar új televíziót vásárolni. A lapos képernyős készülékek mindegyikének folyamatosan esik az ára: a karácsonykor jellemző összegekből mostanra már vagy nagyobb tudású, vagy nagyobb képméretű készüléket lehet megvenni.

Bár manapság a legtöbb eladott tévé az LCD-s modellek közül kerül ki, a nagy nemzetközi sportesemények előtt mindig jelentősen megugrik a plazmatelevíziók eladása - mondta az [origo]-nak Takács Róbert, a Samsung televíziós üzletágának szakértője. Szerinte ez annak köszönhető, hogy sokan azt gondolják: a futballmérkőzések vagy Forma-1-es futamok gyors jeleneteit ezek a fajta televíziók képesek a legélethűbben visszaadni.

Ennek egyébként jelentős valóságalapja van, hiszen a plazmatévék képpontjai működési elvükből adódóan nagyságrendekkel gyorsabban képesek színt váltani az LCD-nél, így a gyors mozdulatokat is elmosódás nélkül reprodukálják. Ugyanakkor mostanra az LCD-k fejlettsége is behozta a plazmákét, így ugyanolyan, elmosódástól mentes látványt biztosítanak, mint a plazmatévék.

Csak az LCD-tévénél kell figyelni a hertzekre

Egy képcsöves televízió cseréje után akár a legolcsóbb LCD-tévé képe is pengeélesnek tűnik, azonban a legolcsóbb, százezer forint alatti modellek képfeldolgozó algoritmusa nem képes elmosódás nélkül megjeleníteni a gyors mozgásokat - ezekből a típusokból ugyanis még hiányzik a száz, kétszáz vagy négyszáz hertzes képfrissítési funkció.

Forrás: AFP

Ez utóbbi funkció egyébként nem valódi képfrissítési rátát jelöl - a legjobb tévék képpontjai is csak másodpercenként ötven-hatvan alkalommal frissülnek -, hanem egy, a bejövő jelen alkalmazott effektust, amely a mozgások folyékonyságát javítja. A modern LED-es LCD-tévék (amelyeket LED-tévéként is hirdetnek) képesek például arra, hogy speciális algoritmusok segítségével kiszámítsák, hogy a képen repülő labda milyen útvonalat járt be az adás egyes képkockáin. Az extra képkockák beszúrásával a mozgásokat szaggatásmentessé lehet alakítani: a sportközvetítések tökéletes élvezetéséhez legalább száz-kétszáz hertzes modellt érdemes választani (ezek a képmérettől függően 140-180 ezer forintért vásárolhatók meg).

Bár az összehasonlíthatóság végett a gyártók a plazmatelevíziók mellett is feltüntetnek hertzben megadott képfrissítési értékeket, ezeknek nincs túl nagy jelentőségük, mert a legolcsóbb modell is tökéletesen leköveti a száguldó versenyautókat vagy a lepasszolt labdát.

Mikor vegyünk LCD-tévét?

Fénycsöves háttérvilágítást már csak a legolcsóbb LCD-tévékben találni. Ennek a magasabb fogyasztás mellett a nem egyenletes fényeloszlás a hátránya: a sötét jeleneteknél némi fénypászma átderenghet a lezárt folyadékkristályokon keresztül is. Kevesebbet fogyasztanak ezeknél a LED-es háttérvilágítást használó készülékek, amelyek további előnye, hogy vékonyabb kivitelben gyárthatók le, és a képernyőn tökéletesen eloszlik a fényük, jobb a színhűségük és a kontrasztjuk is.

Az LCD-tévé azért lehet jó választás, mert ha a nappalink világos, napfényes, a plazmatévé képe fakónak tűnhet, és kevésbé jól látható. Az LCD a befutó akkor is, ha negyven colosnál (~102 centiméter) kisebb átlójú tévét akarunk venni, olyan kicsi plazmatelevíziót ugyanis nem is gyártanak. Számítógépre kapcsolt monitorként is LCD-t érdemes használni, és ha naponta sok órán át akarjuk nézni, mert alacsonyabb fogyasztása miatt kisebb villanyszámlát generál.

Mikor jobb választás a plazma?

A plazmatévé színei az LCD-nél természetesebbek, és nem olyan élénkek, így azoknak érdemes választaniuk, akik hajlandóak lesötétíteni a szobájukat, vagy abba eleve nem is tűz be erősen a napfény a használat óráiban. Ennek a technológiának az az előnye, hogy olcsón lehet legyártani nagy képméretű típusokat.

Forrás: AFP

Ha valakinek nincs szüksége semmilyen okostévés funkcióra, már 110 ezer forintért vehet egy jókora, 43 colos (~ 110 centiméteres) plazmatévét, míg ezen az áron LCD-ből legfeljebb egy 32 colos (82 centiméteres) jön ki. Egy gyors mozgások megjelenítésére is alkalmas, hasonló méretű LED-es LCD-tévé 160-170 ezer forintba kerül.

Milyen extrákért érdemes fizetni?

A sportrajongók az okostévés funkcióknak is hasznát vehetik, ha például beépített wifivel felszerelt televíziót választanak. Ezzel a nélkül tudják megnézni a legfrissebb eredményeket, hogy fel kellene állniuk a tévé mellől, vagy folyamatosan ölükben kellene egyensúlyozniuk egy laptopot.

A középkategóriás tévék bizonyos típusait PVR-rel, vagyis digitális videofunkcióval is felszerelik, amely lehetővé teszi műsorok rögzítését a televízióhoz kapcsolt pendrive-ra vagy USB-s merevlemezre. Ez a funkció általában csak akkor használható, ha a tévé leformatálhatja magának a meghajtót, ha pedig lakásunkba set-top-boxon keresztül érkezik az adás, azzal általában nem kompatibilis. A PVR-funkcióval felszerelt tévékkel az antennán érkező műsort is fel lehet venni egy merevlemezre későbbi megtekintés céljából.

A rossz minőségű jel a legjobb tévén is ronda lesz

Hiába vásároljuk meg a legjobb tévét, ha nem jó minőségű forrást csatlakoztatunk rá, a végeredmény elkeserítően rossz minőségű lesz, és nincs az a képjavító algoritmus, amely az elveszett képrészleteket pótolni tudná.

Az analóg kábeltévé minősége már nem elegendő a mai lapos tévék kiszolgálásához, mert ez nem alkalmas nagy felbontású műsor (HD) továbbítására. A tökéletes látványt csak a nagy felbontást is támogató, HDMI-csatlakozóval felszerelt beltéri egységekkel lehet elérni, amelyek a legtöbb szolgáltatónál még felárasak. Aki nem akar erre pénzt áldozni, annak az olimpia idejére jó választás lehet, ha vesz egy digitális vételre alkalmas szobaantennát (nagyvárosokon kívül tetőantennát), amellyel az m1 és az m2 csatornák műsorát HD-ben is lehet nézni az utóbbi években megjelent tévéken.