Inkább vegyen több kisebb klímát, mint egy nagyot!

Mivel jobb egy drága légkondicionáló egy olcsónál? Fejlődtek egyáltalán az otthoni klímaberendezések? Utánajártunk, kinek milyen készüléket érdemes vásárolnia.

Bár egy jobb okostelefon annyiba is kerülhet, mint egy átlagos otthoni klímaberendezés, az előbbit akár kétévente hajlandók lecserélni az emberek, az otthoni hőség ellen védelmet nyújtó berendezést általában több mint tíz évig használnák.

Mikor érdemes lecserélni a klímát?

De vajon van-e értelme újra cserélni a több éve meglévő légkondicionálót? Akkor mindenképp, ha egy olyan típusról van szó, amelyben hűtőközegként még freongáz van, a rendszer működését pedig nem optimalizálja inverter, hanem mindig teljes teljesítménnyel működik, csak időnként kikapcsol a ventilátor és a hűtőanyagot továbbító kompresszor motorja. Az ilyen régi klímák nemcsak hogy hangosabban működnek, de akár kétszer annyit is fogyaszthatnak, mint egy inverteres modell.

A fent látható, ablakba szerelő klíma már a múlté, a külön külső és belső egységeket használó splitklímák népszerűek az otthonokban Forrás: AFP/Roberto Schmidt

Mivel a freongáz súlyosan károsítja az ózonréteget, alkalmazását már betiltották, már csak speciális esetekben lehet alkalmazni, külön erre felhatalmazott cég végezheti a töltést, és a mennyisége is korlátozva van. Ha valaki csak ritkán használ klímát, a freonos készüléket feltöltheti olyan – környezetbarátabb, de borsos árú – gázzal, amelyet kifejezetten a freon helyettesítésére fejlesztettek ki. Az újabb típusú klímákat már kizárólag környezetbarát gázzal töltve lehet megvenni.

Néhány évvel ezelőtt az inverteres klíma még extra volt, mostanra azonban már az alapfunkciós légkondicionáló berendezések döntő többsége ilyen vezérlést használ. Ennek előnye, hogy a készülék mindig csak az elérendő hűtésnek megfelelő teljesítményen működik. A klímák áramfogyasztásának környezetre gyakorolt hatásáról ebben a cikkünkben részletesen is olvashat.

Egy új klíma már halkabb is

A fejlettebb berendezésekben gondoskodnak az optimális – tehát halk – légáramlásról is, a beltéri egységek belsejében többek között például speciális szivacsokkal szigetelik le a zajt – magyarázta az Origónak Nagy Sándor József, az LG klímákkal foglalkozó vezetője. Éjszakai üzemmódba kapcsolva egy fejlett klíma csupán 17–20 decibeles zajt bocsát ki, ami nagyjából egy fa susogásának felel meg a szellőben. Emellett a fejlettebb kültéri egységek is kevésbé búgnak az olcsóbb típusoknál, mert jobb minőségű kompresszoruk és ventilátoraik vannak, amelyeket úgy kalibrálnak, hogy sose forogjanak olyan sebességeken, amik az emberi fül számára leginkább zavaró rezgéseket keltenek.

Egy felső kategóriás klímaberendezés dizájnos beltéri egységgel, opcionális wifis vezérléssel Forrás: LG

Mire való az okosklíma?

Ma már van okosklíma is, a hazai boltokban 190-200 ezer forintért lehet vásárolni internetes kommunikációra alapból felkészített berendezést. Más típusokhoz húsz-harmincezer forintért külön lehet megvenni wifis vezérlést biztosító modult.

Egy ilyen klímát a telefonra, táblagépre telepített applikáción keresztül lehet beprogramozni: ha megvan a hálózati kapcsolat, a hagyományos távirányítót a mobileszközökkel helyettesíthetjük. Egy internetes regisztrációt követően azonban már távoli vezérlés is elérhetővé válik: például a villamoson ülve megnézhetjük, hogy nem maradt-e véletlenül bekapcsolva az otthoni légkondicionálás.

Ennél hasznosabb, hogy az okostelefonról gyakorlatilag minden funkció elérhető, ami a távirányítón is megtalálható: például már a hazaérkezésünk előtt bekapcsolhatjuk a hűtést, hogy hazaérve ne hőség fogadjon. Ugyanez akkor is hasznos, ha a lakásban tartott háziállatot akarjuk óvni a hőségtől. Egyedül az ablakot nem tudja bezárni helyettünk a klíma, ahhoz már komplexebb otthonvezérlő rendszer kiépítésére van szükség. A telefonról vagy táblagépről a klíma időzítése is egyszerűbben elvégezhető egy távirányítónál, és a megoldás előnye, hogy konkrét hibaüzeneteket is képes kiírni, ha valami elromlott benne (például: "elromlott a kültéri egység ventilátora"), illetve akkor is jelez, ha ideje kitisztítani a szűrőt - tudtuk meg Pécsi Istvántól, aki a Samsung lakossági klímákkal foglalkozó termékfelelőse.

Több kis légkondi jobb választás egyetlen nagynál

A hazai eladási adatok alapján a magyar vásárlók zöme a nagyobb, 3,5 kilowatt körüli teljesítményű splitklímákat (ez az egymással összekötött, kültéri és beltéri egységekből álló hűtőberendezést jelenti) részesíti előnyben – ezek adják ki a lakossági eladások kétharmadát az LG szakértője szerint.

Egy 3,5 kilowattos klímaberendezés nagyjából 35 négyzetméteres területet képes lehűteni a lakásban, míg egy 2,5 kilowattos (ilyet választ háromból egy vásárló) nagyjából 25 négyzetméteres területet képes kiszolgálni. (Ezek nem pontos értékek, hiszen a lakás fekvése és egyéb tényezők miatt előfordulhat, hogy a fentiektől eltérő teljesítményre van szükség.) Nagy Sándor József szerint azonban nem jó választás egyetlen hatalmas teljesítményű klímát vásárolni, sok esetben jobb választás két darab kisebb teljesítményű, még ha ezek felszerelése többe is kerül. Léteznek olyan berendezések is, amelyek egy kültéri egységgel két beltérit is meg tudnak hajtani, ezek praktikusan két különálló szobát képesek lehűteni – persze csak a méretükhöz igazodó teljesítmény mellett.

Több klímával gyorsan le lehet hűteni a lakás különböző részeit, a gépek kisebb terheléssel működnek, míg az egyetlen nagy klímaberendezést a bekapcsolást követően szinte végig csúcsra kell járatni ahhoz, hogy a lakás egészében kellemes legyen a hőmérséklet. Ráadásul a távolabb eső szobákba csak nagyon lassan jut el a hűvösebb levegő, akár órákkal is tovább kellhet klímázni, mint több kisebb egységgel, és még így sem érhető el sok esetben a kívánt komfortérzet.

A levegőt is szűri egy jobb készülék

Az utóbbi években az összes nagy márka – de még az ismertebb kínai klímagyártók is – abban versengenek, hogy ki tud minél kisebb fogyasztású klímaberendezést gyártani. Az inverteres klímák esetében a működés vezérlésének intelligensebbé tételével lehet tovább csökkenteni a fogyasztást, akár a negyedével is.

Egy középkategóriás klímaberendezésbe ma már komolyabb szűrőberendezés is kerül, amely például a levegőben szálló polleneknek állhatja útját, ami az erre allergiás emberek mindennapjait jócskán megkönnyíti. A csúcskategóriás, több százezer forintos klímák belsejében már cigarettafüstöt és szagokat is semlegesítő szűrő van, ami olyan plazmaszűrővel is kiegészülhet, amely elégeti a baktériumok döntő többségét, a beépített ionizátor pedig segít frissen tartani a levegőt.

Egy tipikus alapkategóriás klíma beltéri egysége, de az inverteres modellek ezekből is takarékosak Forrás: Thinkstock

Persze a lakás kiszellőztetését ezek a technológiák sem pótolják, erre pedig szükség van, hiszen a légkondicionálók nem cserélik le a beltér levegőjét. Egy komolyabb légszűrővel szerelt klíma vásárlásakor érdemes tájékozódni a tisztítás lehetőségeiről, egyes típusokba ugyanis 50-100 ezer forintba kerül egy filter, amit néhány évente cserélni kell.

Hogyan kell egy klímát gondozni?

A fizika törvényei miatt elkerülhetetlen, hogy a nagy melegben a klíma működtetésekor kondenzvíz keletkezzen: ez a lakás belsejében lévő pára lecsapódása a leghidegebb helyen, a klíma beltéri egységének hőcserélőjén képződik. Sok esetben egyszerűen kívülre, a falra vezetik el a vizet, de ezt egyes önkormányzatok büntetik. Nagy Sándor József szerint meg lehet próbálkozni azzal, hogy a kültéri egység hőcserélőjéhez kössék a kondenzvíz csatlakozóját (ez gyárilag nincs kialakítva), mert a meleg alkatrészen a víz nagy része elpárolog.

A középkategóriás típusok között már vannak olyan klímák is, amelyek kikapcsolásuk után néhány percig automatikusan tovább működtetik a beltéri egység ventilátorát annak érdekében, hogy leszárítsák a hőcserélő egységen (ez leginkább az autók hűtőjére hasonlító fémrács) lecsapódó párát. Ebben tudnak ugyanis megtelepedni a gombák és kórokozók, amelyek kellemetlen szagokat vagy akár betegséget is okozhatnak.

Port tisztíthatunk, gázt nem tölthetünk házilag

Az LG szakértője szerint a meglévő klímák esetében a kivehető porszűrőket bárki saját maga el tudja mosni a csap alatt (száradás után visszarakható), a hőcserélő megtisztításához azonban gombaölő vegyszer ajánlott. A kültéri egységet is érdemes tisztítani, mert a hőcserélője lamellái közé rengeteg kosz lerakódhat, ami sokat ront a hatékonyságán.

Érdemes évente leellenőrizni azt is, hogy a két egység között csöveken áramló hűtőközeg nem szivárog-e. Ha ugyanis nincs elég hűtőközeg a rendszerben (vagyis nincs feltöltve gázzal), a kültéri egység nem tud belőle eleget hideg, főként cseppfolyós halmazállapotúra változtatva a beltéri egység felé továbbítani, így a berendezés nem fogja a tőle elvárt hideg levegőt biztosítani a lakásban. A gáz töltöttségét házilag nem lehet ellenőrizni, ehhez muszáj szakembert hívni.